Közös gondolkodásra, párbeszédre hívó írás

A KKVHÁZ új kísérleti sorozattal jelentkezik. Felvetésekkel élünk egy-egy régi szakemberünk felé, aki vitaindító cikkel reagál a felvetésre.
A kommentárok alapján igyekszünk megállapítani, hogy a téma érett-e arra, hogy országos konferenciát szervezzünk belőle.
Első alkalommal dr. Szabadkai Antal úr válaszolt arra a felvetésünkre, hogy a népességmegtartó képesség és az apró falvak jövője hogyan függ össze.

A cikket olvasva majd láthatják, hogy nem egyszerű matematikai feladatról van szó, hanem egy többismeretlenes társadalmi egyenletet kell megoldani.

dr. Szabadkai Antal mérnök-közgazdász írása

A Magyar Hírlapban az elmúlt hetekben, 2-3 hónapban mintegy 20 írás jelent meg a romló magyar demográfiai helyzetről, elemezve ennek okait és a kormányzati intézkedések hatékonyságát. Örvendetes az, hogy újra reflektorfénybe kerülhetett ez a közös, párt politizálástól viszonylag távol álló ügy, amely egyre érzékenyebben érinti a magyar lakosságot és immár a közgondolkodást is.

A KKVHÁZ honlapján egy korábbi írásomban elemeztem már a Duna Eurorégió országainak helyzetét, amikor a migráció kérdésköre fontos vita témává vált nálunk és a szomszédos országokban is.

Akkor az vált láthatóvá, hogy Ausztria és Németország nyitott, befogadó államként működik, míg a Duna Eurorégió többi államára inkább az elvándorlás jellemző. Akkor 500 ezer főre becsülték a Magyarországról Közép- és Nyugat Európába, elsősorban munkavállalási célból elvándoroltak számát. Ma a becslések 650 ezer főről szólnak.

Románia esetében 2,5-3 millió Nyugatra vándoroltról lehet tudni, az Ukrajnából a háborús helyzet miatt elvándoroltak száma ezt lényegesen meghaladhatja.

A magyarországi migrációs helyzetet közel 3 évtizedig az jellemezte, hogy a nyugati irányú elvándorlást részben pótolta a környező országok magyar anyanyelvű lakosainak betelepülése. A magyarországi magyarok elvándorlása erőteljesebbé vált, a magyarok határon belülre települése gyengült, így a magyarországi népesség fogyás felgyorsult.

Az elmúlt 3,5 évtizedben folyamatos volt viszont a magyar falvak elnéptelenedése. Ennek egy részét országon belüli elvándorlás okozta a városok, megyei jogú városok és a főváros irányába. Másik, talán kisebb részét a falvak és aprófalvak elöregedése és a külföldi munkavállalás.

Külföldi munkavállalásra elsősorban a jó szakmával vagy diplomával és idegen nyelvtudással rendelkezők esélyesek.

Szólni kell arról is, hogy a Covid járvány átmenetileg fékezte a nyugati irányú elvándorlást, néhányan visszatértek hazánkba részben a Brexit, részben más nyugati országok túltelítetté válása miatt. A 9 milliós Ausztriában például 1 millió külföldi származású munkavállaló dolgozik napjainkban…

A magyar kormány hozott intézkedéseket a falvak elnéptelenedésének fékezésére vagy megállítására, de ez eddig csak korlátozott sikereket hozott. A szülőképes magyar nők termékenységi rátája 2019-ig a korábbi 1,25 körüli értékről 1,5-re nőtt. A Covid járvány és az ukrán háború miatt azonban ez a szám újra csökkenni kezdett.

A magyar falvak és kistelepülések demográfiai helyzete nagyon eltérő. A halmozottan hátrányos helyzetű járások falvai kis népesség megtartó erővel rendelkeznek. A nagyobb városi agglomerációkhoz tartozók lakossága több helyen növekedést mutatott, városlakók jelentős létszámban költöztek falvakba, s nem csak üdülő falukba…

A bölcsőde és óvoda építő programok javítottak a kistelepülések helyzetén, csakúgy mint a falusi CSOK is. Ezek a támogatások korlátozott sikereket értek el, mert jórészt a jómódúbb családok tudták eddig igénybe venni. A támogatás igénylés feltételein most enyhítenek, ami komoly előlépéssel járhat.

A vidékfejlesztés nagyon komplex feladat, munkahelyek falvakba telepítése nagy körültekintést igényel. A friss felmérések szerint a falvak felzárkóztatása csak vegyes eredményeket hozott, egyes körzetekben a különbségek még nőttek is.

 Léteznek Magyarországon is jó gyakorlatok, ezek általánossá tétele, programba foglalása egyelőre még várat magára.

Fiatal, gyereket vállaló családok első lakáshoz segítésére számos javaslatot dolgoztunk ki, a Demográfiai Műhelyben melynek gazdasági és lakhatási ügyekkel foglalkozó csoportját Báger Gusztáv és jómagam vezettük. Az elmúlt 3 évben a 12 éve megkezdett munkát a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályában folyattam, mint elnökségi tag.

2 éve elnökségünk javaslatot tett az építő anyagok áremelésének hatósági ellenőrzésére. Átmeneti intézkedés született, amely nem járt túl sok sikerrel.   Javaslatot tettünk a non profit lakás építési módszerek általános elterjesztésére, eddig a kormányzat még nem karolta fel.

Végezzünk el egy gondolat kísérletet: mi lenne akkor, ha a kistelepülések lakossága a romló életfeltételek hatására először a nagyközségekbe vagy közvetlenül az infrastruktúrával sokkal jobban ellátott járási központokba költözne? Mekkora lenne a lakásállomány és vidéki infrastruktúra vesztesége? Mekkora pótlólagos lakás állomány és infrastruktúra fejlesztésre lenne szükség a járási központokban? Az ország teherviselő képességével arányban állna-e az a vidék fejlesztési igény, amely 25-30 év távlatában jelentkezne, úgy, hogy az Eu-s fejlesztési források 2 ok miatt is elapadhatnak, egyrészt az elhidegülő magyar-Eu-s kapcsolatok miatt, másrészt amiatt, hogy a Csehország, Portugália, Magyarország fejlettségű országok 2027 után a közös költségvetés nettó befizetőivé válhatnak.

A vidékfejlesztés és a város fejlesztési koncepciók vitatkoznak egymással. Egy nemzetgazdaság hajszálgyökereit a kistelepülések, falvak adják. Ha ezek kiszáradnak, elnéptelenednek, akkor a gyökerek és főgyökerek is elhalhatnak, végül kiszáradhat maga a lomb koszorú, az egész fa is. Ennek elkerülésére keressük a megoldásokat…

A falvak népesség megtartó erejének növelésére számos jó példa van a környező országokban. A feladat nem megoldhatatlan, csupán az eddiginél határozottabb kormányzati elköteleződés és helyi, önkormányzati és vállalkozói összefogás kellene hozzá.

A magyar demográfiai helyzet romlása megállíthatatlan a vidéki, elsősorban aprófalvas lakosság népesség fogyásának megállítása nélkül.

Budapest, 2024.09.28.

dr. Szabadkai Antal

Ikonkép forrása: https://holloko.eu/