A kis- és középvállalkozások fejlődéséhez nem elegendő a finanszírozás és a pályázati támogatás. Érthetőbb kommunikációra, gyakorlati tudásra, kiszámíthatóbb környezetre és valódi együttműködésre is szükség van. Ezekről a kérdésekről egyeztettek a résztvevők a 2026. október 26-án megrendezett KKVBARÁT Csúcstalálkozón.

A Magyar Nemzeti Bank adott helyszínt a vitabeszélgetésnek. A KKVBARÁT gondolat a magyar gazdaság történetében különlegesség. Az ország versenyképességének gerincét a kisvállalati tömegben látja, a versenyképességet nem vállalati magánügynek kezeli, hanem a nemzet közös érdekének. Hordoz egy felismerést is. A kisvállalati probléma azonosítást nem a cégvezető elsőszámú dolgaként rögzíti, hanem az őt kiszolgáló állami hivatalok, bankok, önkormányzatok, egyetemek, civil szervezetek, kutatóintézetek adatalapú mintázat felismerése és azok értelmezése alapján, szolgáltatásként fogja fel.

A KKV szektor támogatásában a nagyvállalatok kiemelt tudásátadó szerepét rögzíti a kezdeményezés.
Ennek jegyében a tanácskozáson részt vett és előadást tartott, mások mellett Szőcs Gábor az MNB ügyvezető igazgatója, Dr. Funtek Zsolt A NAV Tájékoztatási igazgatója; Tóth Attila a CIB Bank kereskedelem és EU szolgáltatási vezető, Némethné Dr Gál Andrea az Edutus Egyetem rektora, Toldi Balázs Gyomaendrőd polgármestere; Dr. Prohászka Balázs a KOMÉTA ügyvezető igazgató helyettese, Galambos Tamás a GTTSZ főtitkára, Cserháti Ilona a Corvinus Egyetem Statisztikai Tanszék Egyetemi docense és Fekete Márk a Mikrogazdasági Kutatóintézet kurátora is részt vettek.
Az esemény díszvendége Tamásné Czinege Csilla a NAV leköszönt adószakmai elnökhelyettese, az „Adat visszamutatás a kisvállalatok felé” – program főtámogatója.

A Kormány képviseletében Major Balázs a Gazdasági és Energetikai Minisztérium osztályvezetője vett részt a vitában.

Megjelentek és bekapcsolódtak a vitába a mikrovállalatok képviseletében mások mellett Rády Zoltán a Pest megyei kisvállalatok koordinátora; Veress Attila és Rieger Olivér start up vállalkozók.

A KKVHÁZ a közkedvelt rendszerét követve a tanácskozáson felvetett javaslatokat érveket prioritási rendbe helyezi, és tárcánkként legfeljebb 3 javaslattal áll elő, érvekkel kellően megtámogatva.

Mi segíti igazán a kisvállalkozásokat a fejlődésben? A finanszírozás, a kedvező szabályozási környezet és a megfelelő szakmai tudás egyaránt fontos. A KKVBARÁT Csúcstalálkozó résztvevői azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a vállalkozások sikeréért nem kizárólag maguk a cégek tehetnek.

A hivatalok, a bankok, az egyetemek, a nagyvállalatok, az önkormányzatok és a szakmai szervezetek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kisebb vállalkozások könnyebben jussanak információhoz, tudáshoz és üzleti lehetőségekhez.

A cél nem egyszerűen a problémák felsorolása volt. A résztvevők olyan megoldásokat kerestek, amelyek a gyakorlatban is segíthetik a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat.

Egy vállalkozónak nap mint nap döntéseket kell hoznia, ügyfelekkel kell foglalkoznia, irányítania kell a munkatársait, és közben a jogszabályoknak, az adminisztrációs kötelezettségeknek is meg kell felelnie.

Ebben a helyzetben különösen sokat számít, ha a hivatalok nem csupán szabályosan működnek, hanem a vállalkozások számára is könnyen érthető módon adják át az információkat.

Sok esetben már egy közérthető útmutató, egy jól megfogalmazott tájékoztató vagy egy könnyebben használható online felület is jelentős segítséget nyújthat. A résztvevők szerint érdemes megosztani a hivatalok jól működő gyakorlatait, és megvizsgálni, hogyan lehetne azokat más területeken is alkalmazni.

Fontos lehet az is, hogy a vállalkozások ne csak kötelezettségekről és határidőkről kapjanak tájékoztatást, hanem a rendelkezésükre álló lehetőségeket is jobban megismerjék.

A KKVBARÁT működés egyik alapelve tehát egyszerű: ne csak azt nézzük, hogy egy ügyintézési folyamat szabályos-e, hanem azt is, mennyire segíti a vállalkozót.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremthet a kisebb vállalkozások számára is. Ehhez azonban nem elég a technológia: megfelelő adatokra, értelmezhető információkra és az alkalmazásukhoz szükséges tudásra is szükség van.

A csúcstalálkozón felmerült, hogy a hivataloknál rendelkezésre álló adatok bizonyos formában a vállalkozások fejlődését is segíthetnék. Az összehasonlítható ágazati mutatók, a termelékenységi adatok vagy a vállalkozások teljesítményét bemutató elemzések hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a cégvezetők reálisabban lássák saját helyzetüket.

Ehhez kapcsolódik a már rendelkezésre álló adatok ismételt bekérésének csökkentése is. Ha egy információ megfelelő módon, jogszerűen és biztonságosan felhasználható, érdemes megvizsgálni, hogyan tehető egyszerűbbé az ügyintézés.

A mesterséges intelligencia ebben is segítséget jelenthet: az adatok elemzésével olyan összefüggésekre és fejlesztési lehetőségekre mutathat rá, amelyek felismerésére egy kisebb vállalkozásnak önmagában nem feltétlenül lenne elegendő ideje vagy erőforrása.

A vállalkozások fejlődésének egyik fontos feltétele a vezetői tudás. Sok cégvezető kiváló szakemberként kezdte a pályáját, majd idővel vállalkozást alapított, családi céget vett át vagy vezetői feladatokat vállalt. A vállalkozás irányítása azonban a szakmai felkészültségen túl pénzügyi, stratégiai és emberi ismereteket is igényel.

A résztvevők ezért hangsúlyozták a képzés, a tanácsadás és a mentorálás jelentőségét. A kisvállalkozásoknak különösen hasznosak lehetnek azok a gyakorlatorientált programok, amelyek nem elméleti tananyaggal terhelik a vezetőket, hanem a mindennapi működésükben felmerülő kérdésekre adnak választ.

A nagyvállalatok szintén sokat segíthetnek kisebb partnereiknek: megoszthatják tapasztalataikat, átadhatják bevált módszereiket, és támogathatják a beszállítóik fejlődését. Az egyetemek pedig valós vállalati problémák megoldásába vonhatják be hallgatóikat, így a tanulás a vállalkozások számára is kézzelfogható eredményt hozhat.

A lényeg, hogy a képzés ne csupán megszerzendő bizonyítvány legyen, hanem olyan befektetés, amelynek haszna a vállalkozás működésében is megmutatkozik.

A vállalkozásbarát környezet kialakításában az önkormányzatoknak is fontos szerepük lehet. Egy település vezetése nem feltétlenül csak pénzügyi támogatással segítheti a helyi cégeket.

Sokat jelenthet, ha összekapcsolja a vállalkozásokat, segíti az információáramlást, közvetíti a fejlesztésekhez szükséges kapcsolatokat, vagy lehetőséget teremt a helyi szereplők együttműködésére.

Előfordulhat például, hogy két, egymáshoz közel működő vállalkozás kölcsönösen hasznos partnere lehetne a másiknak, mégsem tudnak egymás lehetőségeiről. Egy önkormányzat, kamara vagy vállalkozásfejlesztési szervezet már azzal is értéket teremthet, ha segít megtalálni ezeket a kapcsolódási pontokat.

A csúcstalálkozón felmerült a regionális együttműködések, a kompetenciaközpontok és a pénzügyi mentorprogramok lehetősége is. Ezek közös célja, hogy a vállalkozók ne elszigetelten próbálják megoldani problémáikat, hanem hozzáférjenek a szükséges szakértelemhez és kapcsolatokhoz.

A tanácskozáson megfogalmazott gondolatok egyik összefoglalása a „6K” szemlélet volt. A kiindulópontot a kommunikáció, a képzés és a kooperáció jelenti, amelyet a kamarák, a klaszterek és a KKVHÁZ koordináló szerepe egészíthet ki.

A hat terület külön-külön is fontos, de az igazi lehetőség az összekapcsolásukban rejlik. A jó kommunikáció segít felismerni az igényeket, a képzés felkészíti a vállalkozásokat a fejlődésre, az együttműködés pedig elérhetővé teszi számukra a szükséges tudást és kapcsolatokat.

A KKV-barát szemlélet végső soron nem egyetlen intézkedést vagy támogatási programot jelent. Olyan gazdasági környezet kialakítását, amelyben a vállalkozások könnyebben jutnak információhoz, kiszámíthatóbban tervezhetnek, és nagyobb eséllyel válthatják eredményre saját tudásukat és lehetőségeiket.

A következő lépés, hogy a közös gondolatokból konkrét, megvalósítható javaslatok szülessenek. Mert a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítése nem egyetlen szereplő feladata – hanem közös érdek és közös felelősség.

---

A csúcstalálkozón számos további gondolat, tapasztalat és javaslat hangzott el. Fontosnak tartjuk, hogy ezek ne vesszenek el, ezért elkészítettük a felszólalások, hozzászólások teljes, szerkesztett leiratát is.

KKVBARÁT Csúcstalálkozó
A felszólalók gondolatainak összefoglalása

Szőcs Gábor – Magyar Nemzeti Bank, nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgató

Szőcs Gábor a gazdasági stabilitás és a kiszámítható üzleti környezet fontosságáról beszélt, különös tekintettel Magyarország lehetséges euróövezeti csatlakozására. Elmondta, hogy a kormány célja a csatlakozás feltételeinek 2030-ig történő teljesítése, és amennyiben ez megvalósul, az euró bevezetésére később, akár 2032 körül is sor kerülhet.

Kiemelte, hogy a stabil gazdasági környezet önmagában még nem garantálja a növekedést, de lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások hosszabb távra tervezzenek, beruházásokat indítsanak és fejlesszék működésüket. Az euró bevezetésének egyik előnye lehet az árfolyamkockázat megszűnése, a kiszámíthatóbb üzleti tervezés és a finanszírozási, illetve pénzváltási költségek csökkenése. Ugyanakkor a vállalkozásoknak a fokozódó külföldi versenyre is fel kell készülniük, amely a bérekre és a külföldi partnerekkel szembeni alkupozíciókra is hatással lehet.

Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége nemcsak a rendelkezésre álló erőforrásoktól, hanem azok hatékony felhasználásától is függ. Ezért fontos, hogy a kiszámíthatóságot a vállalkozások beruházásokra, technológiai megújulásra, innovációra és digitalizációra fordítsák. A KKVHÁZ szerepét abban látja, hogy párbeszédet teremtsen a vállalkozások és a kormányzat között, és néhány jól megalapozott, konkrét javaslatot juttasson el a döntéshozókhoz.

Funtek Zsolt – Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatási igazgató, a KKVBARÁT hivatalok képviselője

Funtek Zsolt a hivatalok közötti együttműködésben és a vállalkozásokkal való kapcsolat fejlesztésében lát jelentős lehetőségeket. Felidézte, hogy korábban már kezdeményezték a különböző hivatalok közös gondolkodását arról, hogyan tudnák összehangoltan támogatni a kis- és középvállalkozásokat. A tapasztalatok szerint több területen is hasonló problémákkal találkoznak: ilyen a képzés, az információhiány, a kommunikáció és a digitalizáció.

Példaként említette a NAV „Tudjon róla, segíthet” kezdeményezését, amely a tapasztalt hibákra és a helytelen vállalkozói gyakorlatokra hívja fel a figyelmet. Ez segíthet abban, hogy a vállalkozások még időben felismerjék és kijavítsák a problémáikat.

Külön hangsúlyt kapott az adatok megosztásának és visszanyerésének lehetősége. A hivatalok jelentős mennyiségű adattal rendelkeznek, amelyek nemcsak a hatóságok munkáját segíthetik, hanem a vállalkozások számára is hasznosak lehetnek. A NAV-nál például már léteznek olyan digitális megoldások, amelyekkel a vállalkozások nemcsak adatokat küldhetnek be, hanem a rendelkezésre álló adatokhoz is hozzáférhetnek. Funtek Zsolt szerint a következő lépés az lehet, hogy a hivatalok megosszák egymással a jól működő gyakorlataikat, és a vállalkozások konkrét igényei alapján alakítsák tovább szolgáltatásaikat. A hivatalok nyitottak az együttműködésre, de fontos, hogy ne önmagukért fejlesszenek szolgáltatásokat, hanem valóban a vállalkozások problémáira adjanak választ.

Dr. Prohászka Balázs – Kométa 99 Zrt. ügyvezető igazgatóhelyettes

Prohászka Balázs a nagyvállalatok kis- és középvállalkozások támogatásában betölthető szerepét emelte ki. Véleménye szerint a gyorsan változó, nehezen kiszámítható gazdasági környezetben minden vállalkozásnak fel kell készülnie a változásokra. Ennek egyik legfontosabb eszköze a tudatos stratégiai tervezés: a cégeknek nemcsak egyetlen lehetséges jövővel kell számolniuk, hanem különböző forgatókönyveket és alternatív megoldásokat is érdemes kidolgozniuk.

A nagyobb vállalatok ezen a területen sok tapasztalattal rendelkezhetnek, amelyet átadhatnak kisebb partnereiknek, beszállítóiknak. Egy kisvállalkozás számára különösen nagy segítség lehet, ha egy tapasztaltabb vállalat támogatást nyújt a tervezésben és a változásokra való felkészülésben.

A képzés fontosságát szintén hangsúlyozta. A Kométánál a vezetők képzése a művezetőktől a felső vezetőkig folyamatosan zajlik, és a vállalat saját helyszínén is szervez oktatásokat. Prohászka Balázs szerint a kisvállalkozásoknál elsősorban a tulajdonosok és a felső vezetők képzésére lenne szükség, hiszen sokan úgy válnak vállalkozóvá, hogy korábban a szakmájukban dolgoztak, de a cégvezetéshez szükséges ismereteket nem feltétlenül sajátították el. Ezért jó kezdeményezésnek tartja a KKV-vezetőknek szóló, gyakorlatias egyetemi képzéseket, és fontosnak tartaná ezek további erősítését.

4. Toldi Balázs – Gyomaendrőd Város polgármester

A felszólalásában elhangzottak alapján Toldi Balázs az önkormányzatok és a helyi vállalkozások közötti kapcsolat jelentőségét mutatta be. Polgármesterként azt tapasztalja, hogy a vállalkozások részéről gyakran az információhoz jutás és az alapvető infrastruktúra biztosítása jelenti a legfontosabb igényt. Az önkormányzatok sokat tehetnek azzal, ha a rendelkezésükre álló információkat eljuttatják a helyi cégekhez, és segítenek eligazodni a fejlesztési lehetőségek között.

Példaként beszélt egy testvérvárosi együttműködésről, amelyben egy erdélyi partnertelepülés európai uniós projekt keretében mesterséges intelligenciához és digitális megoldásokhoz kapcsolódó fejlesztéseket valósít meg. Felmerült, hogy a helyi vállalkozásokat is bevonják a programba, nem fejlesztőként, hanem a megoldások lehetséges felhasználóiként. Így a vállalkozók tapasztalatai és kérdései is beépülhetnének a fejlesztésbe.

Kiemelte a KKVHÁZ-tól érkező információk továbbításának hasznosságát is. Az önkormányzatok helyismeretük és kapcsolatrendszerük révén segíthetnek abban, hogy a vállalkozások eljussanak a megfelelő szakemberekhez, szervezetekhez vagy fejlesztési lehetőségekhez. Az infrastruktúra fejlesztése sokszor hosszadalmas folyamat, de a helyi kapcsolatok és az önkormányzati közreműködés segíthet abban, hogy a vállalkozások igényei a megfelelő helyre kerüljenek.

Tóth Attila – CIB Bank Kereskedelemfinanszírozás és EU Szolgáltatások vezető

A banki finanszírozás és a vállalkozások pénzügyi tudatosságának kapcsolatáról beszélt. Bemutatta az általa vezetett terület főbb tevékenységeit, köztük az exportfejlesztést, az exportfinanszírozást, a stratégiai jelentőségű agrár- és élelmiszeripari ágazatok támogatását, valamint a fenntartható finanszírozást.

Kiemelte, hogy a beruházások a vállalkozások fejlődésének alapvető motorjai. Fontos, hogy a fejlesztések gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is fenntarthatóak legyenek. Ide tartozhatnak például az energetikai korszerűsítések és azok a beruházások, amelyek hosszabb távon javítják a cégek hatékonyságát és versenyképességét.

A finanszírozás igénybevétele azonban a kisebb vállalkozások számára komoly terhet jelenthet. Egy hitelkérelemhez számos dokumentumot, üzleti tervet és értékelést kell elkészíteni, ami időbe és pénzbe kerül. Mindez különösen nehéz lehet akkor, ha a bank végül elutasítja a kérelmet, de a vállalkozó nem kap megfelelő magyarázatot a döntésre.

Tóth Attila ezért azt vetette fel, hogy a hitelbírálat ne kizárólag kockázatkezelési eszköz legyen, hanem a vállalkozás fejlődését segítő diagnózisként is működhessen. Ha a vállalkozó érthető visszajelzést kap arról, miért nem felelt meg a finanszírozási feltételeknek, és mely területeken kellene fejlődnie, azzal a későbbi hitelképességét is javíthatná. A finanszírozási folyamat átláthatóbbá tétele és a pénzügyi ismeretek erősítése ezért fontos lépés lehet a KKV-k fejlődésének támogatásában.

Némethné Dr. Gál Andrea – Edutus Egyetem rektor

Némethné Dr. Gál Andrea a vállalkozások versenyképességét befolyásoló tényezőket a külső és belső feltételek szempontjából vizsgálta. A jogszabályi környezet olyan külső adottság, amelyhez a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell. A finanszírozási lehetőségek szintén külső feltételektől függnek, de ezek kihasználásában már aktív szerepet kell vállalniuk a cégeknek. A tudás megszerzése és gyakorlati alkalmazása pedig olyan terület, amelyre a vállalkozásoknak közvetlenebb ráhatásuk van.

Hangsúlyozta, hogy az oktatási lehetőségek önmagukban nem elegendők: arra is szükség van, hogy a vállalkozók felismerjék a fejlődésben rejlő lehetőségeket, és valóban igényeljék a képzéseket. A legkisebb vállalkozások ezen a téren különösen hátrányos helyzetben vannak, hiszen gyakran nincs elegendő idejük, pénzük vagy emberi erőforrásuk a munkatársak és a vezetők képzésére.

Az Edutus Egyetem a KKVHÁZ kezdeményezésére olyan gyakorlatias, rövid képzést indított, amelynek keretében az egyéni vállalkozók és a néhány fős mikrovállalkozások vezetői a legfontosabb vállalatirányítási területekről szerezhetnek használható ismereteket. Emellett a mikrotanúsítványos képzéseket is fontos lehetőségnek tartja: ezekkel a vállalkozók egy-egy konkrét témában – például üzleti terv készítésében vagy online marketingben – szerezhetnek célzott tudást anélkül, hogy hosszabb képzésre kellene beiratkozniuk.

A rektor asszony kitért a vállalkozások és az egyetemek közötti közvetlenebb együttműködés lehetőségére is. Javaslata szerint a hallgatók szakdolgozatait valódi vállalati problémák megoldásához lehetne kapcsolni. Egy vállalkozás például marketingkampány, piackutatás, fejlesztési terv vagy válságkezelés kapcsán adhatna feladatot a hallgatónak. Így a hallgató gyakorlati tapasztalatot szerezne, a vállalkozás pedig hasznos javaslatokat kaphatna egy konkrét problémájára.

Galambos Tamás – GTTSZ főtitkár

Galambos Tamás a civil szervezetek és a vállalkozások közötti együttműködésben rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége főtitkáraként a KKVHÁZ szakmai partnere, és fontosnak tartja a tudományos, szakmai közösségek és a vállalkozások közötti kapcsolatok erősítését.

Rámutatott arra, hogy a civil szervezeteket és a kisvállalkozásokat gyakran a gazdasági és intézményi együttműködések háttérbe szoruló szereplőiként kezelik. A két közösség azonban sokat adhat egymásnak, ha jobban megismeri a másik működését. A civil szervezetek gyakran támogatást vagy szponzorációt keresnek a vállalkozásoknál, míg a cégek olykor elsősorban adományozási lehetőségként vagy ingyenes segítségként tekintenek a civil együttműködésre. Ezeket a félreértéseket érdemes tisztázni, mert számos területen kölcsönösen előnyös partnerségek jöhetnének létre.

Különösen fontos témaként emelte ki a generációváltást. Sok vállalkozás jutott el arra a pontra, amikor a vezetés és a felhalmozott tudás átadását kell megoldania. A civil szervezetek saját működésük során tapasztalatot szerezhettek a vezetőváltások, az átadás-átvétel és a szervezeti folytonosság biztosításában, így ezekből a tapasztalatokból a vállalkozások is tanulhatnak.

Beszélt a fiatal vállalkozók támogatásáról is. A fiataloknak szükségük van olyan közösségekre, ahol tudást, tapasztalatot és mentorálást kaphatnak, az idősebb vállalkozók pedig segíthetik őket a gazdasági környezetben való eligazodásban. Galambos Tamás szerint a civil szervezetek fontos közvetítő szerepet tölthetnek be ebben a folyamatban. A közös munka akkor lehet igazán eredményes, ha világos célok és mérhető eredmények mentén szerveződik; ennek koordinálásában a KKVHÁZ-t megfelelő szereplőnek tartja.

Major Balázs – Gazdasági és Energetikai Minisztérium osztályvezető

Major Balázs a Gazdasági és Energetikai Minisztérium vállalkozásfejlesztési területének munkáját ismertette. Elmondta, hogy a szakterület többek között az európai uniós társfinanszírozású fejlesztési programok kialakításával és végrehajtásával, az uniós vállalkozásfejlesztési kezdeményezések hazai alkalmazásával, valamint az ESG-hez kapcsolódó szabályozási kérdésekkel foglalkozik. Emellett egyéb vállalkozásfejlesztési ügyek is a feladatkörükbe tartoznak.

Kiemelte, hogy a minisztériumban intenzív munka zajlik, ugyanakkor a szakterületen dolgozó munkatársak jelentős része a korábbi időszakból is folytatja a munkáját. Ez folytonosságot biztosíthat a vállalkozásfejlesztési feladatok ellátásában.

A felszólalás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a minisztérium nyitott az alulról érkező kezdeményezések és javaslatok megvizsgálására. Major Balázs arra biztatta a résztvevőket, hogy ne csak az ESG-vel kapcsolatban, hanem általában a KKV-k fejlesztését érintő kérdésekben is keressék a szaktárcát. Megadta a vállalkozásfejlesztési szakterület e-mail-címét is, amelyen keresztül szabályozási javaslatokat és egyéb észrevételeket várnak. A megszólalás alapján fontos lehetőség, hogy a vállalkozói tapasztalatok közvetlenül is eljussanak a döntés-előkészítésben részt vevő szakemberekhez.

Rády Zoltán – kisvállalkozói tapasztalatok

Rády Zoltán saját kisvállalkozói tapasztalataiból kiindulva reagált az elhangzottakra. Pozitívumnak tartja, hogy a hivatalok igyekeznek segítséget nyújtani a KKV-knak, és olyan digitális, illetve adminisztratív megoldásokat kínálnak, amelyek megkönnyíthetik a vállalkozók mindennapi munkáját. Kisvállalkozóként ugyanis nem feltétlenül az a legfontosabb feladatuk, hogy jogszabályokat keressenek és értelmezzenek, hanem hogy működtessék a cégüket és elvégezzék a munkájukat.

Saját helyzetéből adódóan a több lábon állás kérdését is megemlítette: egyszerre dolgozik egy nagyobb vállalatnál, miközben a saját vállalkozását is működteti. Úgy látja, hogy sok más kisvállalkozó is hasonló helyzetben van, ezért különösen értékes számukra minden olyan információ és segítség, amely időt takarít meg.

A bürokrácia csökkentését kiemelten fontosnak tartja. Véleménye szerint a túlzott adminisztráció jelentős terhet ró a kisebb vállalkozásokra, és elveszi az időt a tényleges termelő vagy szolgáltató munkától. Egy kisvállalkozás versenyképességét javíthatja, ha a kötelező ügyintézés egyszerűbbé válik, és a vállalkozónak nem kell aránytalanul sok energiát fordítania az adminisztratív feladatokra. A hozzászólásának lényege, hogy a hivatalok, a bankok és más szervezetek támogatása akkor válik igazán hasznossá, ha az a mindennapi vállalkozói működésben is érezhető könnyebbséget jelent.

Veress Attila – Aurora Conflux Kft. startupvállalkozói nézőpont

Veress Attila a kisebb, növekedésre törekvő vállalkozások nehézségeit mutatta be. Úgy látja, hogy a konferencián elhangzó támogató kezdeményezések és lehetőségek fontosak, de a vállalkozások egy része a mindennapokban nem feltétlenül így éli meg ezeket. A hivatalok segítségét sokan továbbra is bürokráciaként érzékelik, a banki finanszírozást pedig bizonytalannak tarthatják.

A startupokkal és más kisvállalkozásokkal folytatott tapasztalatai alapján sok cég elsősorban a fennmaradásért küzd. A napi működés fenntartása, a meglévő bevételek és ügyfelek megőrzése köti le az energiájukat. Emiatt nehéz rávenni őket arra, hogy hosszabb távon gondolkodjanak, képzésekbe fektessenek, vagy új fejlesztéseket finanszírozzanak.

Rámutatott arra is, hogy a vállalkozók sokszor nem azért nem fejlesztenek, mert nem látnák a lehetőséget, hanem mert félnek kockáztatni azt, amit már felépítettek. Egy új szoftver vagy más technológiai megoldás hosszú távon megtérülhet, de a vállalkozás nem biztos, hogy vállalni meri a bevezetésével járó költséget és bizonytalanságot.

A legfontosabb kérdés ezért szerinte az, hogyan lehetne a vállalkozásokat biztonságosabban ösztönözni a fejlődésre. Olyan támogatási formákra lenne szükség, amelyek mellett a cégek kevésbé érzik kockázatosnak a jövőbe való befektetést. A felszólalás arra világított rá, hogy a fejlődési lehetőségek önmagukban nem elegendők: a vállalkozóknak azt is érezniük kell, hogy a fejlesztés nem veszélyezteti a már meglévő működésüket.

Rieger Olivér – Aurora Conflux Kft. gyártásfejlesztési szempontok

A gyártásfejlesztés oldaláról elhangzott hozzászólás szerint jelentős lehetőségek rejlenek a vállalkozások technológiai és termelési fejlesztésében, ugyanakkor a bizonytalan gazdasági környezet sok céget óvatossá tesz. A felszólaló azt tapasztalja, hogy számos vállalkozás inkább kivár, és olyan fejlesztéseket is elhalaszt vagy leállít, amelyek korábban már tervben voltak.

A bizonytalanság miatt a vállalkozások nehezebben hoznak hosszabb távra szóló döntéseket. A beruházások elmaradása nemcsak a vállalatok saját fejlődését lassíthatja, hanem a hazai gyártási és beszállítói kapcsolatokra is hatással lehet. A felszólalásban az is megjelent, hogy egyes cégek inkább a külföldi piacok felé fordulnak, és a belföldi lehetőségekkel kapcsolatban visszafogottabbá váltak.

A hozzászólás fő üzenete, hogy a fejlesztési lehetőségek mellett a vállalkozások biztonságérzetét és tervezhetőségét is erősíteni kell. Ha a cégek kiszámíthatóbb környezetben működhetnek, nagyobb eséllyel vágnak bele új projektekbe, korszerűsítésekbe és termelésfejlesztésbe.

Tamásné Czinege Csilla – Nemzeti Adó-és Vámhivatal, leköszönt adószakmai elnökhelyettes

Tamásné Czinege Csilla a hivatalok és a vállalkozások közötti együttműködés fejlesztéséről beszélt. Kiemelte, hogy a digitalizáció és az adatvagyon jobb felhasználása jelentős segítséget adhat a vállalkozásoknak. A hivatalok sok információval rendelkeznek, és ezek megfelelő alkalmazásával nemcsak az ellenőrzés, hanem a megelőzés és a vállalkozások támogatása is hatékonyabbá válhat.

Példaként arra utalt, hogy ha a hatóságok rendelkezésére álló adatokból megállapítható, hol merülhet fel egy-egy probléma, akkor nem minden esetben szükséges ellenőrzéssel fellépni. Előfordulhat, hogy egy célzott tájékoztató levél is elegendő ahhoz, hogy a vállalkozás felismerje és kijavítsa a hibát. Ez a megközelítés a hatóságok és a cégek közötti partneri viszony erősítését szolgálhatja.

A képzések kapcsán felvetette, hogy a NAV mentorprogramját érdemes lenne a már működő, tapasztalt vállalkozásokra is kiterjeszteni, nem kizárólag a kezdő cégekre. A gyakorló vállalkozók is találkozhatnak olyan kérdésekkel, amelyekben hasznos lehet a célzott szakmai támogatás.

A szakértő szerint a hivatalokról kialakult bürokratikus kép és a vállalkozások valós igényei között még mindig jelentős távolság van. Ennek csökkentéséhez párbeszédre, az üzleti szereplők visszajelzéseire és a jól működő gyakorlatok átvételére van szükség. Fontosnak nevezte a KKVHÁZ, az érdekképviseletek és a civil szervezetek szerepét is, hiszen közreműködésükkel a vállalkozói javaslatok eljuthatnak a hivatalokhoz, és akár a szabályozás vagy a napi ügyintézés fejlődését is elősegíthetik.

Személyi László – Future Now executice partner, DIG-IT Podcast társalapító

Személyi László arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképessége nem kizárólag a cégeken belüli tényezőkön múlik. Legalább ilyen fontos az a külső üzleti környezet is, amelyben a vállalkozások működnek, és amelyet többek között a hivatalok, a bankok, az egyetemek, az önkormányzatok és a szakmai szervezetek alakítanak.

Kiemelte a közvetítő szervezetek szerepét, például az innovációs ügynökségekét, szakmai szövetségekét és különböző együttműködési központokét. Ezek nem csupán kapcsolatokat teremtenek a vállalkozások között, hanem információt is közvetítenek, segítenek az eligazodásban, és képesek lehetnek közös ügyek mögé állni.

Szerinte minél több ilyen szervezet működik hatékonyan, és minél erősebb a vállalkozások közötti szakmai együttműködés, annál nagyobb eséllyel jutnak el a vállalkozói igények a megfelelő döntéshozókhoz. A közvetítők abban is segíthetnek, hogy az egyes vállalkozások elszigetelt problémáiból közösen megfogalmazott, szélesebb körben is érvényesíthető javaslatok szülessenek.

A felszólalás egyik lényeges üzenete tehát az volt, hogy a KKV-k támogatásához nemcsak közvetlen pénzügyi vagy adminisztratív segítségre van szükség, hanem erős szakmai hálózatokra és olyan szervezetekre is, amelyek összekapcsolják a vállalkozásokat, az intézményeket és a döntéshozókat.

Tóth Attila, a CIB Bank képviselője a vállalkozásfejlesztés három alapfeltételét a kommunikációban, a képzésben és az együttműködésben jelölte meg. Regionális kompetenciaközpontok létrehozását javasolta, amelyekben a vállalkozások, egyetemek, kamarák, bankok és civil szervezetek közösen nyújthatnának pénzügyi diagnózist, digitalizációs felmérést, exportfejlesztési és beruházási tanácsadást. Fontosnak tartotta a KKV-k pénzügyi mentorálását, valamint olyan összehasonlító adatok elérhetővé tételét, amelyek segítenek a cégeknek felmérni saját termelékenységüket és hitelképességüket.

Köncöl Dávid, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány képviselője szerint a magyar gazdaság fejlesztéséhez világosabban meg kell határozni, mely iparágakban kíván Magyarország nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket elérni. Lengyel példákra hivatkozva az adatalapú gazdaságfejlesztés és a célzott támogatási rendszer jelentőségét emelte ki. Felhívta a figyelmet az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzésére, a tisztességes verseny feltételeinek biztosítására, valamint a hivatalok közérthető kommunikációjára. A vállalkozások fejlődése szempontjából a vezetőképzést is kiemelt területnek nevezte.

Fekete Márk, a Mikrogazdasági Kutatóintézet kurátora az egyetemi képzés és a vállalati gyakorlat közötti kapcsolat erősítését szorgalmazta. Azt javasolta, hogy a hallgatók szakdolgozatai valódi kis- és középvállalkozói problémákhoz kapcsolódjanak, így a diplomamunkák nem csupán tanulmányi követelményt jelentenének, hanem gyakorlati hasznot is teremtenének a cégek számára. Ez a megközelítés egyúttal segíthetné a fiatal szakemberek gazdaságba történő bekapcsolódását.

Galambos Tamás, a GTTSZ főtitkára és a civil KKV-k képviselője a mesterséges intelligencia tudásátadásra és a hivatalok működésére gyakorolt hatását emelte ki. Véleménye szerint a strukturált állami adatbázisok megfelelő hozzáférhetősége az AI segítségével a kisebb vállalkozások számára is új elemzési és tervezési lehetőségeket teremthet. Hangsúlyozta azt az elvet is, hogy a hivatalok ne kérjék be újra azokat az adatokat, amelyekkel már rendelkeznek. A korábban megfogalmazott kommunikáció–képzés–kooperáció hármast a kamarák és klaszterek szerepével egészítette ki, a hatodik elemként pedig a KKVHÁZ koordinációs feladatát jelölte meg.

Dr. Poór József, a MATE professzora a kisvállalkozások számára is elérhető tanácsadás és mentorálás jelentőségéről beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalkozók gyakran tartanak a külső szakértői segítség igénybevételétől, pedig a fejlődésükhöz szükségük lehet coachingra, mentorálásra vagy üzleti tanácsadásra. A KKVHÁZ egyik fontos feladatának azt tartja, hogy megtalálja azokat a támogatási formákat, amelyeket a kisebb vállalkozások is elfogadnak, és amelyek a gyakorlatban is segítik őket.

Balog Balázs, az Edutus Egyetem képviselője a vállalkozói képzés szemléletváltásának szükségességét hangsúlyozta. Szerinte a képzés csak akkor hoz eredményt, ha a vállalkozásvezetők nem pusztán megszerezhető bizonyítványként tekintenek rá, hanem felismerik a tudás gyakorlati értékét és a folyamatos fejlődés szükségességét. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy a szabályozási változások során figyelembe kell venni a vállalkozások eltérő teherbíró képességét, és előzetes hatásvizsgálatokra van szükség.

Cserháti Ilona, a Corvinus Egyetem statisztikaprofesszora a magyar gazdaság termelékenységi problémáira és a beruházások visszaesésére hívta fel a figyelmet. A kisvállalkozások fejlődésének két alapfeltételeként a bizalmat és a megfelelő információellátást emelte ki: kiszámítható szabályozási környezet nélkül a vállalkozások kevésbé mernek beruházni vagy hitelt felvenni. Sürgette az uniós források hatékony felhasználását, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásának erősítését, valamint a szabályozási döntéseket megelőző, adatokon alapuló hatásvizsgálatokat. A nagy növekedési potenciállal rendelkező magyar vállalkozások nemzetközi piacra lépéséhez az állami tőkefinanszírozás szerepét is hangsúlyozta.

Tóth Attila az önkormányzatok egyik legfontosabb feladatának a helyi vállalkozások közötti információhiány csökkentését nevezte. Rámutatott, hogy a közelben működő cégek sokszor nem ismerik egymás tevékenységét és szolgáltatásait, ezért az önkormányzatok segíthetnék a megfelelő üzleti partnerek egymásra találását.

Prohászka Balázs a kaposvári Gazdaságfejlesztési Központ példáját emelte ki. A kezdeményezés azt mutatja, hogy az önkormányzatok szervezett kereteket teremthetnek a helyi vállalkozások szakmai továbbképzéséhez és támogatásához.

Személyi László szerint a kisebb településeken az önkormányzatok információközvetítőként működhetnek, például helyi vállalkozói klubok és települési kedvezményrendszerek kialakításával. A nagyobb városokban az inkubátorházak és az ipari parkokhoz kapcsolódó központok jelenthetnek hosszabb távú fejlesztési lehetőséget.

Dr. Poór József a Magyar Gazdasági és Iparkamara megyei hálózatában rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Arra biztatta a kisvállalkozásokat, hogy aktívabban használják ki a kamarai szakemberek tudását és kapcsolatrendszerét.

Dr. Kovács Miklós, Siófok alpolgármestere a helyi gazdaság sajátosságaihoz igazodó fejlesztések fontosságát hangsúlyozta. Siófok esetében a turizmus és a szolgáltatások, valamint a kétlaki lakosság speciális igényei meghatározóak. Támogatta a regionális kompetenciaközpontok létrehozását, és fontosnak tartotta az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás újragondolását.

Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere szerint az önkormányzatok összefogó, koordináló szerepet tölthetnek be a vállalkozások támogatásában. Egy helyen kapcsolhatják össze a finanszírozási lehetőségeket, a beszállítói kapcsolatokat és a képzéseket. Emellett az egységes, digitális közigazgatási ügyintézés fejlesztését szorgalmazta, amely csökkenthetné a vállalkozások adminisztratív terheit.

Végszó, szakpolitikai javaslatok és minisztériumi együttműködés

Major Balázs, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium osztályvezetője megköszönte a résztvevők konstruktív hozzáállását, és arra biztatta a KKVHÁZ-t, hogy a készülő javaslatcsomagban a meglévő szakpolitikai intézkedéseket is vegye számba. Rámutatott, hogy több felvetett területen már folyik szakmai vagy jogszabály-előkészítő munka, ezért érdemes a meglévő kezdeményezésekhez kapcsolódni, és azokhoz konkrét, megalapozott javaslatokat megfogalmazni. Megerősítette a minisztérium nyitottságát a vállalkozásoktól érkező kezdeményezésekre, és közvetlen elérhetőséget is megadott a javaslatok fogadására.

Tamásné Czinege Csilla a hivatalok és a vállalkozások közötti szakmai egyeztetés folytatását szorgalmazta, és Funtek Zsoltot javasolta a további egyeztetések egyik fontos szakmai partnerének. Kiemelte, hogy a benyújtott javaslatokat minden esetben hatásvizsgálattal kell alátámasztani: világosan meg kell határozni a probléma okát, a tervezett intézkedést, annak végrehajtási módját és várható hatásait. Ez segítheti, hogy a vállalkozói javaslatok szakmailag megalapozottan kerüljenek a döntéshozók elé.

Gulyás József, a KKVHÁZ elnöke és a találkozó moderátora a megbeszélés céljaként a konkrét, megvalósítható javaslatok összegyűjtését és a párbeszéd folytatását jelölte meg. A találkozó eredményeinek írásos összefoglalását a döntéshozókhoz kívánják eljuttatni, hogy az elhangzott gondolatok a további szakmai és szakpolitikai munkában is hasznosulhassanak.