Barion Pixel

News & Blog

Nem csak pénz kérdése a versenyképesség – mitől lehet valóban KKVBARÁT a gazdasági környezet?

A kis- és középvállalkozások fejlődéséhez nem elegendő a finanszírozás és a pályázati támogatás. Érthetőbb kommunikációra, gyakorlati tudásra, kiszámíthatóbb környezetre és valódi együttműködésre is szükség van. Ezekről a kérdésekről egyeztettek a résztvevők a 2026. október 26-án megrendezett KKVBARÁT Csúcstalálkozón.

A Magyar Nemzeti Bank adott helyszínt a vitabeszélgetésnek. A KKVBARÁT gondolat a magyar gazdaság történetében különlegesség. Az ország versenyképességének gerincét a kisvállalati tömegben látja, a versenyképességet nem vállalati magánügynek kezeli, hanem a nemzet közös érdekének. Hordoz egy felismerést is. A kisvállalati probléma azonosítást nem a cégvezető elsőszámú dolgaként rögzíti, hanem az őt kiszolgáló állami hivatalok, bankok, önkormányzatok, egyetemek, civil szervezetek, kutatóintézetek adatalapú mintázat felismerése és azok értelmezése alapján, szolgáltatásként fogja fel.

A KKV szektor támogatásában a nagyvállalatok kiemelt tudásátadó szerepét rögzíti a kezdeményezés.
Ennek jegyében a tanácskozáson részt vett és előadást tartott, mások mellett Szőcs Gábor az MNB ügyvezető igazgatója, Dr. Funtek Zsolt A NAV Tájékoztatási igazgatója; Tóth Attila a CIB Bank kereskedelem és EU szolgáltatási vezető, Némethné Dr Gál Andrea az Edutus Egyetem rektora, Toldi Balázs Gyomaendrőd polgármestere; Dr. Prohászka Balázs a KOMÉTA ügyvezető igazgató helyettese, Galambos Tamás a GTTSZ főtitkára, Cserháti Ilona a Corvinus Egyetem Statisztikai Tanszék Egyetemi docense és Fekete Márk a Mikrogazdasági Kutatóintézet kurátora is részt vettek.
Az esemény díszvendége Tamásné Czinege Csilla a NAV leköszönt adószakmai elnökhelyettese, az „Adat visszamutatás a kisvállalatok felé” – program főtámogatója.

A Kormány képviseletében Major Balázs a Gazdasági és Energetikai Minisztérium osztályvezetője vett részt a vitában.

Megjelentek és bekapcsolódtak a vitába a mikrovállalatok képviseletében mások mellett Rády Zoltán a Pest megyei kisvállalatok koordinátora; Veress Attila és Rieger Olivér start up vállalkozók.

A KKVHÁZ a közkedvelt rendszerét követve a tanácskozáson felvetett javaslatokat érveket prioritási rendbe helyezi, és tárcánkként legfeljebb 3 javaslattal áll elő, érvekkel kellően megtámogatva.

A vállalkozások versenyképessége közös ügy

Mi segíti igazán a kisvállalkozásokat a fejlődésben? A finanszírozás, a kedvező szabályozási környezet és a megfelelő szakmai tudás egyaránt fontos. A KKVBARÁT Csúcstalálkozó résztvevői azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a vállalkozások sikeréért nem kizárólag maguk a cégek tehetnek.

A hivatalok, a bankok, az egyetemek, a nagyvállalatok, az önkormányzatok és a szakmai szervezetek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kisebb vállalkozások könnyebben jussanak információhoz, tudáshoz és üzleti lehetőségekhez.

A cél nem egyszerűen a problémák felsorolása volt. A résztvevők olyan megoldásokat kerestek, amelyek a gyakorlatban is segíthetik a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat.

Kevesebb bürokrácia, érthetőbb kommunikáció

Egy vállalkozónak nap mint nap döntéseket kell hoznia, ügyfelekkel kell foglalkoznia, irányítania kell a munkatársait, és közben a jogszabályoknak, az adminisztrációs kötelezettségeknek is meg kell felelnie.

Ebben a helyzetben különösen sokat számít, ha a hivatalok nem csupán szabályosan működnek, hanem a vállalkozások számára is könnyen érthető módon adják át az információkat.

Sok esetben már egy közérthető útmutató, egy jól megfogalmazott tájékoztató vagy egy könnyebben használható online felület is jelentős segítséget nyújthat. A résztvevők szerint érdemes megosztani a hivatalok jól működő gyakorlatait, és megvizsgálni, hogyan lehetne azokat más területeken is alkalmazni.

Fontos lehet az is, hogy a vállalkozások ne csak kötelezettségekről és határidőkről kapjanak tájékoztatást, hanem a rendelkezésükre álló lehetőségeket is jobban megismerjék.

A KKVBARÁT működés egyik alapelve tehát egyszerű: ne csak azt nézzük, hogy egy ügyintézési folyamat szabályos-e, hanem azt is, mennyire segíti a vállalkozót.


Az adat érték – ha a vállalkozás hasznosítani is tudja

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremthet a kisebb vállalkozások számára is. Ehhez azonban nem elég a technológia: megfelelő adatokra, értelmezhető információkra és az alkalmazásukhoz szükséges tudásra is szükség van.

A csúcstalálkozón felmerült, hogy a hivataloknál rendelkezésre álló adatok bizonyos formában a vállalkozások fejlődését is segíthetnék. Az összehasonlítható ágazati mutatók, a termelékenységi adatok vagy a vállalkozások teljesítményét bemutató elemzések hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a cégvezetők reálisabban lássák saját helyzetüket.

Ehhez kapcsolódik a már rendelkezésre álló adatok ismételt bekérésének csökkentése is. Ha egy információ megfelelő módon, jogszerűen és biztonságosan felhasználható, érdemes megvizsgálni, hogyan tehető egyszerűbbé az ügyintézés.

A mesterséges intelligencia ebben is segítséget jelenthet: az adatok elemzésével olyan összefüggésekre és fejlesztési lehetőségekre mutathat rá, amelyek felismerésére egy kisebb vállalkozásnak önmagában nem feltétlenül lenne elegendő ideje vagy erőforrása.

A jó vezető is tanul

A vállalkozások fejlődésének egyik fontos feltétele a vezetői tudás. Sok cégvezető kiváló szakemberként kezdte a pályáját, majd idővel vállalkozást alapított, családi céget vett át vagy vezetői feladatokat vállalt. A vállalkozás irányítása azonban a szakmai felkészültségen túl pénzügyi, stratégiai és emberi ismereteket is igényel.

A résztvevők ezért hangsúlyozták a képzés, a tanácsadás és a mentorálás jelentőségét. A kisvállalkozásoknak különösen hasznosak lehetnek azok a gyakorlatorientált programok, amelyek nem elméleti tananyaggal terhelik a vezetőket, hanem a mindennapi működésükben felmerülő kérdésekre adnak választ.

A nagyvállalatok szintén sokat segíthetnek kisebb partnereiknek: megoszthatják tapasztalataikat, átadhatják bevált módszereiket, és támogathatják a beszállítóik fejlődését. Az egyetemek pedig valós vállalati problémák megoldásába vonhatják be hallgatóikat, így a tanulás a vállalkozások számára is kézzelfogható eredményt hozhat.

A lényeg, hogy a képzés ne csupán megszerzendő bizonyítvány legyen, hanem olyan befektetés, amelynek haszna a vállalkozás működésében is megmutatkozik.


A hatékony együttműködés helyben kezdődik

A vállalkozásbarát környezet kialakításában az önkormányzatoknak is fontos szerepük lehet. Egy település vezetése nem feltétlenül csak pénzügyi támogatással segítheti a helyi cégeket.

Sokat jelenthet, ha összekapcsolja a vállalkozásokat, segíti az információáramlást, közvetíti a fejlesztésekhez szükséges kapcsolatokat, vagy lehetőséget teremt a helyi szereplők együttműködésére.

Előfordulhat például, hogy két, egymáshoz közel működő vállalkozás kölcsönösen hasznos partnere lehetne a másiknak, mégsem tudnak egymás lehetőségeiről. Egy önkormányzat, kamara vagy vállalkozásfejlesztési szervezet már azzal is értéket teremthet, ha segít megtalálni ezeket a kapcsolódási pontokat.

A csúcstalálkozón felmerült a regionális együttműködések, a kompetenciaközpontok és a pénzügyi mentorprogramok lehetősége is. Ezek közös célja, hogy a vállalkozók ne elszigetelten próbálják megoldani problémáikat, hanem hozzáférjenek a szükséges szakértelemhez és kapcsolatokhoz.

Hat kulcsszó, közös cél

A tanácskozáson megfogalmazott gondolatok egyik összefoglalása a „6K” szemlélet volt. A kiindulópontot a kommunikáció, a képzés és a kooperáció jelenti, amelyet a kamarák, a klaszterek és a KKVHÁZ koordináló szerepe egészíthet ki.

A hat terület külön-külön is fontos, de az igazi lehetőség az összekapcsolásukban rejlik. A jó kommunikáció segít felismerni az igényeket, a képzés felkészíti a vállalkozásokat a fejlődésre, az együttműködés pedig elérhetővé teszi számukra a szükséges tudást és kapcsolatokat.

A KKV-barát szemlélet végső soron nem egyetlen intézkedést vagy támogatási programot jelent. Olyan gazdasági környezet kialakítását, amelyben a vállalkozások könnyebben jutnak információhoz, kiszámíthatóbban tervezhetnek, és nagyobb eséllyel válthatják eredményre saját tudásukat és lehetőségeiket.


Nemzetközi példák, amelyekből érdemes tanulnunk

A KKV-barát gazdasági környezet kialakítására nincs egyetlen, minden országban alkalmazható recept. Az egyes nemzetgazdaságok eltérő adottságokkal, hagyományokkal és működési modellekkel rendelkeznek, mégis számos olyan jó gyakorlatot találunk Európában és a világban, amelyekből Magyarország is meríthet.

Van, ahol az együttműködés kultúrája, máshol a digitális ügyintézés, a szakmai hálózatok, a problémamegoldó gondolkodás vagy éppen a tudatos kommunikáció segíti a vállalkozások versenyképességét.

Személyi László – Future Now executice partner, DIG-IT Podcast társalapítója összegyűjtött néhány nemzetközi példát, amelyek megmutatják, milyen különböző utakon lehet egy gazdasági környezet valóban vállalkozásbarát.

1. Svédország: rendszerszemlélet.

Svédország nem az egyéni akcióknak, hanem a kooperáció szisztematikus kiépítésének köszönheti stabil 2. helyét a GII listáján. Gunnar Storfeldt, a svéd innovációmenedzserek szövetségének, az Innovationsledarna társalapítója a Magyar Innovációs Szövetség workshopján bemutatta, hogyan épül egymásra a svédeknél a szakmai szövetség, az egyetemek, a vállalatok, az állami és városi innovációs ügynökségek és a tanúsítók világa.

2. Svájc: szövetségek és hálózatok.

A svájci társadalmi berendezkedés az egyik iskolapéldája annak, hogy egységben az erő. Talán nincs olyan szakma vagy iparág, amelynek ne lenne tartományi és országos érdekvédelmi, képzési és nemzetközi kapcsolatépítő funkciókat ellátó szervezete. Az évszázados együttműködési gyakorlatnak köszönhetően magas a bizalom szintje a gazdaságban, és így van pénz a hosszú távú befektetésekre – amilyen az alapkutatás és az innovációs infrastruktúra. Ez az egyik alapja, hogy Svájc 16. éve (!) vezeti a GII listáját.

3. Dánia: problémamegoldás.

A dánok a kutatások szerint a világ legboldogabb nemzete, önbevallás alapján. Michael Christiansen innovációs tanácsadó ezt arra vezette vissza az IPOSZ meghívására Gödöllőn szervezett workshopján, hogy Dániában egész kis kortól kezdve arra tanítják és abban bátorítják az embert, hogyan oldja meg a felmerülő problémákat – egyedül és másokkal együtt is. Így bár ugyanúgy sok nehézséggel találkoznak életük során mint más országok lakói – ezeket jóval kevésbé érzik tehernek. Ahogy azt sem, hogy “csak” a 9. helyen állnak a GII listájában.

4. Észtország: gyors és digitális ügyintézés.

A minden téren működő gyors és hatékony ügyintézés különösen előnyös az innovációban: 17. helyük a GII listáján a legjobb a posztszocialista országok közt – és az egy főre jutó unikornisok számában világelsők (Lichtensteint leszámítva).

5. Hollandia: marketing.

A világ egyik legrégebben kereskedő nemzetének belső piaca kíméletlenül bünteti a felfújt vagy félrevezető üzeneteket. A transzparens és ellenőrizhető állításokat elváró piacon a marketing nem a termék hiányosságainak elfedéséről, hanem igazi és kipróbált előnyeinek egyszerű felmutatásáról szól, fűszerezve némi humorral és társadalmi érzékenységgel. Ennek is köszönhetően az ország helyezése a GII listájában 3. legjobb az EU-ban.

+1 EU: társadalmi egyeztetés.

Az EU-ban különösen fejlett a társadalmi egyeztetés kultúrája: a tagállami illetékes minisztériumok egyeztetései mellett számos formális és informális találkozón kérik ki a nagyobb EU-szintű szakmai szervezetek véleményét, valamint minden jogszabály esetében 2 alkalommal 4-12 héten át tartó publikus online információkérést is alkalmaznak (Nyilvános konzultációs oldal). Ez persze nem segít a jogalkotás gyorsaságában, de legalább alaposabban és tágabb körben ismert a várható jogszabály, így fel tudnak rá készülni a piaci (és állami) szereplők.

*A GII a Global Innovation Index, melyet a World Intellectual Property Organization publikál 2 évente, legutóbb 2026. októberében.


A következő lépés, hogy a közös gondolatokból konkrét, megvalósítható javaslatok szülessenek. Mert a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítése nem egyetlen szereplő feladata – hanem közös érdek és közös felelősség.



A csúcstalálkozón számos további gondolat, tapasztalat és javaslat hangzott el. Fontosnak tartjuk, hogy ezek ne vesszenek el, ezért elkészítettük a felszólalások, hozzászólások teljes, szerkesztett leiratát is.

KKVBARÁT Csúcstalálkozó
A felszólalók gondolatainak összefoglalása

Szőcs Gábor – Magyar Nemzeti Bank,
nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgató

Szőcs Gábor a gazdasági stabilitás és a kiszámítható üzleti környezet fontosságáról beszélt, különös tekintettel Magyarország lehetséges euróövezeti csatlakozására. Elmondta, hogy a kormány célja a csatlakozás feltételeinek 2030-ig történő teljesítése, és amennyiben ez megvalósul, az euró bevezetésére később, akár 2032 körül is sor kerülhet.

Kiemelte, hogy a stabil gazdasági környezet önmagában még nem garantálja a növekedést, de lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások hosszabb távra tervezzenek, beruházásokat indítsanak és fejlesszék működésüket. Az euró bevezetésének egyik előnye lehet az árfolyamkockázat megszűnése, a kiszámíthatóbb üzleti tervezés és a finanszírozási, illetve pénzváltási költségek csökkenése. Ugyanakkor a vállalkozásoknak a fokozódó külföldi versenyre is fel kell készülniük, amely a bérekre és a külföldi partnerekkel szembeni alkupozíciókra is hatással lehet.

Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége nemcsak a rendelkezésre álló erőforrásoktól, hanem azok hatékony felhasználásától is függ. Ezért fontos, hogy a kiszámíthatóságot a vállalkozások beruházásokra, technológiai megújulásra, innovációra és digitalizációra fordítsák. A KKVHÁZ szerepét abban látja, hogy párbeszédet teremtsen a vállalkozások és a kormányzat között, és néhány jól megalapozott, konkrét javaslatot juttasson el a döntéshozókhoz.

Funtek Zsolt – Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatási igazgató, a KKVBARÁT hivatalok képviselője

Funtek Zsolt a hivatalok közötti együttműködésben és a vállalkozásokkal való kapcsolat fejlesztésében lát jelentős lehetőségeket. Felidézte, hogy korábban már kezdeményezték a különböző hivatalok közös gondolkodását arról, hogyan tudnák összehangoltan támogatni a kis- és középvállalkozásokat. A tapasztalatok szerint több területen is hasonló problémákkal találkoznak: ilyen a képzés, az információhiány, a kommunikáció és a digitalizáció.

Példaként említette a NAV „Tudjon róla, segíthet” kezdeményezését, amely a tapasztalt hibákra és a helytelen vállalkozói gyakorlatokra hívja fel a figyelmet. Ez segíthet abban, hogy a vállalkozások még időben felismerjék és kijavítsák a problémáikat.

Külön hangsúlyt kapott az adatok megosztásának és visszanyerésének lehetősége. A hivatalok jelentős mennyiségű adattal rendelkeznek, amelyek nemcsak a hatóságok munkáját segíthetik, hanem a vállalkozások számára is hasznosak lehetnek. A NAV-nál például már léteznek olyan digitális megoldások, amelyekkel a vállalkozások nemcsak adatokat küldhetnek be, hanem a rendelkezésre álló adatokhoz is hozzáférhetnek. Funtek Zsolt szerint a következő lépés az lehet, hogy a hivatalok megosszák egymással a jól működő gyakorlataikat, és a vállalkozások konkrét igényei alapján alakítsák tovább szolgáltatásaikat. A hivatalok nyitottak az együttműködésre, de fontos, hogy ne önmagukért fejlesszenek szolgáltatásokat, hanem valóban a vállalkozások problémáira adjanak választ.

Dr. Prohászka Balázs – Kométa 99 Zrt. ügyvezető igazgatóhelyettes

Prohászka Balázs a nagyvállalatok kis- és középvállalkozások támogatásában betölthető szerepét emelte ki. Véleménye szerint a gyorsan változó, nehezen kiszámítható gazdasági környezetben minden vállalkozásnak fel kell készülnie a változásokra. Ennek egyik legfontosabb eszköze a tudatos stratégiai tervezés: a cégeknek nemcsak egyetlen lehetséges jövővel kell számolniuk, hanem különböző forgatókönyveket és alternatív megoldásokat is érdemes kidolgozniuk.

A nagyobb vállalatok ezen a területen sok tapasztalattal rendelkezhetnek, amelyet átadhatnak kisebb partnereiknek, beszállítóiknak. Egy kisvállalkozás számára különösen nagy segítség lehet, ha egy tapasztaltabb vállalat támogatást nyújt a tervezésben és a változásokra való felkészülésben.

A képzés fontosságát szintén hangsúlyozta. A Kométánál a vezetők képzése a művezetőktől a felső vezetőkig folyamatosan zajlik, és a vállalat saját helyszínén is szervez oktatásokat. Prohászka Balázs szerint a kisvállalkozásoknál elsősorban a tulajdonosok és a felső vezetők képzésére lenne szükség, hiszen sokan úgy válnak vállalkozóvá, hogy korábban a szakmájukban dolgoztak, de a cégvezetéshez szükséges ismereteket nem feltétlenül sajátították el. Ezért jó kezdeményezésnek tartja a KKVHÁZ és az EDUTUS Egyetem Kisvállalkozások Ügyvezetője képzését és fontosnak tartaná ezek további erősítését.

Toldi Balázs – Gyomaendrőd Város polgármester

A felszólalásában elhangzottak alapján Toldi Balázs az önkormányzatok és a helyi vállalkozások közötti kapcsolat jelentőségét mutatta be. Polgármesterként azt tapasztalja, hogy a vállalkozások részéről gyakran az információhoz jutás és az alapvető infrastruktúra biztosítása jelenti a legfontosabb igényt. Az önkormányzatok sokat tehetnek azzal, ha a rendelkezésükre álló információkat eljuttatják a helyi cégekhez, és segítenek eligazodni a fejlesztési lehetőségek között.

Példaként beszélt egy testvérvárosi együttműködésről, amelyben egy erdélyi partnertelepülés európai uniós projekt keretében mesterséges intelligenciához és digitális megoldásokhoz kapcsolódó fejlesztéseket valósít meg. Felmerült, hogy a helyi vállalkozásokat is bevonják a programba, nem fejlesztőként, hanem a megoldások lehetséges felhasználóiként. Így a vállalkozók tapasztalatai és kérdései is beépülhetnének a fejlesztésbe.

Kiemelte a KKVHÁZ-tól érkező információk továbbításának hasznosságát is. Az önkormányzatok helyismeretük és kapcsolatrendszerük révén segíthetnek abban, hogy a vállalkozások eljussanak a megfelelő szakemberekhez, szervezetekhez vagy fejlesztési lehetőségekhez. Az infrastruktúra fejlesztése sokszor hosszadalmas folyamat, de a helyi kapcsolatok és az önkormányzati közreműködés segíthet abban, hogy a vállalkozások igényei a megfelelő helyre kerüljenek.

Tóth Attila – CIB Bank Kereskedelemfinanszírozás és EU Szolgáltatások vezető

A banki finanszírozás és a vállalkozások pénzügyi tudatosságának kapcsolatáról beszélt. Bemutatta az általa vezetett terület főbb tevékenységeit, köztük az exportfejlesztést, az exportfinanszírozást, a stratégiai jelentőségű agrár- és élelmiszeripari ágazatok támogatását, valamint a fenntartható finanszírozást.

Kiemelte, hogy a beruházások a vállalkozások fejlődésének alapvető motorjai. Fontos, hogy a fejlesztések gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is fenntarthatóak legyenek. Ide tartozhatnak például az energetikai korszerűsítések és azok a beruházások, amelyek hosszabb távon javítják a cégek hatékonyságát és versenyképességét.

A finanszírozás igénybevétele azonban a kisebb vállalkozások számára komoly terhet jelenthet. Egy hitelkérelemhez számos dokumentumot, üzleti tervet és értékelést kell elkészíteni, ami időbe és pénzbe kerül. Mindez különösen nehéz lehet akkor, ha a bank végül elutasítja a kérelmet, de a vállalkozó nem kap megfelelő magyarázatot a döntésre.

Tóth Attila ezért azt vetette fel, hogy a hitelbírálat ne kizárólag kockázatkezelési eszköz legyen, hanem a vállalkozás fejlődését segítő diagnózisként is működhessen. Ha a vállalkozó érthető visszajelzést kap arról, miért nem felelt meg a finanszírozási feltételeknek, és mely területeken kellene fejlődnie, azzal a későbbi hitelképességét is javíthatná. A finanszírozási folyamat átláthatóbbá tétele és a pénzügyi ismeretek erősítése ezért fontos lépés lehet a KKV-k fejlődésének támogatásában.

Némethné Dr. Gál Andrea – Edutus Egyetem rektor

Némethné Dr. Gál Andrea a vállalkozások versenyképességét befolyásoló tényezőket a külső és belső feltételek szempontjából vizsgálta. A jogszabályi környezet olyan külső adottság, amelyhez a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell. A finanszírozási lehetőségek szintén külső feltételektől függnek, de ezek kihasználásában már aktív szerepet kell vállalniuk a cégeknek. A tudás megszerzése és gyakorlati alkalmazása pedig olyan terület, amelyre a vállalkozásoknak közvetlenebb ráhatásuk van.

Hangsúlyozta, hogy az oktatási lehetőségek önmagukban nem elegendők: arra is szükség van, hogy a vállalkozók felismerjék a fejlődésben rejlő lehetőségeket, és valóban igényeljék a képzéseket. A legkisebb vállalkozások ezen a téren különösen hátrányos helyzetben vannak, hiszen gyakran nincs elegendő idejük, pénzük vagy emberi erőforrásuk a munkatársak és a vezetők képzésére.

Az Edutus Egyetem a KKVHÁZ kezdeményezésére olyan gyakorlatias, rövid képzést indított, amelynek keretében az egyéni vállalkozók és a néhány fős mikrovállalkozások vezetői a legfontosabb vállalatirányítási területekről szerezhetnek használható ismereteket. Emellett a mikrotanúsítványos képzéseket is fontos lehetőségnek tartja: ezekkel a vállalkozók egy-egy konkrét témában – például üzleti terv készítésében vagy online marketingben – szerezhetnek célzott tudást anélkül, hogy hosszabb képzésre kellene beiratkozniuk.

A rektor asszony kitért a vállalkozások és az egyetemek közötti közvetlenebb együttműködés lehetőségére is. Javaslata szerint a hallgatók szakdolgozatait valódi vállalati problémák megoldásához lehetne kapcsolni. Egy vállalkozás például marketingkampány, piackutatás, fejlesztési terv vagy válságkezelés kapcsán adhatna feladatot a hallgatónak. Így a hallgató gyakorlati tapasztalatot szerezne, a vállalkozás pedig hasznos javaslatokat kaphatna egy konkrét problémájára.

Galambos Tamás – GTTSZ főtitkár

Galambos Tamás a civil szervezetek és a vállalkozások közötti együttműködésben rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége főtitkáraként a KKVHÁZ szakmai partnere, és fontosnak tartja a tudományos, szakmai közösségek és a vállalkozások közötti kapcsolatok erősítését.

Rámutatott arra, hogy a civil szervezeteket és a kisvállalkozásokat gyakran a gazdasági és intézményi együttműködések háttérbe szoruló szereplőiként kezelik. A két közösség azonban sokat adhat egymásnak, ha jobban megismeri a másik működését. A civil szervezetek gyakran támogatást vagy szponzorációt keresnek a vállalkozásoknál, míg a cégek olykor elsősorban adományozási lehetőségként vagy ingyenes segítségként tekintenek a civil együttműködésre. Ezeket a félreértéseket érdemes tisztázni, mert számos területen kölcsönösen előnyös partnerségek jöhetnének létre.

Különösen fontos témaként emelte ki a generációváltást. Sok vállalkozás jutott el arra a pontra, amikor a vezetés és a felhalmozott tudás átadását kell megoldania. A civil szervezetek saját működésük során tapasztalatot szerezhettek a vezetőváltások, az átadás-átvétel és a szervezeti folytonosság biztosításában, így ezekből a tapasztalatokból a vállalkozások is tanulhatnak.

Beszélt a fiatal vállalkozók támogatásáról is. A fiataloknak szükségük van olyan közösségekre, ahol tudást, tapasztalatot és mentorálást kaphatnak, az idősebb vállalkozók pedig segíthetik őket a gazdasági környezetben való eligazodásban. Galambos Tamás szerint a civil szervezetek fontos közvetítő szerepet tölthetnek be ebben a folyamatban. A közös munka akkor lehet igazán eredményes, ha világos célok és mérhető eredmények mentén szerveződik; ennek koordinálásában a KKVHÁZ-t megfelelő szereplőnek tartja.

Major Balázs – Gazdasági és Energetikai Minisztérium osztályvezető

Major Balázs a Gazdasági és Energetikai Minisztérium vállalkozásfejlesztési területének munkáját ismertette. Elmondta, hogy a szakterület többek között az európai uniós társfinanszírozású fejlesztési programok kialakításával és végrehajtásával, az uniós vállalkozásfejlesztési kezdeményezések hazai alkalmazásával, valamint az ESG-hez kapcsolódó szabályozási kérdésekkel foglalkozik. Emellett egyéb vállalkozásfejlesztési ügyek is a feladatkörükbe tartoznak.

Kiemelte, hogy a minisztériumban intenzív munka zajlik, ugyanakkor a szakterületen dolgozó munkatársak jelentős része a korábbi időszakból is folytatja a munkáját. Ez folytonosságot biztosíthat a vállalkozásfejlesztési feladatok ellátásában.

A felszólalás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a minisztérium nyitott az alulról érkező kezdeményezések és javaslatok megvizsgálására. Major Balázs arra biztatta a résztvevőket, hogy ne csak az ESG-vel kapcsolatban, hanem általában a KKV-k fejlesztését érintő kérdésekben is keressék a szaktárcát. Megadta a vállalkozásfejlesztési szakterület e-mail-címét is, amelyen keresztül szabályozási javaslatokat és egyéb észrevételeket várnak. A megszólalás alapján fontos lehetőség, hogy a vállalkozói tapasztalatok közvetlenül is eljussanak a döntés-előkészítésben részt vevő szakemberekhez.

Rády Zoltán – kisvállalkozói tapasztalatok

Rády Zoltán saját kisvállalkozói tapasztalataiból kiindulva reagált az elhangzottakra. Pozitívumnak tartja, hogy a hivatalok igyekeznek segítséget nyújtani a KKV-knak, és olyan digitális, illetve adminisztratív megoldásokat kínálnak, amelyek megkönnyíthetik a vállalkozók mindennapi munkáját. Kisvállalkozóként ugyanis nem feltétlenül az a legfontosabb feladatuk, hogy jogszabályokat keressenek és értelmezzenek, hanem hogy működtessék a cégüket és elvégezzék a munkájukat.

Saját helyzetéből adódóan a több lábon állás kérdését is megemlítette: egyszerre dolgozik egy nagyobb vállalatnál, miközben a saját vállalkozását is működteti. Úgy látja, hogy sok más kisvállalkozó is hasonló helyzetben van, ezért különösen értékes számukra minden olyan információ és segítség, amely időt takarít meg.

A bürokrácia csökkentését kiemelten fontosnak tartja. Véleménye szerint a túlzott adminisztráció jelentős terhet ró a kisebb vállalkozásokra, és elveszi az időt a tényleges termelő vagy szolgáltató munkától. Egy kisvállalkozás versenyképességét javíthatja, ha a kötelező ügyintézés egyszerűbbé válik, és a vállalkozónak nem kell aránytalanul sok energiát fordítania az adminisztratív feladatokra. A hozzászólásának lényege, hogy a hivatalok, a bankok és más szervezetek támogatása akkor válik igazán hasznossá, ha az a mindennapi vállalkozói működésben is érezhető könnyebbséget jelent.

Veress Attila – Aurora Conflux Kft. startupvállalkozói nézőpont

Veress Attila a kisebb, növekedésre törekvő vállalkozások nehézségeit mutatta be. Úgy látja, hogy a konferencián elhangzó támogató kezdeményezések és lehetőségek fontosak, de a vállalkozások egy része a mindennapokban nem feltétlenül így éli meg ezeket. A hivatalok segítségét sokan továbbra is bürokráciaként érzékelik, a banki finanszírozást pedig bizonytalannak tarthatják.

A startupokkal és más kisvállalkozásokkal folytatott tapasztalatai alapján sok cég elsősorban a fennmaradásért küzd. A napi működés fenntartása, a meglévő bevételek és ügyfelek megőrzése köti le az energiájukat. Emiatt nehéz rávenni őket arra, hogy hosszabb távon gondolkodjanak, képzésekbe fektessenek, vagy új fejlesztéseket finanszírozzanak.

Rámutatott arra is, hogy a vállalkozók sokszor nem azért nem fejlesztenek, mert nem látnák a lehetőséget, hanem mert félnek kockáztatni azt, amit már felépítettek. Egy új szoftver vagy más technológiai megoldás hosszú távon megtérülhet, de a vállalkozás nem biztos, hogy vállalni meri a bevezetésével járó költséget és bizonytalanságot.

A legfontosabb kérdés ezért szerinte az, hogyan lehetne a vállalkozásokat biztonságosabban ösztönözni a fejlődésre. Olyan támogatási formákra lenne szükség, amelyek mellett a cégek kevésbé érzik kockázatosnak a jövőbe való befektetést. A felszólalás arra világított rá, hogy a fejlődési lehetőségek önmagukban nem elegendők: a vállalkozóknak azt is érezniük kell, hogy a fejlesztés nem veszélyezteti a már meglévő működésüket.

Rieger Olivér – Aurora Conflux Kft. gyártásfejlesztési szempontok

A gyártásfejlesztés oldaláról elhangzott hozzászólás szerint jelentős lehetőségek rejlenek a vállalkozások technológiai és termelési fejlesztésében, ugyanakkor a bizonytalan gazdasági környezet sok céget óvatossá tesz. A felszólaló azt tapasztalja, hogy számos vállalkozás inkább kivár, és olyan fejlesztéseket is elhalaszt vagy leállít, amelyek korábban már tervben voltak.

A bizonytalanság miatt a vállalkozások nehezebben hoznak hosszabb távra szóló döntéseket. A beruházások elmaradása nemcsak a vállalatok saját fejlődését lassíthatja, hanem a hazai gyártási és beszállítói kapcsolatokra is hatással lehet. A felszólalásban az is megjelent, hogy egyes cégek inkább a külföldi piacok felé fordulnak, és a belföldi lehetőségekkel kapcsolatban visszafogottabbá váltak.

A hozzászólás fő üzenete, hogy a fejlesztési lehetőségek mellett a vállalkozások biztonságérzetét és tervezhetőségét is erősíteni kell. Ha a cégek kiszámíthatóbb környezetben működhetnek, nagyobb eséllyel vágnak bele új projektekbe, korszerűsítésekbe és termelésfejlesztésbe.

Tamásné Czinege Csilla – Nemzeti Adó-és Vámhivatal, leköszönt adószakmai elnökhelyettes

Tamásné Czinege Csilla a hivatalok és a vállalkozások közötti együttműködés fejlesztéséről beszélt. Kiemelte, hogy a digitalizáció és az adatvagyon jobb felhasználása jelentős segítséget adhat a vállalkozásoknak. A hivatalok sok információval rendelkeznek, és ezek megfelelő alkalmazásával nemcsak az ellenőrzés, hanem a megelőzés és a vállalkozások támogatása is hatékonyabbá válhat.

Példaként arra utalt, hogy ha a hatóságok rendelkezésére álló adatokból megállapítható, hol merülhet fel egy-egy probléma, akkor nem minden esetben szükséges ellenőrzéssel fellépni. Előfordulhat, hogy egy célzott tájékoztató levél is elegendő ahhoz, hogy a vállalkozás felismerje és kijavítsa a hibát. Ez a megközelítés a hatóságok és a cégek közötti partneri viszony erősítését szolgálhatja.

A képzések kapcsán felvetette, hogy a NAV mentorprogramját érdemes lenne a már működő, tapasztalt vállalkozásokra is kiterjeszteni, nem kizárólag a kezdő cégekre. A gyakorló vállalkozók is találkozhatnak olyan kérdésekkel, amelyekben hasznos lehet a célzott szakmai támogatás.

A szakértő szerint a hivatalokról kialakult bürokratikus kép és a vállalkozások valós igényei között még mindig jelentős távolság van. Ennek csökkentéséhez párbeszédre, az üzleti szereplők visszajelzéseire és a jól működő gyakorlatok átvételére van szükség. Fontosnak nevezte a KKVHÁZ, az érdekképviseletek és a civil szervezetek szerepét is, hiszen közreműködésükkel a vállalkozói javaslatok eljuthatnak a hivatalokhoz, és akár a szabályozás vagy a napi ügyintézés fejlődését is elősegíthetik.

Személyi László – Future Now executice partner, DIG-IT Podcast társalapító

Személyi László arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképessége nem kizárólag a cégeken belüli tényezőkön múlik. Legalább ilyen fontos az a külső üzleti környezet is, amelyben a vállalkozások működnek, és amelyet többek között a hivatalok, a bankok, az egyetemek, az önkormányzatok és a szakmai szervezetek alakítanak.

Kiemelte a közvetítő szervezetek szerepét, például az innovációs ügynökségekét, szakmai szövetségekét és különböző együttműködési központokét. Ezek nem csupán kapcsolatokat teremtenek a vállalkozások között, hanem információt is közvetítenek, segítenek az eligazodásban, és képesek lehetnek közös ügyek mögé állni.

Szerinte minél több ilyen szervezet működik hatékonyan, és minél erősebb a vállalkozások közötti szakmai együttműködés, annál nagyobb eséllyel jutnak el a vállalkozói igények a megfelelő döntéshozókhoz. A közvetítők abban is segíthetnek, hogy az egyes vállalkozások elszigetelt problémáiból közösen megfogalmazott, szélesebb körben is érvényesíthető javaslatok szülessenek.

A felszólalás egyik lényeges üzenete tehát az volt, hogy a KKV-k támogatásához nemcsak közvetlen pénzügyi vagy adminisztratív segítségre van szükség, hanem erős szakmai hálózatokra és olyan szervezetekre is, amelyek összekapcsolják a vállalkozásokat, az intézményeket és a döntéshozókat.

Tóth Attila, a CIB Bank képviselője a vállalkozásfejlesztés három alapfeltételét a kommunikációban, a képzésben és az együttműködésben jelölte meg. Regionális kompetenciaközpontok létrehozását javasolta, amelyekben a vállalkozások, egyetemek, kamarák, bankok és civil szervezetek közösen nyújthatnának pénzügyi diagnózist, digitalizációs felmérést, exportfejlesztési és beruházási tanácsadást. Fontosnak tartotta a KKV-k pénzügyi mentorálását, valamint olyan összehasonlító adatok elérhetővé tételét, amelyek segítenek a cégeknek felmérni saját termelékenységüket és hitelképességüket.

Köncöl Dávid, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány képviselője szerint a magyar gazdaság fejlesztéséhez világosabban meg kell határozni, mely iparágakban kíván Magyarország nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket elérni. Lengyel példákra hivatkozva az adatalapú gazdaságfejlesztés és a célzott támogatási rendszer jelentőségét emelte ki. Felhívta a figyelmet az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzésére, a tisztességes verseny feltételeinek biztosítására, valamint a hivatalok közérthető kommunikációjára. A vállalkozások fejlődése szempontjából a vezetőképzést is kiemelt területnek nevezte.

Fekete Márk, a Mikrogazdasági Kutatóintézet kurátora az egyetemi képzés és a vállalati gyakorlat közötti kapcsolat erősítését szorgalmazta. Azt javasolta, hogy a hallgatók szakdolgozatai valódi kis- és középvállalkozói problémákhoz kapcsolódjanak, így a diplomamunkák nem csupán tanulmányi követelményt jelentenének, hanem gyakorlati hasznot is teremtenének a cégek számára. Ez a megközelítés egyúttal segíthetné a fiatal szakemberek gazdaságba történő bekapcsolódását.

Galambos Tamás, a GTTSZ főtitkára és a civil KKV-k képviselője a mesterséges intelligencia tudásátadásra és a hivatalok működésére gyakorolt hatását emelte ki. Véleménye szerint a strukturált állami adatbázisok megfelelő hozzáférhetősége az AI segítségével a kisebb vállalkozások számára is új elemzési és tervezési lehetőségeket teremthet. Hangsúlyozta azt az elvet is, hogy a hivatalok ne kérjék be újra azokat az adatokat, amelyekkel már rendelkeznek. A korábban megfogalmazott kommunikáció–képzés–kooperáció hármast a kamarák és klaszterek szerepével egészítette ki, a hatodik elemként pedig a KKVHÁZ koordinációs feladatát jelölte meg.

Dr. Poór József, a MATE professzora a kisvállalkozások számára is elérhető tanácsadás és mentorálás jelentőségéről beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalkozók gyakran tartanak a külső szakértői segítség igénybevételétől, pedig a fejlődésükhöz szükségük lehet coachingra, mentorálásra vagy üzleti tanácsadásra. A KKVHÁZ egyik fontos feladatának azt tartja, hogy megtalálja azokat a támogatási formákat, amelyeket a kisebb vállalkozások is elfogadnak, és amelyek a gyakorlatban is segítik őket.

Balog Balázs, az Edutus Egyetem képviselője a vállalkozói képzés szemléletváltásának szükségességét hangsúlyozta. Szerinte a képzés csak akkor hoz eredményt, ha a vállalkozásvezetők nem pusztán megszerezhető bizonyítványként tekintenek rá, hanem felismerik a tudás gyakorlati értékét és a folyamatos fejlődés szükségességét. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy a szabályozási változások során figyelembe kell venni a vállalkozások eltérő teherbíró képességét, és előzetes hatásvizsgálatokra van szükség.

Cserháti Ilona, a Corvinus Egyetem statisztikaprofesszora a magyar gazdaság termelékenységi problémáira és a beruházások visszaesésére hívta fel a figyelmet. A kisvállalkozások fejlődésének két alapfeltételeként a bizalmat és a megfelelő információellátást emelte ki: kiszámítható szabályozási környezet nélkül a vállalkozások kevésbé mernek beruházni vagy hitelt felvenni. Sürgette az uniós források hatékony felhasználását, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásának erősítését, valamint a szabályozási döntéseket megelőző, adatokon alapuló hatásvizsgálatokat. A nagy növekedési potenciállal rendelkező magyar vállalkozások nemzetközi piacra lépéséhez az állami tőkefinanszírozás szerepét is hangsúlyozta.

Tóth Attila az önkormányzatok egyik legfontosabb feladatának a helyi vállalkozások közötti információhiány csökkentését nevezte. Rámutatott, hogy a közelben működő cégek sokszor nem ismerik egymás tevékenységét és szolgáltatásait, ezért az önkormányzatok segíthetnék a megfelelő üzleti partnerek egymásra találását.

Prohászka Balázs a kaposvári Gazdaságfejlesztési Központ példáját emelte ki. A kezdeményezés azt mutatja, hogy az önkormányzatok szervezett kereteket teremthetnek a helyi vállalkozások szakmai továbbképzéséhez és támogatásához.

Személyi László szerint a kisebb településeken az önkormányzatok információközvetítőként működhetnek, például helyi vállalkozói klubok és települési kedvezményrendszerek kialakításával. A nagyobb városokban az inkubátorházak és az ipari parkokhoz kapcsolódó központok jelenthetnek hosszabb távú fejlesztési lehetőséget.

Dr. Poór József a Magyar Gazdasági és Iparkamara megyei hálózatában rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Arra biztatta a kisvállalkozásokat, hogy aktívabban használják ki a kamarai szakemberek tudását és kapcsolatrendszerét.

Dr. Kovács Miklós, Siófok alpolgármestere a helyi gazdaság sajátosságaihoz igazodó fejlesztések fontosságát hangsúlyozta. Siófok esetében a turizmus és a szolgáltatások, valamint a kétlaki lakosság speciális igényei meghatározóak. Támogatta a regionális kompetenciaközpontok létrehozását, és fontosnak tartotta az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás újragondolását.

Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere szerint az önkormányzatok összefogó, koordináló szerepet tölthetnek be a vállalkozások támogatásában. Egy helyen kapcsolhatják össze a finanszírozási lehetőségeket, a beszállítói kapcsolatokat és a képzéseket. Emellett az egységes, digitális közigazgatási ügyintézés fejlesztését szorgalmazta, amely csökkenthetné a vállalkozások adminisztratív terheit.

Végszó, szakpolitikai javaslatok és minisztériumi együttműködés

Major Balázs, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium osztályvezetője megköszönte a résztvevők konstruktív hozzáállását, és arra biztatta a KKVHÁZ-t, hogy a készülő javaslatcsomagban a meglévő szakpolitikai intézkedéseket is vegye számba. Rámutatott, hogy több felvetett területen már folyik szakmai vagy jogszabály-előkészítő munka, ezért érdemes a meglévő kezdeményezésekhez kapcsolódni, és azokhoz konkrét, megalapozott javaslatokat megfogalmazni. Megerősítette a minisztérium nyitottságát a vállalkozásoktól érkező kezdeményezésekre, és közvetlen elérhetőséget is megadott a javaslatok fogadására.

Tamásné Czinege Csilla a hivatalok és a vállalkozások közötti szakmai egyeztetés folytatását szorgalmazta, és Funtek Zsoltot javasolta a további egyeztetések egyik fontos szakmai partnerének. Kiemelte, hogy a benyújtott javaslatokat minden esetben hatásvizsgálattal kell alátámasztani: világosan meg kell határozni a probléma okát, a tervezett intézkedést, annak végrehajtási módját és várható hatásait. Ez segítheti, hogy a vállalkozói javaslatok szakmailag megalapozottan kerüljenek a döntéshozók elé.

Gulyás József, a KKVHÁZ elnöke és a találkozó moderátora a megbeszélés céljaként a konkrét, megvalósítható javaslatok összegyűjtését és a párbeszéd folytatását jelölte meg. A találkozó eredményeinek írásos összefoglalását a döntéshozókhoz kívánják eljuttatni, hogy az elhangzott gondolatok a további szakmai és szakpolitikai munkában is hasznosulhassanak.

Ajánljuk figyelmébe következő cikkeinket is:

KKVHÁZ Szerkesztőség

Hozzászólás írása

Az e-mail-címed nem jelenik meg nyilvánosan. A kötelező mezőket * jelöli.

A Magyar Gazdaság Kávéháza!

Termékünk a kapcsolat, a tudás és a közösségi élmény

Hiszünk abban, hogy a gazdaság minden felelős
szereplőjének, politikai nézetektől független,
konstruktív, kulturált, rendszeres párbeszéde a magyar
versenyképesség egyik záloga.

Minden jog fenntartva 2026

https://madura-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/fonts/depo25-bonus25/

https://madura-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/fonts/vietnam/

https://doplang-adipala.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/jepang/

https://tayem-karangpucung.cilacapkab.go.id/wp-includes/assets/myanmar/

https://cigintung-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/rusia/

https://karangsembung-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/pragmatic/

https://karangsembung-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/garansi-kekalahan-100/

https://banjarwaru-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/js/thailand/