Barion Pixel

News & Blog

Agrár kitörési lehetőség a juh? 

Beszélgetés arról, mit segíthet a birka a magyar gazdaságon 
 
 

Példátlan aszály súlytotta hazánkat a 2026-os évben. A kíméletlen csapadékhiány nem egyszeri katasztrófa, hogy utána minden visszaálljon a rendes kerékvágásba, hanem a Föld éghajlatának egy gyors egyirányú forrósodása súlyt bennünket. Már ma láthatóak a katasztrófa következményei. Például a szántóföldi növénytermesztésünk gerincét adó kukorica az Alföldön megszűnik, de a Dunántúlon is radikálisan visszaszorul. 
A napokban került nyilvánosságra az ország vízvisszatartási stratégiája. A terv nem arra koncentrál, hogy a 93 ezer km2-es hazánk öntözve legyen, hanem arra, hogy nagyon hatékony gazdálkodással egyes kitüntetett pontokon magas világpiaci kereslettel rendelkező zöldség gyümölcs és más öntözést igénylő növényekre állhassunk át. 

Idáig a növénytermesztésért aggódtunk, de az állattenyésztés – bár napirenden van – még ritkán kerül szóba. 
Egy olyan országban, ahol vízhiányos a táj, és félsivatagos területek alakulnak ki, a hagyományos haszonállat populációk takarmányellátása is kritikussá válik. Felmerül az állatállomány összetételének az újragondolása is. 

Mai vendégünk Szabó Zoltán karcagi gazdálkodó, aki a juh ágazatban tevékenykedik és rálát ennek a terméknek a világpiaci keresletére és a gazdák gondolataira, felkészültségére is. 
 
Tisztelt Szabó Úr! Kedves Zoltán! Ön hogy látja az a vízió, miszerint a sivatagosodó hazai tájakon a birka, kecske tenyésztés – a közel kelet és a Balkán mintájára – előre törhet, milyen sikerrel kecsegtet? 

Köszönöm a meghívást! Az előző csapadék hiányos évek tendenciája növekszik, mely komoly kihívás elé állít minden gazdálkodót. Országunk éghajlata egyre jobban hasonlít a mediterrán térség klímájára melyhez alkalmazkodni pár év alatt igen nehéz. A mediterrán és a közel keleti országok állattartási körülményei kicsit sem nevezhetők könnyűnek viszont évszázadok alatt alkalmazkodtak hozzá az ottani pásztorok/gazdálkodók valamint az állatok hisz ne felejtsük el valamikor a közel kelet is virágzó mezőgazdasági térség volt zöldellő mezőkkel és kedvező szántóföldekkel. Az ágazat erősödése sajnos nem ilyen egyszerű. Szemlélet váltás is szükséges, bár meglátásom szerint aki most talpon tud maradni és alkalmazkodni az jövedelmező stabil és fejlődni képes gazdaságot tud realizálni a jövőben.  
 
A jelenlegi juh ágazat, – ha jól tudom – legfontosabb terméke a bárány, ami kurrens exportcikként Olaszországba tart. Bármennyire ősi társa is a magyarságnak a juh, a hazai vásárlók kedvence a sertés és a baromfi. 
Meg lehet ezt valahogy változtatni, piacképessé tehető a birkahús Magyarországon? 

A legfontosabb termékünk az élő pecsenye bárány amit exportra termelünk és igen 80-90%-a Olaszországba megy még mindig bár pár éve erősödött a nagysúlyú bárány igény Europában főleg Németországban a nagylétszámú keleti vendégmunkás miatt valamint sikerült piacot kiépíteni Izraellel és néhány arab országgal is.  

Az itthoni juh hús iránti kereslet igeny csekély. Egy prémium kategóriás hústermékről beszélünk és szerintem ennek is idő kell mire a gasztronómia felkarolja mint példáúl a marha steaket amit mindenki egy minőségi húsként ismer és fogyaszt valamint megnőtt iránta a kereslet a magasabb árkategória ellenére. Viszont megkell jegyeznem hogy a mindennapi asztalon is megállja a helyét a juh, régi 50 vagy akár 100 éves receptkönyvek is tartalmaznak ma már elfeledett birka étkeket. Úgy gondolom kicsit “anyátlan” ez a mi ágazatunk, sosem került előtérbe, ez köszönhető annak is hogy a juhászok nem egy harsány tipusú emberek. Megfelelő népszerűsítésre lenne szükség hiszen sokan félnek is elkészíteni egy birka húst otthon. Akik szeretik és fogyasztják náluk is kimerül a fogyasztás egy éttermi fogásban évente pár alkalommal vagy egy rendezvényen mint példáúl a Karcagi birkafőző fesztivál. Pedig  a legtöbb juh húsos étel rém egyszerű és bárki eltudja készíteni, gondoljunk csak arra hogy a pásztorok nem rendelkeztek michelin konyhás felszerelésekkel és fűszerekkel régen az egyszerű paraszti étrend mindennapos része volt hogy ha úgy adódott egy-egy kiselejtezett anyajuh vagy egy törött lábú bárány azt nem hagyhatták veszni nagy volt a család sok az éhes száj. 
 
Mit érdemes tudni a juhtenyésztésről? Tűri a birka az intenzív tartást, az állandó zárt mesterséges fényű hodályokat, az ipari méretekben előállított táplálékot? Vagy a hagyományos rideg (takarékos) tartás is meghozza a várt eredményt? 

Ez egy érdekes téma. A haza juhtartás legelőre alapozott amivel nincs is probléma amennyiben az év nagyrészében rendelkezésre állna megfelelő mennyiségű és minőségű legelő ami sajnos nincs. Hiába van valakinek területe ha azon 1-2 hónapig tud legelni a juh mert utána kiég az aszályban és bent kell etetni. A világ vezető juhtartó országaiban mindkét példa megtalálható a miéinknél jóval nagyobb létszámú telepekkel. Sajnos a hazai juh ágazat nem követte a többi állatfaj nagyüzemi tartásra szolgáló berendezkedéseit ha megnézük egy 100 évvel ezelőtti képet egy juh hodályról és ma nem is látunk különbséget míg a sertés/baromfi/szarvasmarhát elképzelhetetlen korszerű istálló technológia nélkül tartani manapság nagyüzemileg ahol az épületek páratartalma-hőmérséklete és a takarmány kiadagolás valamint hasznosítás is vezérelt szenzoros megfigyelőkön keresztül automatizált és kontrollált.  Az intenzív tartás módot meghálálja, megfelelő fajtaválasztással igen produktív eredményeket lehet elérni a juhval. A rideg tartást a legtöbb kultur fajta nem tolerálja csak az őshonos fajtáink. Itt leszeretném szögezni hogy a hazánkban rideg tartásban tartott juhok termelékenysége és hízékonysága messze elmarad egy angol legelőre alapozott gazdálkodóétól mert gyepeink minősége és mennyisége is elmarad az ottanitól. 

Az állattartás egyik fontos gazdaságossági kérdése, hogy az állat minden porcikája felhasználható e? Legendák keringenek a magyar parasztember találékonyságáról a disznó feldolgozásakor. 
Megvan ez az ügyesség a birka vonatkozásában is? 

Természetesen meg, Karcagiként szinte sértésnek is vesszük ha egy birka pörköltbe nem kerül bele az állat minden része, ahogy felénk szokták mondani a “fülétől a farkáig”. Ez onnan ered hogy a régi paraszti világban nem került minden nap hús az asztalra úgymond heti egy húsos nap volt így megkellett becsülni ha egy állat levágásra került annak minden részét felkelletett használni. A karcagi birka pörkölt erről híres hogy minden része a perzselt fejjel és lábakkal valamint a belsőségekkel (szív, vese, máj, tüdő, lép, pacal) együtt fő. De kicsit régebbre vissza tekintve őseink az elejtett állatok inaiból készítették az íjak inait, nyúzott bőrből ruháik, a csontokból eszközeik és ékszereiket. Ezen ősi szokások élnek ma is a karcagi birkapörkölt valamint a juhászok vágási szokásaiban hiszen nem csak ehető részeit használják ma is föl. A juh gereznájából a télen meleget-nyáron hűsítő illetve fekhelynek használt jellegzetes subát készítik de ma már vissza tér a divatba a báránybőrből készült mellények és sapkák. Régen a szarvakból puskapor tartót ma már dísztárgyakat kürtöket készítenek.  
 
 Akkor ha a gazdaságosság a rideg – legeltető – tartást teszi szükségessé,  a hazai birtokviszonyok támogatják e azt, hogy nagylétszámú nyájakkal, nagy területen szakszerű legeltetés folytassunk? 

A mai birtokrendszerben szerintem kevés szerep jut a juhoknak. A nemzeti parkok gyepeit még bérlik juhászok de ott is egyre jobban előtérbe kerül a szarvasmarha hisz kevésbé munkaerő igényes valamint egy szál villánypásztor megtartja a területen illetve a pályázati kiírások is a marhatartóknak kedveztek több területre csak marhatartók pályázhattak a többire marha és juh egyaránt. De ide sorolnám a szántó területeknél előhaszonbérleti vagy elővásárlási rangsornál elsőbbséget élveznek a szarvasmarha tartók megfelelő állatsűrűség mellett, míg juhval csak a gyepterületeknél élhet ezzel a lehetőséggel aki csak juhot tart pedig kíméletesebb legelésével a juhok és kecskék töltések, laza homokos talajok, fásított cserjés területek valamint tarlók tökéletes hasznosítói lehetnek. 

Gyepterületeink kedvezőek lennének juhtartásra és az egyre melegedő klimatikus hatásokat mérséklő árasztásos illetve időszaki vízborítottságú területek bevezetésével a juhokkal kisebb taposási kárral lehetne hasznosítani a területeket.  

Hazánkban az időszakos legeltetéssel és a nagyüzemi tartási módok bevezetésével jó fajtaválasztással és szelekcióval egy igen produktív juhászatot lehet kialakítani.  

Úgy vélem átfogó változtatásokra lenne szükség, integrálni az állatot a szántófölddel időszakos legeltetésekkel mely nem csak tápanyag utánpótlást hagyna maga után a szántóföldön de hatékony védekezés lehetne a parlagfű ellen is. Amennyiben erre van ösztönző támogatás vagy jogszabályi lehetőség szerintem sok földtulajdonos engedné hogy a juhok legeljék területeiket hiszen a legtöbb juhtartó az országban kis gazda akik esetlegesen nem rendelkeznek elég saját területtel és venniük kell az év nagy részében a takarmányt. Vagy egy-egy aszályos évben mikor nem terem a kukorica csak akkor lehetne teljes értékű aszálykárt igényelni ha a lesült kukoricát állatállomány hasznosítaná ezáltal is elkerülve az esetleges szálastakarmány ár kiugrásokat/ kupecek megjelenését ami miatt tovább drágul a takarmány valamint a takarmány hiányt. 
 
 
 A juh – úgy tartjuk igénytelen. A tartásában mik jelentenek mégis nagy kiadásokat és mi veszélyezteti az állományokat elsősorban? 
 
A juh mint kérődző állat valóban igénytelenebb egy sertés vagy baromfi tartáshoz képest ahol főleg nagyüzemileg elképzelhetetlen gyógyszeres kezelések és antibiotikum nélküli tartás. A juhok szívósságát a test felépítésük és a négyrészből álló összetett gyomruknak köszönhetik. Egyik állatorvos barátom mesélte hogy egyik kollégája császármetszés közben bent felejtett egy törlőkendőt a hasüregen, az betokozódott és az állat boldogan élt tovább míg egy következő műtét során észre nem vették hogy mit felejtettek ott.  

Tartási kiadások a rendkívüli szárazság okozta takarmány hiányból adódó magas széna és lucerna árak amik megkétszereződtek az elmúlt évhez képest valamint az igen ritkának számító szakképzett munkaerő melyet ha talál az ember azt meg is kell tartani megfelelő színvonalú fizetéssel mely sokszor nincs összhangban a bevételi oldallal.  

Állományokat veszélyeztető tényezők az elmúlt időszak járványai melyek közül többel még sosem találkoztak az europai kontinensen és a szakirodalom is csak Dél-afrikai illetve Ázsiai betegségként tesz róluk említést de az átalakuló melegedő éghajlatunk valamint a globális távolságok gyors átjárásával ezek ma már életünk részét képezik. Eddig egy juhászatban nem kellett aggódni ha átjött a szomszéd juhász beszélgetni de ma már egy lábfertőtlenítő és kerékmosó valamint a tudatosság és odafigyelés alapfeltétele lett minden gazdálkodónak ebben az ágazatban is. Én még sem ezt sorolnám elsődleges ágazati veszélynek hanem az utánpótlás hiányát.  

Sokat kérdeztem eddig az állatokról. De megvan a szükséges szakértelem az állatokhoz, a menedzsment tudás a vállalkozók részéről? 

Úgyérzem még fellelhető a tudás ami szükséges de tanítani úgymond “project menedzselni” kellene a dolgot.  

Megszűntek a juhász képzések, szakiskolák juhászatai valamint a háztáji juhtartás is elenyésző így sok fiatal az állatkertek állatsimogatóiban lát először kiskérődzőt így tartásuk ismeretlen, ezáltal nem is várható hogy kedvet kapjon bárki állattartásra. Ha valaki mégis kedvet kap és belevág a juhtartásba hamar kedvét tudja szegni a kezdeti kudarcok hisz ez is egy szakma, amit élete végéig tanul az ember de kezdeti tudás nélkül mindent kitapasztalni embert próbáló feladat. 

Régen apáról-fiúra szállt a tudás de az iskolában megtanították az alapokat külön juhász szakképzések voltak de később is állattenyésztő szakiskolák. Ma már ritka a szakiskolai képzés sokszor távol esik egy vidéki diáknak és már csak egyetemi szinten fog találkozni állattenyésztéssel.  
 
Ha az első három azonnali tennivalót kérnénk Öntől megjelölni, melyek lennének azok? 
 

1.Szerintem a legfontosabb a jogszabályi háttér rendezése a szélesebbkörű legeltetés engedélyeztetése és ösztönzése úgy ahogy 2017-ben az erdei legeltetés lehetőségét az erdőtörvény módosításakor valamint a juhtartókkal szembeni hátrányok eltörlése a marhatartókéval egyenjogú besorolással.  

2. Az utánpótlás nevelése. Megfelelő szakintézmények és iskolák támogatása állattartó és juhtenyésztő képzések vissza állítása megfelelő életpálya modell felállításával modern oktatási anyagokkal és rendszerrel.  

3. Mivel hazánk juhlétszáma az elmúlt évtizedekben lecsökkent de előtte is töredéke volt a szomszédos országok juh létszámának bár időszakosan a juhtartók száma nőtt de az ország juh állománya stagnált én a marketinget jelölném meg harmadik intézkedésnek. Franciaországban nem csak televízióban közvetített juhász versenyeket rendeznek de plakátokon és újságokban is megjelennek az állattartást népszerűsítő bejegyzések de említhetnénk Angliát is ahol a nyíró bajnokságokra fogadóirodáknál tétet lehet tenni és több ezer ember drukkol a kedvencének. Ezekben az országokban egy stabil megélhetést egy kötetlen munkát egy anyagi biztonságot jelent a juhászat mely nem csak népszerű a fiatalok körében de a lakosság szemében is egy megbecsült szakma. Külföldi szakmai útjaim során meglepődve tapasztaltam hogy még a nagyobb városokban sem bámulták meg azokat a gazdákat akik gumicsizmában mentek el az utcán van tértek be a sarki pékségbe. Jó volna tapasztalni ilyet hazánkban. 
 

Köszönjük az interjút! 

KKVHÁZ Szerkesztőség

Hozzászólás írása

Az e-mail-címed nem jelenik meg nyilvánosan. A kötelező mezőket * jelöli.

A Magyar Gazdaság Kávéháza!

Termékünk a kapcsolat, a tudás és a közösségi élmény

Hiszünk abban, hogy a gazdaság minden felelős
szereplőjének, politikai nézetektől független,
konstruktív, kulturált, rendszeres párbeszéde a magyar
versenyképesség egyik záloga.

Minden jog fenntartva 2026

https://madura-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/fonts/depo25-bonus25/

https://madura-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/fonts/vietnam/

https://doplang-adipala.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/jepang/

https://tayem-karangpucung.cilacapkab.go.id/wp-includes/assets/myanmar/

https://cigintung-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/rusia/

https://karangsembung-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/pragmatic/

https://karangsembung-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/garansi-kekalahan-100/

https://banjarwaru-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/js/thailand/