Barion Pixel

News & Blog

Kamara – még nem dőlt el

A magyar gazdaság kamarai rendszerének jövőjéről és lehetséges megújításáról egyre több elképzelés kerül megfogalmazásra. Vannak, akik alapvető átalakítást tartanak szükségesnek, mások a jelenlegi rendszer továbbfejlesztését támogatják. A vita egyaránt érinti a kamarák feladatait, szervezetét, finanszírozását és a vállalkozások részvételét a működésükben.

Vitaindító állításainkkal szeretnénk megismerni a vállalkozói és civil társadalom gondolataiba, és elősegíteni a kamarai rendszer jövőjéről szóló szakmai párbeszédet.
A válaszadás anonim, az eredményeket összesített formában használjuk fel.


MIKROGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET
KKVHÁZ A MAGYAR GAZDASÁG KÁVÉHÁZA
GAZDÁLKODÁSI és TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE

KKVHÁZ Szerkesztőség

6 hozzászólás

  1. Rácz Zsuzsa 2026.10.17.

    örülök, hogy megkérdeztetek.

  2. Keszthelyi Peter 2026.10.17.

    A S.M.A.R.T. Kamara: Az Új Magyar Gazdaság és a Decentralizált Állam Motorja
    Egy új S.M.A.R.T. kamarai modell koncepciót kell megvalósítani, amely olyan paradigmaváltást jelent, ami a magyar gazdaságfejlesztéshez harmonikusan igazodó és a vállalkozásokra épülő szolgáltató kamara elvét teszi meg alapkőnek.
    A koncepció gerincét adó S.M.A.R.T. keretrendszer (Fenntartható, Mérhető, Adaptív, Releváns, Bizalom-alapú) lényege, hogy a kamara piaci értéket teremt a kkv-k számára. Egy hibrid intelligenciára épülő, adat vezérelt szolgáltató szervezet, amely transzparens minősítési rendszerekkel (Kamarai Bizalom) és dedikált mentorálással segíti a vállalkozások technológiai átállását.
    Ebben a szolgáltatói és strukturális modellben a kamara feladatai, működési alapjai és tagozatai is új, piac vezérelt dimenziót kapnak:
    • Új finanszírozási alapelvek és infrastrukturális fókusz: A kötelező kamarai hozzájárulásokra és tagdíjakra épülő modellt – a sikeresen átállt spanyol és lengyel minták alapján – felváltja a teljesítményalapú, állammal és önkormányzatokkal kötött közfeladat-ellátási szerződések (SLA), valamint a valós piaci szolgáltatások rendszere. Ezzel párhuzamosan a mára kialakult kamarai ingatlanvagyon ésszerű kihasználásával az infrastruktúrát és a forrásokat az új, regionális HUB-ok fizikai kiépítésére és üzemeltetésére fordítják. Ezek a HUB-ok kiemelt szerepet kapnak az innováció ösztönzésében, az oktatás és képzés gyakorlati megvalósításában, valamint a vállalati beszállítói programok koordinálásában.
    • Az Élelmiszergazdaság Integrációja (Farm-to-Fork): A hagyományos négy kamarai tagozat kibővülhet egy ötödikkel, az élelmiszergazdasággal. Az olasz és szlovén kamarák sikeres mintájára a feldolgozóipar és az agrárexport kikerül a merev agrárkamarai elkülönítésből, és betagozódik a makróregionális kamarákba. Ezzel maradéktalanul megvalósul a farmtól a fogyasztóig (farm-to-fork) elv, egyetlen integrált értékláncban, a többi ágazattal szinergiában kezelve a teljes élelmiszeripari vertikumot.
    • Szakképzés és Reskilling: A kamara a regionális iparágak azonnali igényeire reagálva, rugalmas, mikrótanúsítványos (micro-credentials) átképzési programokkal kezeli a munkaerőhiányt, túllépve a merev, elavult oktatási kereteken, mindeközben megtartva és szükség szerint bővítve a duális képzésben eddig is meglévő, kulcsfontosságú szerepét.
    • Nemzetközi kapcsolatok és Tech-diplomácia: A kamara aktív innovációs brókerként funkcionál. A makróregionális fókusszal és a nemzetközi hálózatokon (pl. AEMC – Európai Nagyvárosi Kamarák Szövetsége, Duna Menti Kamarák Szövetsége, Eurochambres, ICC), valamint bilaterális kamarai együttműködések révén közvetlenül csatornázza be a fejlett technológiai innovációt és a nemzetközi piaci láncokat (V4, NB8) a hazai vállalkozásokhoz.
    • Kétpilléres Vitarendezés: A kamarák mellett működő választottbíróságok mellett további gyors és hatékony alternatívát jelent a B2C (fogyasztóvédelmi békéltetés) vonala, valamint a professzionális B2B gazdasági mediáció, amely peren kívül védi meg a kkv-k üzleti titkait és szellemi tulajdonát.
    A modell működésének motorja a svéd Quintuple Helix (ötösfogat) elv. Ebben a struktúrában a kamara egyfajta karmesterként hangolja össze a helyi gazdaságfejlesztés öt kulcsszereplőjét: (1) az Államot/Önkormányzatot, (2) a K+F szektort és egyetemeket, (3) a civil szférát, (4) a környezeti fenntarthatóságot és (5) a vállalkozói szférát. Ez a karmesteri szerepvállalás kritikus fontosságú a körforgásos gazdaságra (circular economy) történő sikeres hazai átállásban, hiszen az új európai (ESG) elvárások miatt a nyersanyagok újra hasznosítása, az energiahatékonyság és a fenntartható ellátási láncok kiépítése a vállalkozások alapfeltétele.
    A modell területi architektúrája mindezt úgy teszi lehetővé, hogy a kifejezetten az európai régiókhoz (NUTS-2) igazodó makróregionális működést preferálja. Ez a lépték biztosítja, hogy az intézményrendszer a valós helyi iparági ökoszisztémákra (pl. járműipar, deep-tech, agrár-innováció, védelmi ipar, gyógyszeripar, kutatás-fejlesztés) épüljön. Ezzel a tervezet helyreállítja az egészséges intézményi egyensúlyt is, és az országos kamara pedig egy karcsúsított ernyőszervezetként funkcionál tovább, amelyet maguk az erős regionális kamarák hoznak létre és tartanak el, kizárólag a makroszintű lobbira és a digitális infrastruktúra fenntartására fókuszálva.

  3. Személyi László 2026.10.17.

    A kötelező kamarai tagság, hasonlóan a régi céhes rendszerhez, párosuljon beleszólással a vezetők kiválasztásába, és rajtuk keresztül a tevékenységekbe és ráfordításokba. A kötelező tagság a kelet-európai rövid időre visszatekintő vállalkozói szektorban hasznos edukációs és kapcsolatépítő funkciót ad(hat), ami a csak önkéntes tagsággal jelentősen csökkenne. A kötelezőn felül a prémium tagsági viszony (pl. Kamarai Bizalom) jó lehetőség a szolgáltatások differenciálására.
    A kamara leszűkítése kormányzati lobbira nagy visszalépés volna. Partnerkereső, képzési, import-exportra fejlesztő és akár minősítési tevékenységekre nagy szükség van, és azt nagy hiba volna kivenni az önszerveződést lehetővé tevő kamarai keretből, és pl. közhivatalra bízni, ahová persze ha jól akarja csinálni, ugyanúgy vállalkozói szektorból kellene szakembert szerezni.
    A S.M.A.R.T. logikával teljesen egyetértek. Fontos volna, hogy ne csak a vezetők lássák a teljesülést, a riportok, eredmények és fejlesztendők lényegi részét a tagsággal is ossza meg a kamara.

  4. Kutor Géza 2026.10.17.

    Ez a kérdező forma nem igazán tetszik nekem. Előre megírt kérdések, előre megírt válaszolási lehetőségek. Ez nem tükrözi a teljes valóságot. Amit ki szeretnék hangsúlyozni. Az 5000 Ft eltörlését súlyos hibának tartom. Semmi értelme sincs. A vállalkozókon nem segít. (soha nem értettem meg azokat, akik ezért sírtak, hogy milyen nagy teher, nagy teher egy vállalkozónak, kérdem én) Tehát a vállalkozót nem érinti, de a kamarát súlyosan. A BKIK-nak ez volt a fő bevételi forrás. Veszélybe kerül a székhely, óriási létszámleépítésre kényszerül. Ezért nevetségesnek tartom a kérdések mögötti nagyívű elképzeléseket. A Kamara léte a tét!

  5. B. Ditta 2026.10.17.

    Az egyéni vállalkozások nyilvántartásának vezetését 2027 január 1-től továbbra is a NAV lássa el a kamarák helyett.
    Ez államigazgatási, közigazgatási feladat, a kamara pedig nem államilag szabályozott, megfelelő és szigorú belső eljárásrendű, átvilágított munkatársakkal rendelkező közigazgatási szerv, különösen pedig nem közigazgatási hatóság (még akkor sem válna azzá, ha adott feladatra ilyen jogkörrel felruháznák).
    Az adatbiztonság is a NAV esetében garantálható csak, egy megyei kamara nem jut el erre a magas szintre soha. Egy megyei kamara a NAV, KSH adminisztratív belső nyilvántartási rendszereibe való (pl. új adószám, stat számjel miatti) belépésének lehetőségével az informatikai felkészületlenségéből, sérülékenységéből fakadó akár súlyos informatikai incidenst kockáztat.

  6. Sepsi Zsigmond 2026.10.17.

    MKIK-nak nem szabad sem a klasszikus osztrák-német kötelező köztestületi modellben megragadnia, sem a tisztán angolszász lobbi-klubbá zsugorodnia.
    A spanyol/lengyel minta (kötelező hozzájárulás helyett SLA + piaci szolgáltatás) szakmailag helyes, de politikailag kockázatos. Ha egyik napról a másikra megszűnik a 5.000 Ft, finanszírozási szakadék keletkezik.
    Javaslat: 3 lépcsős átmenet:
    1. Év 0-2: Hibrid modell. A kötelező hozzájárulás marad, de 100%-a visszakapható szolgáltatási voucherként (képzés, Kamarai Bizalom minősítés). Így már ma értéket kap érte.
    2. Év 2-4: SLA modell bevezetése. Az állam nem támogatást ad, hanem konkrét feladatot rendel meg: pályaorientáció, export-mentorálás, békéltetés – szerződésben, mérhető indikátorokkal.
    3. Év 4+: A HUB-ok saját bevételtermelővé válnak (bérbeadás, lab-használat, képzési díj). Ekkor lehet a kötelező hozzájárulást kivezetni.
    A megjegyzésetek a kötelező tagságról kulcsfontosságú: Kelet-Európában a vállalkozói kultúra még fiatal, kell az edukációs háló. Egyetértek: kötelező alap + prémium Kamarai Bizalom. A kötelező adja a hálót, a prémium adja a differenciálást. De a kötelező mellé kötelező beleszólás kell, – digitális tagi szavazás vezetőválasztásnál-.
    * Infrastrukturális fókusz – Regionális HUB-ok
    Ez a koncepció motorja. Ne csak irodaház legyen.
    Javaslat a HUB profilra NUTS2 logika mentén:
    • Nyugat-Dunántúl: Járműipari + akkumulátor-circular HUB
    • Közép-Dunántúl / Pest: Deep-tech, védelmi ipar, gyógyszer
    • Alföld: Agri-food innovációs és élelmiszer-feldolgozó HUB (itt jön be az 5. tagozat)
    • Minden HUB-ban 4 kötelező funkció: 1. FabLab / prototípus műhely, 2. Képzési tér micro-credentialre, 3. B2B tárgyaló / export inkubátor, 4. Békéltető-mediációs sarok
    * Az Élelmiszergazdaság Integrációja – 5. tagozat
    Ez a legbátrabb és legjobb ötlet. Az olasz Camera di Commercio modell tényleg így működik, és a NAK-MKIK szétválasztás ma mesterséges értéklánc-törést okoz.
    Kockázat: agrárlobbi ellenállása. Ezért ne “elvegyük”, hanem “összekapcsoljuk”.
    Javaslat: Nevezd Élelmiszergazdaság és Bio-gazdaság tagozatnak. Így nem csak agrár, hanem biotech, csomagolás, logisztika, élelmiszer-biztonság is beletartozik. A farm-to-fork így ESG-kompatibilis is.
    *Szakképzés és Reskilling
    Egyetértek: a duális képzésben a kamara megkerülhetetlen, de a micro-credential a jövő.
    Javaslat: A kamara ne képző legyen, hanem minősítő és bróker. A cégek adják az igényt (pl. “hegesztőrobot-kezelő 40 órában”), az egyetem/felnőttképző adja a tartalmat, a kamara adja a Kamarai Bizalom pecsétet és a HUB-ban a helyet. Ez sokkal adaptívabb.
    *Tech-diplomácia és Nemzetközi kapcsolatok
    AEMC, Duna Menti, Eurochambres jó irány. De a V4/NB8 már kevés.
    Javaslat: Hozzunk be egy “Kamarai Attaché” programot. Minden makrórégió delegál 1 főt egy célpiacra 6 hónapra (pl. München, Stockholm, Szöul). Feladata nem protokoll, hanem 10 beszállítói szerződés hazahozása. Ezt SLA-ban el lehet számolni.
    *Kétpilléres Vitarendezés
    Nagyon alulértékelt terület, pedig a kkv-k legfájóbb pontja. A B2C békéltetés ma kötelező teher a cégeknek, a B2B mediáció pedig nincs.
    Javaslat: Legyen belőle termék: “Kamarai Mediáció 30 nap” – védett, online eljárás, üzleti titok megőrzésével. Ha ezt a Kamarai Bizalom tagok ingyen kapják, az önmagában indokolja a prémium tagdíjat.
    *Területi architektúra: NUTS-2 és karcsú ernyő
    Ez a svéd Quintuple Helix-szel együtt a legmodernebb rész. A vármegyei rendszer szétaprózott, nem éri el a kritikus tömeget innovációra.
    Javaslat: Kommunikációban ezt ne “megyei kamarák megszüntetéseként” kezeljük, hanem “megyei irodák megtartása, de 8 erős makrórégió létrehozása”. Az embereknek fontos a helyi jelenlét.
    3. ESG mint horizontális elv: Ne csak a Quintuple Helix 4. pontja legyen, hanem minden HUB szolgáltatásának szűrője. A körforgásos gazdaságra való átállás ma a kkv-k hitelképességét is befolyásolja.

    Összegzés:
    A koncepció nem reform, hanem paradigmaváltás, és éppen ezért védhető. A legnagyobb erőssége, hogy nem a kamarából indul ki, hanem a vállalkozásból.
    Ha egy mondatban kellene pitch-elni: “A S.M.A.R.T. Kamara nem hatóság, ami beszed, hanem HUB, ami visszaad – mérhető bizalmat, piacot és tudást.”
    *Mi hiányzik még? 3 kritikus kiegészítés
    1. Digitális infrastruktúra: A karcsú országos kamara fő feladata legyen egy egységes platform: Kamarai Bizalom adatbázis, e-learning, piactér, mediáció. Ez ma nincs. Enélkül a HUB-ok szigetek maradnak.
    2. Governance reform: Ha kötelező hozzájárulás van, legyen digitális, közvetlen tagi választás és transzparens költségvetés. A Véleményetekben lévő mondat – “párosuljon beleszólással” – legyen a koncepció 1. számú politikai üzenete.
    3. ESG mint horizontális elv: Ne csak a Quintuple Helix 4. pontja legyen, hanem minden HUB szolgáltatásának szűrője. A körforgásos gazdaságra való átállás ma a kkv-k hitelképességét is befolyásolja.

    Összegzés:
    A koncepció nem reform, hanem paradigmaváltás, és éppen ezért védhető. A legnagyobb erőssége, hogy nem a kamarából indul ki, hanem a vállalkozásból.
    Ha egy mondatban kellene pitch-elni: “A S.M.A.R.T. Kamara nem hatóság, ami beszed, hanem HUB, ami visszaad – mérhető bizalmat, piacot és tudást.”

Hozzászólás írása

Az e-mail-címed nem jelenik meg nyilvánosan. A kötelező mezőket * jelöli.

A Magyar Gazdaság Kávéháza!

Termékünk a kapcsolat, a tudás és a közösségi élmény

Hiszünk abban, hogy a gazdaság minden felelős
szereplőjének, politikai nézetektől független,
konstruktív, kulturált, rendszeres párbeszéde a magyar
versenyképesség egyik záloga.

Minden jog fenntartva 2026

https://madura-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/fonts/depo25-bonus25/

https://madura-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/fonts/vietnam/

https://doplang-adipala.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/jepang/

https://tayem-karangpucung.cilacapkab.go.id/wp-includes/assets/myanmar/

https://cigintung-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/rusia/

https://karangsembung-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/pragmatic/

https://karangsembung-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/garansi-kekalahan-100/

https://banjarwaru-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/js/thailand/