Ritka őszinte beszélgetés kisvállalati tennivalókról, állami vezetőkkel, nagyvállalati szakértőkkel.
A KKVHÁZ – a Magyar Gazdaság Kávéháza ONLINE beszélgetésre hívta a hazai digitális világ jelentős szereplőit. A beszélgetés társszervezője a FORPSI cég volt, aki a hazai tárhelyszolgáltatás egyik legnagyobb szereplője.
Gulyás József a KKVHÁZ elnöke az esemény moderátora a bevezetőjében azonnal felvillantotta a konferencia később vissza visszatérő gondolatát:
Aki az analóg világban nem rendelkezett világos koncepcióval, az hiába digitalizál, káoszban marad.
Aki az analóg világban nem rendelkezett világos koncepcióval, az hiába digitalizál, káoszban marad. Vargáné Parrag Jolán a KKVHÁZ egyik vezetője a FORPSI hazai képviselet vezetője megjegyezte, hogy
még ma is bántóan alacsony a mikrovállalatok internetes jelenléte, de…
a Demján Sándor program kimozdította a kisvállalatokat, egyre többen értik meg a webes jelenlét értékét,
ehhez a cégük hathatós támogatást biztosít. Fainné Lacsny Éva a VISZ ( Vezető Informatikusok Szövetsége) képviseletében jelezte, hogy a 28 éve még a nagyvállalatokra koncentráló szövetség mára a kisvállalatok felé is teljes értékkel fordul.
Az Energiaügyi Minisztérium körében emelkedett országos ismertségre a Mesterséges Intelligencia Fejlesztéséért Felelős Kormánybiztosi Iroda. Vezetője Dr. Palkovics László egykori Nemzetgazdasági Miniszter. A nyolc fős csapatának köszönhetően van MI stratégiája az országnak és nem túlzás, hogy tömegek ismerték meg a révükön az AI finom részleteit.
A csapat második embere Fehérvári Péter látogatott el a konferenciára. Előadása azonnal érthetővé tette, miért van hangos sikerük az országban.
Bemutatta hogy milyen beavatkozási területeket azonosítottak, mi a szabályozás környezete, hogy működik a piacfelügyelet. (Lásd videó beszámolónk)
Ami plasztikusan minden résztvevőben megmaradt az a stratégia 3 fő területe, a társadalmi – a technológiai – és az üzleti hatások.
Kérdésre válaszolva Fehérvári Péter jelezte, természetesen számos nagy kihívások előtt áll a kormánybiztosi iroda.
Bonyolult kérdésről van szó, ezért is nagy a felelősség, hogy a Kormánynak milyen irányokat javasoljanak. Kis országként hová fordítsuk a véges energiánkat, minek adjunk hangsúlyt, a globális AI robbanás során.
A világszinten is páratlan erősségünket a rendelkezésre álló adatainkat (kulturális, mezőgazdasági, meteorológiai, orvosi stb. stb.) hogyan hangoljuk össze és mire legyünk figyelemmel a felhasználók felé történő megnyitásuk során
Az infrastrukturális fejlesztéseink,- elsősorban az adatközpontok – létrehozásánál mik legyenek a vezérelveink
A „megtestesült” AI (elsősorban a humanoid és a négylábú robotok) világában hol húzzunk határokat, hol lépjünk fel kezdeményezőként.
Fehérvári Péter óvatos fogalmazott arra a kérdésre, hogy a stratégia 3 eleme, a társadalmi, a technológiai, és az üzleti hatás közül melyik, vagy melyik lehetne a fő prioritás. „ Ezek magasabb szintű politikai kérdések is, erősen hatnak is egymásra, ezért ha tudnék sem mondanék, de nem is tudok, és nem is lehet erre pontos választ adni – mondta a szakember.
Vécsey Richard Ádám AI fejlesztő beszélt az adat vezérelt KKV piaci megközelítésről, a folyamatok automatizálásáról. Jelezte, hogy az AI megközelíthető rendszer vásárlással, előfizetéssel, korlátok között ingyenesen fejleszthetők új modellek is ( itt elsősorban praktikus részmegoldásokra gondolt az előadó)
A prezentáció a gerincét a vállalkozási siker kulcsa jelentette.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy stratégia (célmeghatározás) – képzés (tudásbővítés) – kísérlet (kicsiben kezdeni) – + szakértők (külső tudás) nélkül nincs siker.
A csodálkozó közbevetésre, hogy de ez ezer éve is a siker receptje volt, az volt a válasza, hogy a digitalizáció mit sem változtatott a gondolkodási folyamat alapjain.
Pocskay Zsolt IT biztonsági tanácsadó a stratégiát másképpen közelítette meg – ő tudatosságról és prevencióról beszélt. Csapdának minősítette – különösen a KKV szektor felé – az előírásokat, aminek méretbeli okok miatt ezek a vállalatok képtelenek megfelelni.
A kész AI megoldások pedig nem kellően testreszabottak. A „dobozos” megoldások ezért végül a vesztét is okozhatják a kisvállalatnak.
– Nagy kihívás a rendszerek megfelelőségének a megtartása, a rendszerek sérülékenységének figyelemmel kísérése valamint a fejlesztések testre szabottsága (webshopok) fontossága.
Kiemelten felhívta a figyelmet, hogy a megrendelők a tervezés és a kivitelezés közben is ellenőrizzenek. Nem elég az IT termék átvételénél tesztelni – egy esetleges visszafordíthatatlan folyamattal akkor szembesülni.
Különleges színfoltja volt a rendezvénynek Dr. Csalár Dorina előadása. Az MNKH ( Magyar Nemzeti Hírközlő Hatóság) osztályvezetője az intézménye Internet Hot Line tevékenységét irányítja.
Kevesen tudják, hogy a Hot Line 15 éve működik. Internetes jogsértéseket és kiskorúakat érintő bejelentéseket fogadnak itt. A bejelentések magánszemélyektől érkeznek. A www.mnkh.hu oldalon mindenki tájékozódhat mely témákban van lehetőség bejelentést tenni.
A 8 különböző terület legfontosabb eleme a gyermekek sérelmére elkövetett visszaélések bejelentése áll, de mára különös jelentőséggel bír már, a felnőtteket érintő beleegyezés nélküli adatok megjelenítése (fénykép stb.) illetve az adathalász tevékenység is.
A bejelentő a sérelmezett URL linkjének a megadásával tehet észrevételt.
Az MNKH híd szerepet tölt be a bejelentő és a tárhelyszolgáltató között. Alap esetben, a hatóság véleménye alapján a felek a jogszabályoknak megfelelő intézkedést tapasztalhatják. Bűncselekmény gyanúja esetén azonban a hatóság a Készenléti Rendőrséghez és a Kiber Pajzs projekthez fordul közvetlenül.
Az MNKH az EU ban elnyerte a megbízható bejelentő státuszt, ezért a nagy közösségi oldalak is adnak a szavára.
Dr. Csalár Dorina kérdésre válaszolva, elhárította azt a feltételezést, hogy esetleg magán személyek, vállalatok a bejelentés lehetőségét fegyverként használnák haragosok, konkurensek felé. Ahogy az osztályvezető fogalmazott, a 9 hatóságnál töltött éve során még nem találkozott ilyen esettel
Bodor Csaba az ISZT Nonprofit Kft ügyvezetője – hozzászólása elején megerősítette a moderátori feltételezést, miszerint az ő szervezetének lehet a legnagyobb rálátása a hazai digitalizációs világra. Bár nincs hatósági jogosítványuk, de a .hu regisztrálói hálózatokhoz érkezett észrevételek és a panaszok rajtuk keresztül intéződnek, ezért ki lehet jelenteni hogy kivételes rálátásuk van a társadalom és a vállalati világ internetes jelenlétére. (beleértve az MI és a IT biztonsági igényeket és panaszokat)
A rálátás természetesen kiterjed a KKV szektorra is. Mik a kihívásai a kisvállalatoknak? Bodor Csaba úgy véli
A nagy nyelvi modelleknél minőség és mennyiség ellentmondás keletkezik, ahol a mennyiség megy a minőség rovására
Ma nagyon nehéz tervezni. Óriási a tartalom, kihagyhatatlan a biztonság és nehéz eldönteni hogy a szűkös erőforrásokból, hogy de hol marketingeljünk.
Nagyon meg kell fontolni, hogy ott ahol világcégek, globális óriások uralkodnak kivel és milyen csatába bocsátkozunk. Inkább érdemes szűken fókuszált, saját biztonságos körben kis lépésekkel haladni.
Ezekre a lépésekre jó szívvel ajánlotta a .hu felületeket, ahol egy KKV számára is áttekinthető feltételekkel bocsátkozhat a harcba a vállalat.
Bodor Csaba az internet és az MI világát az egykori „Vadnyugathoz” hasonlította. Megjegyzem, tudjuk az az átmeneti alig egy két évtizedes időszak is meghatározta az USA identitását, kollektív történettudatát. Talán az AI / MI vadnyugati időszaka is ilyen hőskor lesz pár év múlva.
Nem lehet ma már gazdasági konferenciát rendezni jogi szakértelem nélkül. Ezért is kapott meghívást Dr. Jámbrik Gergely ügyvéd is, aki az internet szabályozásáról beszélt.
A szakember arról beszélt, hogy az európai jog kiemelten szabályozza az internet világát és ebben különös hangsúlyt kap a KKV szektor védelme is.
Az EU jog nem fenyegető és büntető szabályozás, szellemét a bizalom és a jogbiztonság jellemzi inkább.
A szabályozás az AI vonatkozásaira is kiterjed. Különös figyelmet kapnak a korlátozott Chat Bot alkalmazások, és az un. szintetikus AI rendszerek.
Az idei év februártól a szabályzás figyelmet fordít az AI alkalmazok megfelelő végzettségére. Augusztustól pedig a KKV elsőbbségi hozzáférése is megvalósult, ahol biztosított, hogy a modellek tulajdonságai, algoritmusai transzparense(bbe)k
A beszélgetés megkapó színfoltja volt, amikor Dr. Kiss István az egykori OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) igazgatója beszélt az IT világgal kapcsolatos meglátásairól. A ma már idős, nagytekintélyű szakember érdekes részleteket árult el a 70-es 80-as évek hazai IT fejlesztéseiről. Ez mindannyiunkat elcsendesített.
A ma digitális csodája, nem csak ennek a nemzedéknek az eredménye.
A fákat mások ültették nagy körültekintéssel. Napjaink szüretének gyermekei azt kapják örökül, hogy újabb fákat ültessenek és reméljük majd őket is meghallgatják a fiaik.
A kerekasztal beszélgetés legfontosabb megállapításai:
A mesterséges intelligencia (MI) szerepét kiemelten tárgyalták a részt vevők, különösen a nagy nyelvi modellek fejlesztésének erőforrás-igényességét és a nemzeti adatvagyon kihasználásának lehetőségeit.
Rózsa Renáta, aki az olasz piacra is kiemelten rálát, rávilágított, hogy a digitális identitásrendszer bevezetése Olaszországban a bizalom kiépítését célozta, mivel a felhasználók körében kétségek merültek fel az adatok biztonságát illetően.
Fehérvári Péter a magyar MI fejlesztéséhez szükséges adatok forrását elemezte, hangsúlyozva a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) szerepét, amely segíti a publikálásra szánt adatokhoz való hozzáférést. A digitális fejlődés, noha robbanásszerű, számos KKV számára kihívást jelent, mivel nem tudják megfelelően kezelni a technológiai komplexitást és az ezzel járó költségeket.
Lajbert Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a digitalizáció elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez, és a cégvezetőknek fontos döntéseket kell hozniuk a biztonságba való befektetésről. Az IT-szakértők és tanácsadók szerepe kulcsfontosságú, hiszen ők segíthetnek a kockázatok felmérésében és a legjobban alkalmazható megoldások kiválasztásában.
Pocskai Zsolt is megerősítette, hogy az IT területén nem értenek mindenhez, ezért fontos, hogy a tanácsadók csak abban nyilatkozzanak, amihez értenek, vagy bevonják a kapcsolati hálójukat
Dr. Csalár Dorina az MI és a gyermekbántalmazással kapcsolatos tartalmak monitorozásának kihívásait emelte ki, míg Dr. Vécsei Richárd Ádám a mesterséges intelligencia implementációjának sürgető szükségességét hangsúlyozta, utalva arra, hogy az AI használata már nem választható, hanem alapvető követelménnyé vált a piacon való boldoguláshoz.
Dr. Vécsei Richd Ádám összegzésként kijelentette, hogy ma már nem az a kérdés, hogy elkezdünk-e foglalkozni a mesterséges intelligenciával, hanem a “do or die” (tedd vagy halj meg) dilemma áll fenn
Aki nem implementálja az AI-t, az le fog maradni, és komoly piaci hátrányt fog szenvedni. A sikeres AI implementációhoz elengedhetetlen a partneri segítség és az igények pontos felmérése.
Az esemény végén Vargáné Parrag Jolán köszönetet mondott a résztvevőknek, egyértelműen jelezve, hogy a digitalizáció ügyvédjeiként fontos, hogy a KKV-k szükségleteire reagálva megfelelő szabályozási keretek és támogatási struktúrák jöjjenek létre.
