A főváros 23 kerületét és a vele határos 26 települést összefogó szakmai párbeszédet a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány és a KKVHÁZ – A Magyar Gazdaság Kávéháza hívta életre. Az első esemény védnöki szerepét Karácsony Gergely főpolgármester vállalta, míg a rendezvényen Kiss Ambrus, a Fővárosi Közgyűlés főigazgatója osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel.

Elhangzott, hogy a KKV szektor az országos átlagnál is magasabb arányban van jelen a főváros gazdaságában. Az, ami az országban igaz – hogy a KKV szektor a gazdaság rejtett tartaléka – a fővárosban különösen igaz. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a KKV fővárosi kitüntetett szerep az agglomeráció hatása nélkül töredéke lenne a tapasztaltnak.
A főváros „élő laboratórium”, – mondta Ilyés Márton közgazdász a BVK kuratórium elnöke – ahol pilot programok, új kezdeményezések kerülhetnek kipróbálásra – természetesen az ország javára is. Gulyás József közgazdász a KKVHÁZ elnöke a kisvállalatok első vezetőinek a képzését szorgalmazta, azzal a felütéssel, hogy nem lehet versenyképes egy kisvállalat, amelyiknek a vezetője nem versenyképes.
Kiss Ambrus a Budapesti Közgyűlés főigazgatója örömmel üdvözölte a kezdeményezést, mély elkötelezettséggel beszélt a főváros gazdaságáról és a napirenden lévő projektektől. Zárásul arra biztatta a megjelenteket, hogy „bátran hozzanak meghökkentő, de megvalósítható javaslatokat„
Az eseménysorozat elindult, a szervezők és főváros vezetése is abban bíznak, hogy minél több, érdeklődő kapcsolódik a közös munkához.

Az esemény kedves pillanata volt, amikor a neves zsűri alapos érveléssel megjelölte az általuk legjobbnak ítélt prezentációt.

A győztes az 5. asztal lett. A moderátor Könczöl Dávid a BVK kuratóriumi titkára volt. A kiváló előadó pedig Kosik Ádám a BKIK tagcsoport elnöke.
Őt érte a megtiszteltetés, hogy kihúzza a „kalapból” azt a szerencsés kerületet, ahová az előzetes megbeszélés szerint a Főpolgármester úr a IV. negyedévben ellátogat egy KKVHÁZ fórumra.

A sorsolás eredménye: XIV. kerület Zugló

Jegyezzük meg a zsűritagokat is: Kele János gazdaságpolitikai elemző, közgazdász a BVK kuratóriuma tagja, Dr. Pokó Diána AI szakjogász, a KKVHÁZ AI Bizottságának az elnöke, valamint Höffler József a CIB Bank retail akvizíciós vezetője.

Köszönjük!

A vezérszónokok üzenetei részletesen az alábbiakban olvashatók.
A legmeglepőbb tervek sem maradnak rejtve: összegyűjtve, áttekinthetően megtalálja őket a cikk további részében.

A rendezvény megnyitójában Gulyás József, a KKVHÁZ elnöke hangsúlyozta, hogy a városháza díszterme önmagában is megtisztelő helyszín a magyar gazdasági közélet számára. Rámutatott: bár sokan beszélnek a KKV‑król, valójában nincs egységes rendszer, amelyben a több mint 900 000 vállalkozásból álló szektor kezelhető lenne. A mikro- és kisvállalkozások döntő szerepet játszanak a versenyképességben, hiszen a magyar munkavállalók 75%-át foglalkoztatják, és jelentős társadalmi súlyt képviselnek. A versenyképesség három fő pilléreként megnevezte a szabályozást, a finanszírozást és a tudást – utóbbi kapcsán kiemelte, hogy egy vállalkozás csak akkor lehet versenyképes, ha a vezetője is az. A KKVHÁZ célja ezért a vállalkozói tudás fejlesztése, együttműködésben a BVK-val, a kamarával, egyetemekkel, nagyvállalatokkal és egyre több önkormányzattal.

Gulyás József szerint szemléletváltásra van szükség: a vállalkozót nem ügyeskedőként, hanem közösségi értékként kell látni – a „vállalkozó” helyett a „mi vállalkozónk” attitűdjével. Bemutatta az ősszel induló „Észjárás” programot, amely 175 járást, 23 budapesti kerületet és a határon túli térségeket is megszólítja, decemberi döntővel a Magyar Nemzeti Bankban. Hozzátette: a budapesti és agglomerációs önkormányzatok többségénél a KKV‑fejlesztés még nem prioritás, ezért fontos feladat a jó gyakorlatok megosztása és az önkormányzati szerep erősítése. Zárásként megköszönte a lehetőséget és hangsúlyozta, hogy a mai esemény célja a közös gondolkodás irányának bemutatása.

Ilyés Márton a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a vállalkozók és az önkormányzatok kapcsolata gyakran adminisztratív ügyekben jelenik meg, pedig sokkal nagyobb együttműködési potenciál rejlik benne. Rámutatott: Budapesten a KKV‑k aránya és gazdasági súlya jóval magasabb az országos átlagnál, és a város karakterét is nagyrészt ezek a vállalkozások formálják. A fővárosi vállalkozók innovatívak, megoldásorientáltak, és naponta számtalan mikro‑innovációt hajtanak végre – ez a tudás a város működésében is értékes erőforrás lehet. Kiemelte, hogy a budapesti vállalkozók itt élnek, itt nevelik gyermekeiket, részt vesznek a közösségi életben, így a város problémáihoz is kötődnek. Bár az önkormányzat nem gazdaságpolitikai szereplő, mégis platformot tud biztosítani: adatokat, ingatlanokat, kapcsolatokat és referenciákat, amelyek segíthetik a vállalkozói szektort. Felméréseik szerint a budapesti KKV‑k 90%- a nem vett részt az elmúlt 3 évben és 70% nem is értesült ilyenről semmilyen forrásból, ezért fontos lenne a hozzáférés és a tájékozódás javítása. A város élő laboratóriumként is működhetne, ahol a vállalkozók kipróbálhatják fejlesztéseiket és pilot programokban vehetnek részt. Példaként említette a Rákosrendező területének ideiglenes hasznosítását, valamint az aluljárók funkcióhiányának vállalkozói szemléletű megoldását. Zárásként hangsúlyozta: a vállalkozók nem pusztán gazdasági szereplők, hanem tudáshordozók, akiknek bevonása a város fejlődésének kulcsa.

Kiss Ambrus köszöntőjében kiemelte, hogy Budapest gazdasági súlya – az ország GDP-jének 37%-a – történelmi adottság, amely felelősséget ró a városra és minden gazdasági szereplőre. Rámutatott: a főváros működése nem korlátozódik a közigazgatási határokra, hiszen naponta 3–3,5 millió ember használja Budapest szolgáltatásait, így a gazdasági tér jóval nagyobb, mint a térképen látható 525 km². Hangsúlyozta, hogy a KKV‑szektor nem homogén „márványtömb”, hanem sokféle, egymással gyakran ütköző érdekek összessége – a vállalkozó, a lakos, a szülő és a munkavállaló szerepei egyszerre vannak jelen. Fontosnak nevezte az érdekérvényesítést, még akkor is, ha az időnként konfliktusos formában jelenik meg, mint a taxisok vagy a reklámhordozók szabályozása körüli viták. A főváros négy területen tud érdemben hozzájárulni a vállalkozói környezethez: közszolgáltatások működtetésével, a városi vagyon – például aluljárók és üzlethelyiségek – újragondolásával, a szabályozási környezet alakításával és mint jelentős megrendelő. Példaként említette az aluljárók funkcióválságát, ahol a BKIK‑val közösen keresnek új, gazdaságilag és társadalmilag is működő megoldásokat. Felhívta a figyelmet a településtervek átalakulására, amely meghatározza, hol és milyen fejlesztések valósulhatnak meg – ebbe szerinte érdemes a vállalkozóknak is bekapcsolódni. Kiemelte, hogy a közbeszerzésekben való részvétel sokszor nem a szabályokon, hanem a volumeneken múlik. Szükséges a hazai kkv-k erősítése, ennek kapcsán várják a javaslatokat, amely jogszabályi keretek között lehetőséget ad az ezeken való indulásra.

Zárásként hangsúlyozta: a város feladata az érdekek összehangolása, a párbeszéd biztosítása és az, hogy a felmerülő jó ötleteket – akár országos szinten is – végigvigyék. Megköszönte a részvételt, és arra biztatta a jelenlévőket, hogy bátran hozzanak meghökkentő, de megvalósítható javaslatokat.

A legmeglepőbb tervek sem maradnak rejtve: összegyűjtve, áttekinthetően megtalálja őket a cikk további részében.

1. asztal
Moderátor: Lukács Ádám
Előadó: Varga Tímea

A csoportja egy online, közösségi platform létrehozását javasolta, ahol a KKV‑k tudást, mentorprogramokat és önkormányzati kisbeszerzéseket érhetnek el egy helyen. Felvetették a vállalati szálláshelyek – például vendégmunkás‑szállók – közös nyilvántartását, hogy a KKV‑k üres időszakokban kedvezményesen használhassák ezeket. Fontos igényként jelent meg az oktatási helyszínek kedvezményes biztosítása és az egyetemek aktívabb bevonása, különösen AI‑képzések terén. A csoport parkolási könnyítést javasolt az elektromos autóval dolgozó vállalkozóknak, valamint a napelemes fejlesztések városi szintű bővítését. Végül kérték a duális képzések finanszírozási keretének frissítését, hogy a mikrovállalkozások is fenntarthatóan tudjanak részt venni a képzésben, csökkentve az agglomerációs ingázást.

2. asztal
Moderátor: Dr. Halász Rita
előadó: Buzás Zsuzsanna

A csoportja szerint a budapesti kisvállalkozások legfontosabb igénye az alkalmazkodóképesség és a közös tudás fejlesztése, ezért egy városi szintű, majd kerületi szinten is működő edukációs és együttműködési akadémia létrehozását javasolták. A fórum rendszeres, tematikus találkozókat biztosítana, ahol lakosok, KKV‑k, társadalmi vállalkozások, oktatási intézmények, egészségügyi szereplők és kutatóhelyek közösen oszthatnák meg tudásukat és jó gyakorlataikat. A cél egy olyan részvételiségen alapuló fejlesztési kultúra kialakítása, amely erősíti a város rezilienciáját és a közösségi problémamegoldást. A csoport hangsúlyozta, hogy a tudás minden szereplőben ott van, csak megfelelő térre és rendszerességre van szükség ahhoz, hogy ez összeadódjon. Úgy látják, hogy egy ilyen akadémia gyorsan vonzóvá válna más önkormányzatok számára is, és hosszú távon akár határokon átnyúló együttműködéseket is ösztönözhetne. Összességében olyan platformot kértek, amely a város különböző szereplőit valódi partnerségben kapcsolja össze.

3. asztal
Moderátor: Fekete Márk
Előadó: Csiki Mászáros Ádám

Csiki Mászáros Ádám csoportja több „gyorsan megvalósítható” javaslatot fogalmazott meg, amelyek mind az edukáció és a tudásmegosztás erősítésére épültek. Elsőként kiemelték, hogy a felsőoktatási intézmények korábban fontos tudásközpontok voltak, ezért szükséges lenne újra bevonni őket a KKV‑k szakmai támogatásába – akár gazdasági, akár műszaki tanácsadás formájában, uniós vagy állami források bevonásával. Példaként említették a Margit-negyed ingatlankataszterét, amely jól működik, és szerintük a teljes fővárosra ki kellene terjeszteni, hogy a vállalkozások átláthatóan lássák a kiadó önkormányzati helyiségeket. Javasolták továbbá közösségi műhelyek létrehozását – olyan kerületekben, ahol elhagyott ipari ingatlanok állnak rendelkezésre –, hogy a vállalkozók közösen használhassanak speciális eszközöket és infrastruktúrát. Fontosnak tartották egy fenntarthatósági tudásmegosztó felület létrehozását is, ahol a KKV‑k megoszthatják zöld megoldásaikat; szerintük a fenntarthatóság nem versenyelőny, hanem alapkövetelmény kell legyen. Végül hangsúlyozták, hogy a közigazgatásnak is alkalmazkodnia kell: „a közigazgatás dolgozzon értünk, ne mi a közigazgatásért”, vagyis a vállalkozóbarát, gyors és átlátható ügyintézés elengedhetetlen.

4. asztal
Moderátor: Lencsér László
Előadók: Schmidt Andrea és Földesi Zsolt

A negyedik asztal egy már működő jó gyakorlatot emelt ki: a kerületi „városkártyák” rendszerét, amely több budapesti kerületben – például Kispesten – már sikeresen támogatja a helyi vállalkozásokat. A kártyákon a lakosok és a vállalkozók egy közös digitális felületen jelennek meg: a lakosok kedvezményeket kapnak a regisztrált vállalkozásoktól, a vállalkozók pedig marketingtámogatást az önkormányzattól (például rövid videók, bemutatkozó anyagok, Kispest TV‑s megjelenés). A rendszer átláthatóvá teszi, mely vállalkozások megbízhatóak, hiszen a lakosság és a hivatal értékelései is láthatók. A csoport javaslata az volt, hogy ezt a modellt a főváros ernyője alatt terjesszék ki mind a 23 kerületre, így a vállalkozások és a lakosok városszinten is kapcsolódhatnának egymáshoz. A kerületek akár egymásnak is adhatnának kedvezményeket, erősítve a budapesti gazdasági közösséget. A cél egy egységes, digitális, bizalmi alapú vállalkozói ökoszisztéma létrehozása, amely egyszerre segíti a helyi gazdaságot és a lakosság mindennapi életét.


5. asztal
Moderátor: Könczöl Dávid
Előadó: Kosik Ádám

Kosik Ádám csoportja több, egymástól távoli területről érkező résztvevővel dolgozott, mégis közös pontokra jutott. Elsőként az építőipari vállalkozók sürgető problémáját emelték ki: a közműtervek elavultsága és a közműcsatlakozások lassúsága súlyos versenyhátrányt okoz, hónapokra vagy akár évekre akadályozva az ingatlanfejlesztések használatbavételét. Fontos igényként jelent meg az agglomeráció és Budapest közlekedési kapcsolatainak fejlesztése is, mivel a városba érkezés sokszor jelentős minőségi törést okoz az úthálózatban. A csoport javasolta egy új „Budapest startup brand” létrehozását: a főváros váljon a startupok kiemelt támogató központjává, ahol a kezdő vállalkozások minden elérhető segítséget megkapnak – marketingtől jogi tanácsadásig. Ehhez kapcsolódóan kiemelték az üres önkormányzati üzlethelyiségek elérhetőségének javítását, jó példaként említve a VIII. kerület Nyitva Fesztiválját, ahol a kerület konkrétan megmutatja, milyen funkciókra lenne szükség. Végül erős igényként fogalmazták meg a teljes transzparenciát: legyen egy nyilvános, könnyen kereshető felület, ahol minden közbeszerzés és szerződés – értékhatártól függetlenül – látható, és a város aktívan kommunikálja a sikeres, tiszta eljárásokat, hogy bátorítsa a vállalkozói részvételt.

GALÉRIA