A Kontrolling mint vállalati vezetést segítő folyamat ma már nem újdonság, innen vagy onnan hallottunk már róla. Nagyvállalati környezetben elengedhetetlen sőt stratégiai fókusznak tekinthető folyamatokról beszélhetünk, ami hatással van több felületére a cégeknek, többek között a következő aspektusokban:

Döntéshozás, kockázatkezelés, kommunikáció, felelősségi számonkérés és a kettő talán legfontosabb: pénzügyi és erőforrás menedzsment

Ennek a rövid cikknek a vezér kérdése a következő lenne:

“A magyar KKV-k, milyen érettségi szinten állnak a kontrolling területén?”

Beszélgettem több cégvezetővel is és a válaszok változóak voltak, a skála egyik végétől, ami a “mégis mi a franc az a kontrolling”-tól egészen a másik végéig ami a következő volt: “Természetesen legmagasabb szinten a prediktív és preskriptív analitikai módszerek dinamikus és rugalmas tervezéssel karöltve teljesítmény és profitabilitás központú döntéshozatallal foglalkozunk.

Mélyebb beszélgetések alapján a következőkre jutottam. Általánosságban elmondható, hogy a KKV-k átlagos szinten nem érik el a nagyobb vállalatokat, ezt az eredményt ezek a tényezők befolyásolják.

• Kontrolling szerepének felismerése

Sok KKV még mindig nem tekinti stratégiai eszköznek a kontrollingot, inkább könyvelési vagy adminisztratív feladatként vagy felesleges pénz és időkidobásnak tekinti azt.

A tudatos pénzügyi és teljesítménymenedzsment ebből a szempontból hiányzik.

• Adatvezérelt döntéshozatal

A legtöbb KKV nem használ fejlett elemző rendszereket, sokan még Excel-táblázatokkal dolgoznak, amit szintén a lehető legadminisztratív módon használnak, a macrók és micro automatizációkat kevesen használnak és az ebben ismeretes munkavállalók általában modernebb szoftvereket módszereket alkalmaznának

A valós idejű adatelemzés és KPI-alapú döntéshozatal ritkán van jelen.

• Digitális eszközök és ERP rendszerek használata

A fejlettebb KKV-k már bevezettek ERP rendszereket (pl. SAP Business One, Kulcs-Soft, Libra), de sokan még mindig manuálisan követik a pénzügyi és üzleti adatokat, a már elérhető (olykor nem is veszélyesen drága) modulokat hanyagolják. Ezek a szoftverek a többfunkciós erejük miatt olyan hasznosak viszont általában egy-egy folyamatra alkalmazzák azt

Automatizált riportálás és dashboardok ebből fakadóan ritkán elérhetőek.

• Likviditásmenedzsment és pénzügyi tervezés

A cash-flow tervezés sokszor hiányos vagy rövid távú vagy nem is igazán létezik. Adott esetben a könyvelő az az ember, aki pénzügyi részét a vállalkozásnak egybe látja, de gyakran nincsenek tanácsadói pozícióban vagy olyan szorosan a vállalkozás működésébe nincs bevonva, hogy stratégiailag hozzáadjon a szervezet működéséhez.

Hosszabb távú pénzügyi modellezés és forgatókönyv-elemzés ritkán történik.

• Kontrolling szakemberek jelenléte

A KKV-k többségében nincs dedikált kontroller, hanem a pénzügyi vezető vagy a könyvelő látja el ezt a feladatot.

A komplexebb kontrolling megoldásokhoz szükséges szakértelem sokszor hiányzik.

Nektek mi a véleményetek?
Az általatok ismert vállalkozásokra melyik pont vagy pontok illenek?
Ti magatokra ismertetek?
Szerintetek mi lenne az első lépés általánosságban, ami rávenné a KKV-kat, hogy többet és hasznosabban alkalmazzák a controlling eszközeit?
Várom a hozzászólásotokat!

Fekete Márk
KKVHÁZ Kontrolling Bizottság
elnök