Mindenek előtt szeretném leszögezni, a mostani napkollektoros pályázat, egy nagyon jó pályázat. Szerencsére meg is hosszabbították. Civil életünkben az energia fogyasztásunk zömét 2 és fél dolog teszi ki. Ezek sorban, a fűtés, és a meleg víz készítése, valamint a fél, az a klimatizálás. Ez utobbi csak azért fél mert mindenhol nincs, és ezt máshogy is meg lehet oldani.
Ez a pályázat a meleg víz készítéséről szól. A pályázat kiírásában benne van, de a fűtés rásegítést felejtsük el. Napkollektorokkal teljesen gazdaságtalan megoldás.

Nézzük a tanulságokat. Hangsúlyozom, mi ezeket tapasztaltuk, nem hipotetikus dolgok ezek.

Első a lazaság.
Bár ez egy több százezer forintos beruházás még pályázati segítséggel is, sokan nagyon lazán veszik. Én láttam a konkurensektől olyan árajánlatot ami összesen fél oldal volt, és ez alapján rendeltek is tőlük.

Második az átgondolatlanság.
Azért mert most a pályázaton a beruházás költségeinek a felét az állam kifizeti, a másik fele legalább 700 ezer forint. Tessék megnézni, hogy biztosan kell-e, jó és, hasznos lesz-e egy napkollektoros rendszer.

Harmadik a csodavárás.
Jön az érdeklődő, és elmondja négyen vannak, fűtés rásegítést is szeretnének, de legyen napelem is, hogy a szivattyúhoz szükséges áramot megtakarítsák. Kérdezgetik nagyjából ez mennyibe kerülne? Mondjuk, hogy ha hatékonyra szeretné, nem csak dísznek a tetőre, akkor 2 milliónál kezdődik a kollektoros rész, és kW-ként durván 1 millió forint a napelemes rendszer. A részletek is érdeklik őket. Elmondjuk mennyi kollektor, milyen vezérlés, tágulási tartály stb., és kelleni fog egy kb. 1000 literes tartály is, de inkább több. Tartálynak ők a mostani 200 literes bojlerüket gondolták, arra nem kell költeni, mondják. Napelem ilyen áron nem kell. Nem ragozom, végül is a rendszerből nem lett semmi, össz-vissz volt 400 ezer forintjuk.

Negyedik az ésszerűtlen takarékosság.
Ez mit jelent? Adott egy 1,2 millió forintos beruházás. Ez egyébként egy átlagos napkollektoros beruházás bruttó értéke. Ennek a felét fizeti a magyar állam most.
A beruházás értékéhez képest 10 ezer forintos különbségért már másik céghez megy valaki. Hiába jobbak a feltételek, hosszabb a garanciális idő, jobb szolgáltatást kap a megrendelő. Nem! A megrendelő csak a 10 ezer forintot érzékeli. Ne értsük félre. A pénzt ne dobjuk ki az ablakon, de mérlegelni kell, hogy mi a drága, és mi az olcsóbb.

Ha pl. a harmadiknak említett esetet megvizsgálom akkor két dolog szinte biztos.

Egyik. Valaki valami pocsék dolgot rájuk fog sózni.

Másik
ami egészen biztos, hogy ha ebből a rendelkezésre álló 400 ezer forintból 180 ezret elköltenek egy energetikai tanúsítványra, hőtérképre, és az ehhez tartozó elemzésre, javaslat tételre jobban járnak. Igen, mondhatja bárki, ezért a pénzért csak “papírt” kapok, és megint levágnak valamivel. Erre mindenképpen visszatérünk, mert ez fontos kérdés lesz.

Általánosítva a most tapasztaltakat és hozzátéve az eddigieket, nézzük meg mi történik ma Magyarországon ha valaki energia megtakarításra adja a fejét.
Példaképpen vegyünk egy 2 gyerekes házaspárt akik családi házban laknak. Ők már készen vették az épületet családi segítséggel. Az épület 1992-ben épült. Tetőtér beépítéses, 120 nm a ház alapterülete. Nagynak találják a rezsit, és nagy is. Megszületik a gondolat, hogy legyen valamilyen alternatív energia forrás amivel csökkenthetjük a rezsi költséget. Lelkesülten nézegetik az internetet. Találnak napkollektorról, napelemről, szélerőműről, hőszivattyúról leírásokat, és ajánlatokat.

A kérdés az, mi alapján fognak dönteni?

Előre bocsátom, nagy valószínűséggel nem fognak jól dönteni. Sőt, nagy valószínűséggel az optimális megoldástól igen messze lesz a végeredmény. Persze mindjárt felmerül a kérdés, mi az optimális megoldás?

A válaszokra a következő cikkig sajnos várniuk kell, de ígérem nagyon hamar jön a folytatás.

Nagyon aktuális ez a téma, mert borzasztóan drága az energia, és sok rossz beruházás születik, melyben csalódnak a megrendelők.

További szép napot mindenkinek!

Adamkó Ferenc