Minden vezető közgazda egyetért már abban, hogy a hazai KKV szektor szereplőinek az egyik legfontosabb kitörési lehetősége az export piacokon van.
Természetesen az export egy gyűjtő fogalom, hiszen az nem csak az árukra, vonatkozik, hanem a szolgáltatásokra, átmenetileg le nem kötött kapacitásokra, mérnöki, szervezői , informatikai tudásra, sőt a tőkére is. De tovább megyünk, az export, a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlen jelent külföldre szállítást sem, hiszen a beszállítói programok révén számos KKV olyan hazai cégeknek szállít, akik a termelésük túlnyomó többségét a határainkon túl értékesítik. Ennek a helyzetnek speciális példája a belföldi turizmus is. Mindez statisztikailag lehet, hogy nem export, de gyakorlatilag az.
Az sem vita tárgya már régen, hogy a magyar piac kicsi ahhoz, hogy a világgazdaságban versenyképes méretű, közép vagy nagyvállalatok nevelkedjenek fel rajta tömegesen. Persze itt is vannak kivételek, de gazdaságstratégiailag nem ők a jellemzőek.
Ha külső piacokat keresünk, ha a kapacitásainkat egyesíteni kívánjuk más piaci szereplőkkel, akkor nem kell messzire mennünk, hiszen természetes kulturális, földrajzi közegünk a Kárpát-medence, a szomszédos országok illetve, a velünk szoros történelmi kapcsolatban lévő nyugat-balkáni régió. Ez a lehetőség persze nem azt jelenti, hogy a számunkra meghatározó német, vagy a potenciálisan legígéretesebb távol-keleti vagy orosz piacokra ne kéne figyelni. Ez azt jelenti, hogy a külpiaci kapcsolatokat még csak most kereső, egyébként ígéretes termékekkel rendelkező KKV szektor ne pld. Kínában próbáljon szerencsét először, hanem a környező országokban, ahol kis szerencsével még a szavát is értik a magyarnak.
Az erdélyi Szovátán évről évre megrendezett konferenciákon a közép-kelet európai országok tőkeexportra, export együttműködésre vonatkozó tapasztalatait cserélik ki a szervezők.
A konferencia szlogenje: miszerint a térség országai “vetélytársak, és egymásra utalt partnerek is” egyre inkább megállja a helyét.
A konferenciát idén, a korábbi folyamatokat átvéve, a KKV szektor egy új tömörülése, a KKVHÁZ Zrt szervezi. ( www.kkvhaz.hu ) A KKVHÁZ-ban tömörült vállalatok nem rejtik véka alá, piacépítési, profitmaximalizálási törekvéseiket sem. A megyei rendszerben szerveződő vállalat tervszerűen építi a határon átívelő kapcsolatait is.
Az, hogy a KKVHÁZ szereplői mennyire komolyan gondolják a bel- és külpiaci összefogást, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy beterjesztették a Nemzetgazdasági Minisztériumba egy ‘Külgazdasági Klaszter’ megvalósíthatóságra vonatkozó tanulmányukat, ami egy megoldása lehet a kkv szektor dinamizálásának. A KKVHÁZ vezetése számít arra, hogy a Kormány támogatja a klaszter elképzelést, és annak a kárpát-medencei régióra való kiterjesztését is.
A szovátai Nemzetközi Tőkeexport Konferencián minden bizonnyal szó esik erről a törekvésről is.
Az erdélyi tanácskozáson számos régióbeli KKV, intézmény, önkormányzat és egyetem képviselteti magát. Az esemény rangját mégis az jelzi, hogy magyar oldalról Becsey Zsolt a külgazdaságért felelős államtitkár vállalt védnökséget, míg román oldalról Borbély Károly Gazdasági minisztériumi államtitkár az aki a nevét adta a rendezvényhez.
A konferencia részletes leírását a www.webriport.hu a konferencia média támogatója oldalán olvashatják.
Az esemény sorozat fő támogatója idén az
OTP Bank Románia
Támogatást biztosítottak a munkához ,
a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Külügyminisztérium, az MFB,
az Eximbank, a Mehib, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, a Danubius Hotels Group; a Wifi Hungária; a Balázs és Holló Ügyvédi Iroda; az East Legal Team; az EuroAdvance, a Consult-Union Győr Kft., a PannonSzoftver, az OpenEU portál, a Harmónia Életmód Központ az RMÜE , az SZVT és más civil szervezetek, valamint még sokan mások.
Gulyás József
KKVHÁZ Zrt
vezérigazgató
a Nemzetközi Tőkeexport Konferencia
főszervezője