A felnőttképzés nemcsak lépést kell, hogy tartson a technológiai fejlődéssel, hanem sok esetben annak élére is kell állnia.

Ezt bizonyította a BKIK–KKVHÁZ Knowledge Monday programsorozatának júniusi online eseménye is, ahol jelentős számú érdeklődő – köztük felnőttképzési szakértők, szakképzési centrumok képviselői, valamint képző cégek és egyetemek munkatársai – cseréltek gondolatokat a szektor aktuális kihívásairól és jövőbeli irányairól.

A program egy tartalmas nyitóbeszélgetéssel indult, amelyben a résztvevők a hazai felnőttképzés jelenlegi helyzetét vették górcső alá, de szó esett az online oktatás térnyeréséről, a digitalizáció lehetőségeiről, a mesterséges intelligenciáról, valamint a KKV-k képzési igényeiről is. A rendezvény második felében fókuszcsoportos megbeszélések adtak lehetőséget az elmélyültebb diskurzusra, ahol a résztvevők közösen keresték a válaszokat a felnőttképzés legégetőbb kérdéseire.

Az esemény megvalósításához kiemelt támogatást kaptunk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarától és a XXIV. osztály elnökétől Sepsi Zsigmondtól, amelyért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani. Nagy örömünkre több tagjuk is jelen volt a rendezvényen, ezzel is erősítve a szakmai összefogás fontosságát.

A nyitóbeszélgetés kezdetében Pákozdi Szabolcs az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ felnőttképzési irodavezető kiemelte, hogy a felnőttképzés területén jelentős átalakulások zajlanak, több új képzési irány és alapszakma jelent meg. A résztvevők száma 2010 óta folyamatosan növekszik, 2025-re elérheti az 1,2 millió főt. A digitalizáció és a digitális alkalmazások szerepe kiemelkedő, hiszen a jövőben a tantermi oktatás versenyképessége csökkenhet.
Legfontosabb talán – emelte ki, hogy a KKV-k igényt formáljanak a szakmai képzések iránt, így javítva versenyképességüket és munkavállalóik hatékonyságát.

dr. Zsuffa Ákos a Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint a felnőttképzés jelenlegi és jövőbeni kihívásai között szerepel az innováció, ahol a meglévő trendek, mint a mesterséges intelligencia és digitális tananyagok, integrálódnak. A kis- és középvállalkozások gyakran nem ismerik fel képzési igényeiket, ezért fontos a tudatosság növelése. Emellett a források elosztása és tudatos tervezés elengedhetetlen a hatékonyság biztosítása érdekében, mivel a ciklikus támogatási időszakok versenyt és koordinálatlanságot eredményezhetnek.

Kovács Judit, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felnőttképzési igazgatója arról beszélt, hogy a felnőttképzésnek ma is alkalmazkodnia kell a munkaerőpiaci és gazdasági igényekhez. A célcsoport már nem csupán a KKV-k és egyéni vállalkozók, hanem egyre hangsúlyosabban megjelennek a magánszemélyek is, akik új életpályát keresnek, vagy egy meglévő tudásra építve szeretnének specializálódni. A legtöbben a 40-es korosztályból kerülnek ki – ők gyakran piaci lehetőségeket látnak például az ingatlanközvetítésben vagy az e-mobilitás technikai szakmáiban. Az idősebbek is aktívan tanulnak – például a közös képviselői képzések során. A képzések kínálatát nem „fentről” diktálják, hanem a gazdasági szereplők konkrét igényeire reagálnak – gyakran nagy cégek vagy KKV-vezetők visszajelzései alapján.

Igazgató Asszony kiemelte: a vállalkozások versenyképessége nemcsak a vezetőn múlik – a teljes csapat piacképessége kulcsfontosságú. Ezt támogatják a rugalmas, akár hibrid formában is elérhető képzések, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkaerő lépést tartson a változásokkal.

Az online esemény nyitóbeszélgetésének résztvevője volt Dr. Szaniszló Gábor az Edutus Egyetem felnőttképzési igazgatója.

Az Edutus Egyetem, mint kisvállalkozásokra specializálódott intézmény, a felnőttképzést a versenyképesség kulcsának tekinti. Az előadó szerint korábban néhány évente esedékes tudásfrissítés elegendő volt, de mára a folyamatos tanulás vált a túlélés feltételévé – különösen az IKT-alapú változások tükrében.

Első lépésként a képzési szükségletek tudatosítását emelte ki – ráébreszteni a célcsoportokat, hogy valóban szükségük van új ismeretekre. A pénzügyi ismeretek bővítését külön is hangsúlyozta, valamint megemlítette a képzési adminisztráció terhét – főleg online képzések esetén. Az Edutus Egyetem, kiemelt lehetőséget lát a mikrotanúsítványos képzésekben, amelyek rugalmas válaszokat adnak a munkaerőpiac gyorsan változó igényeire. Végül felhívta a figyelmet az erőteljesebb kommunikációs és PR-tevékenység szükségességére, hogy a képzési ajánlatokat jobban értsék és el is juttassák a célcsoportokhoz.

A nyitóbeszélgetés teljes egészében megtekintheti itt:

A fókuszcsoportos megbeszélések lehetőséget teremtettek a mélyebb gondolatcserére és tapasztalatmegosztásra. A csoportokat a KKVHÁZ szakértői köréből kiválasztott, felkészült moderátorok vezették, akik szakmai irányítással és célzott kérdésekkel teremtettek inspiráló közeget a közös gondolkodáshoz. Minden csoport egy-egy aktuális, a felnőttképzést érintő témát dolgozott fel.
A kiscsoportos munka végén a résztvevők összefoglalták közös meglátásaikat, melyeket plenáris formában is bemutattak, így az esemény nem csupán tapasztalatcsere, hanem a Knowledge Monday eseményeken megszokott valódi közös tudásalkotás fóruma is.

A fókuszcsoportok témái, előadói és megállapításai:

I. fókuszcsoport
Téma: Ki tanítson? Milyen feltételekkel? Ki mondja meg mivel fejleszthetők ők?
Moderátor: Verő Barbara, a Future Proof Consulting Kft ügyvezetője és a KKVHÁZ HR Bizottságának társelnöke
Prezentáló: Málics Bettina, Minerva 90 Kft ügyfélkapcsolati menedzser

Az oktató kiválasztása a célcsoport igényeitől függ, mivel ez határozza meg az eszközöket, nyelvet és módszertant, amit alkalmazni kell. Az oktatónak széleskörű tudással, karizmával és kommunikációs készségekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a tanulók figyelmét meg tudja tartani és motiválni tudja őket. Fontos továbbá a közös nyelv megtalálása a tanulókkal, és a gyakorlati tudás kiemelése, mivel a felnőttek számára a tanulás nem elsődleges feladat, így biztos, támogató környezetet kell teremteni. A sikeres felnőttképzéshez tehát komplex készségek szükségesek az oktatók részéről.

II. fókuszcsoport
Téma: Milyen anyagból tanítsunk? Ki-ki a maga feje szerint, vagy egységes tudás? Esetleg más?… Ki mondja meg?
Moderátor: Sepsi Zsigmond, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Szolgáltatások Tagozatának XXIV. Képzési Osztályának elnöke
Prezentáló: Sepsi Zsigmond

Az utóbbi években a szakképzés folyamataiban jelentős törvényi változások történtek, amelyek nem kedveztek a jól kialakult képzési rendszereknek. Ennek ellenére a képzők száma drámaian megnövekedett. A szakképzés tananyagának megválasztása nehézségekbe ütközik, mivel a piac gyakran nem ismeri fel igényeit. Az államilag támogatott tananyag mellett a magánvállalkozások is részt vesznek a képzésben, de ők inkább a piac számára értékesítik tudásukat, mintsem új tananyagot fejlesszenek.
A hatékony tananyagfejlesztés kulcsa a piaci szükségletek figyelembevételében rejlik.

III. fókuszcsoport
Téma: Mikor képezzünk? Hol a szűk keresztmetszet?
Moderátor: Dr. Réder Erika, a dr. Réder Ügyvédi Iroda ügyvéde és a KKVHÁZ Jogi Bizottságának társelnöke
Prezentáló: Dr. Réder Erika

A felnőttképzés sikere szempontjából kulcsszerepet játszik az egyéni motiváltság, valamint a család és a munkahely támogatása. Az ideális képzés hossza egy év, de bizonyos szakmai képzések esetén hosszabb idő is szükséges. A képzések ideális időpontja hétköznap vagy hétvégén, főként 4-5 órás online formában valósítható meg. Fontos a mikrotanúsítványok bevezetése, viszont jelenleg nincs központi nyilvántartásuk. Az oktatók képzése és a társadalmi tudatosság hangsúlyozása szintén lényeges a felnőttképzésben.

IV. fókuszcsoport
Téma: AI a képzésben. Zavart kelt, gyorsít, segíti az innovációt? Vagy éppen beleragad a korábbi tézisekbe?
Moderátor: Katona Róbert, a BlazeArts Kft Forpsi IT menedzsere
Prezentáló: Keszthelyi Péter, BPR Európa Kft. ügyvezető

1) Az innovációt segíti, új területek születnek, középiskolákat mielőbb aktívan bevonni az üzleti életbe éppen az AI miatt

2) Tanácsadói AI – Nagyobb hangsúlyt kap, a tanácsadói inkább talán a mentori szerepkörnek lesz egyre nagyobb jelentősége. A fejlesztés kiemelt kérdés és oktatókat erre kell folyamatosan képezni, nem egy globális tudással, hanem szakmára szakosított tudás a jövő.

3) Félelem megszüntetése veszélyek kiemelése: mind a két felet kiemelni veszélyek “hogy sensitiv adatokat ne töltsenek fel”. A tanárokat nem váltják le csak, de aki nem ismeri meg az új eszköz minden előnyét az bizony elveszítheti a munkáját, aki lemarad kimarad.

 4) Speciális képzések – Munkavédelem, mikrotanúsítványok rendszerét ki kell dolgozni. A Kamara koordinátori szerepe kiemelten fontos ez a tudásalapú kamara célja és eszköztára is megvan hozzá. Szorosabb együttműködés kell.

Kiemelten koncentráljon a kamarai tagságra elsős körben. Üzleti bizalom szerepe nálunk is kiemelt téma itt kiemelt a kamarai szerepkör

 5) Hátrányok: eszközök / ismeretek hiánya, (ingyenes és fizetős eszközök ismerete egyaránt (példa: chat GPT) Megfontolandó pl. ingyenes chat GPT biztosítása.

V. fókuszcsoport
Téma: Moderálás. Ez a sikeresek valamilyen üzlete? Vagy ez valós szereplője lehet a képzési rendszernek?
Moderátor: Szatmáriné Dr. Balogh Mária, Convictus-Consult Kft. ügyvezető igazgató
Prezentáló: Szatmáriné Dr. Balogh Mária

A mentorálás célja a személyre szabott tanulás támogatása, amely a gyakorlati készségek fejlesztésére fókuszál. A mentoráltak aktív részvételére van szükség, mivel feladatokat kapnak és visszajelzéseket értenek el, ami hozzájárul a személyes fejlődéshez és a cég sikeréhez. A hatékony mentorálásához megfelelő mentorok kiválasztása, folyamatos képzés és támogatás szükséges. A rendszer időigényes és költséges, de a befektetés megéri, mivel a személyes felkészültség és a bizalom kulcsszerepet játszik a folyamatban.

VI. fókuszcsoport
Téma: Online vagy Offline? Merre induljunk, hová fejlesszünk?
Moderátor: Fekete Márk, Trivium Packaging IT Controller
Prezentáló: Kovács Péter, Szegedi Tudományegyetem, intézetvezető

A legjobb oktatási forma a hibrid megoldás, mivel az online tananyagok rugalmasságát ötvözi az offline interakciók előnyeivel. Fontos figyelembe venni a célcsoport eltérő igényeit is, hiszen a felnőtt és graduális képzés résztvevői más motivációval bírnak. Javasolt egy adaptív képzési rendszer kidolgozása, amely az egyéni igényeket is figyelembe veszi. Emellett szükség van a tanulási folyamat támogatására, és a finanszírozási lehetőségek fejlesztésére is. Az AI szerepe a tananyagokban és a trénerek képességeinek fejlesztésében szintén hangsúlyos

VII. fókuszcsoport
Téma: Mikrotanúsítványok. Kellenek, mit érnek? Ez a jövő, vagy ez csak egy átmeneti helyzet?
Moderátor: Kovács János, Bankorg Kft ügyvezető
Prezentáló: Rizmajer Andrea, A2 Stúdió Felnőttképzési Intézmény, intézményvezető

A mikrotanúsítványok korszerű és rugalmas tanulási formát kínálnak, amely segít alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerőpiachoz. Támogatják az élethosszig tartó tanulást, mivel moduláris képzéseket nyújtanak, bármely életszakaszban és területen. Ezek a tanúsítványok kitöltik a formális oktatás és a gyakorlati tanulás közötti űrt, segítve a felnőttek szakmai fejlődését és kompetenciáik bővítését. A célzott, gyakorlatorientált tudás átadható és hasznosítható a munkahelyeken. A mikrotanúsítványok elősegítik a tanulási kultúra fejlődését és reagálnak a társadalmi, gazdasági, technológiai változásokra, így hozzájárulva az egyéni és kollektív fejlődéshez.

VIII. fókuszcsoport
Téma: A tudás hozzáférés. Digitalizáció és nyelvismeret? De mi még és hogyan állunk?
Moderátor: Dr. Gáspár Péter Pál, GPP és Társai Kft. ügyvezető
Prezentáló: Mészárosné Merbler Éva, BME Mérnöktovábbképző Intézet igazgatóhelyettes

Az oktatásban egyre nagyobb az igény a rövid, célzott tananyagegységekre, amelyek azonnal hasznosítható tudást nyújtanak – különösen az új generációk számára. A digitális kitűző, mint a mikrotanúsítvány egy modernebb, vizuálisan megosztható formája kiemelkedő eszköze a felnőttképzésnek és az élethosszig tartó tanulásnak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetében egy lelkes fejlesztői csapat ezen dolgozik, hogy a tananyagfejlesztés rugalmas, motiváló, és jól dokumentált legyen. A digitális badge vizuálisan visszacsatolja a tanulói haladást, transzparenssé teszi a megszerzett kompetenciákat, és a munkaerőpiacon is egyre inkább értékként jelenik meg.