Erős mondatok hangzottak el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a KKVHÁZ – A Magyar Gazdaság Kávéháza (BKIK – KKVHÁZ) októberi eseményén. A KKV online rendezvények piacvezetője a KKVHÁZ havonta jelentkezik aktuális mindenkit érintő problémák elemzésével.
A szervezők ismétlődő fő mondanivalója a versenyképesség. Ahogy Gulyás József, a rendezvénysorozat főszervezője kifejtette : „Bármely gazdasági szereplő versenyképességének az alapja az állami szabályozás minősége – a gazdaság finanszírozásának a rugalmassága és a szereplők tudása”. Ennek a nagy kirakós játéknak a főszereplője mégis a munkaerő. Ha ez nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben, területileg kielégítő eloszlásban és nem elég jó minőségű ( értsd alatta képzett – egészséges – és motivált) akkor nincs versenyképes termelés, nincs versenyképes gazdaság. Ennek a gondolatsornak az ismeretében hangzottak el az előadások.
A meghívott előadók gondolataiból a következőket emeljük ki:

dr. Zöld-Nagy Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkár
Helyettes Államtitkár Asszony kifejtette, hogy a magyar munkaerőpiac állapota és kihívásai számos tényezőtől függenek, amelyek egyértelműen befolyásolják a gazdaság működését. Jelenleg a foglalkoztatási ráta kiemelkedő, hiszen a munkanélküliségi ráta csupán 4,4%-os szinten áll, amely szinte teljes foglalkoztatásnak tekinthető. Azonban a munkaerőpiac feszessége komoly gondokat is magában rejt.
A legnagyobb kihívások között említhetjük a demográfiai folyamatokat, mint például az aktív munkavállalók csökkenését. Ezen kívül a munkaerő-tartalékok és a munkaadói kereslet közötti szakmai és földrajzi eltérések is jelentős problémát jelentenek.
A kormányzó hatóságok különböző programokat indítanak a regisztrált álláskeresők megsegítésére, mint például a nyugdíjasok és diákok foglalkoztatását célzó intézkedések. Fontos szerepet játszanak a családtámogatási rendszerek is, amelyek a munka világába való visszatérést segítik elő, valamint a külföldön dolgozó magyarok hazacsalogatását célzó lehetőségek is kiemelt figyelmet kapnak.
A külföldi munkavállalókra vonatkozóan bevezetett szigorított szabályozások, valamint a bevezetett kvóták szintén komoly hatással vannak a munkaerőpiacra. Ezek az intézkedések megpróbálják egyensúlyba hozni a belső igényeket a külföldi munkaerő felvételével.

Csaposs Noémi, BKIK GSZT Humán Szolgáltatások Osztály elnök, Select Humánerőforrás Kft. ügyvezető igazgató
Hozzászólásában bemutatta, hogy a munkaerőpiac 2025-ben átstruktúrálódáson megy keresztül. Összességében a nyitott pozíciók száma csökkent, ugyanakkor tartós munkaerőhiány és erős verseny tapasztalható a tehetségekért az olyan területeken, mint az informatikai, műszaki, egészségügyi és szakmunkás szektorokban.
A piac jelölt központú, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók ma jóval válogatósabbak. Emiatt a munkáltatóknak számos trükköt és eszközt kell bevetniük a megfelelő szakmai tudású és személyiségű munkavállalók bevonzására és megtartására.
Felmerült a kérdés, hogy vajon a bér a legfontosabb szempont a munkavállalók számára? Csapos Noémi kutatásokra hivatkozva részletesen elmagyarázta, mi alapján válogat a munkaerő:
1. Munka-Magánélet Egyensúlya és Rugalmasság: Ez nem csupán a home office-t jelenti, hanem a rugalmasság megválasztását (munkaidő, műszak, beosztás) Ez különösen felértékelődik a fiatalok, de a COVID óta az idősebb korosztály körében is.
2. Értelmes Munkavégzés és Megbecsülés: A munkavállaló azt érzi, hogy az általa végzett munkának hozzáadott értéke van, és megbecsülik az erőfeszítéseit. Ez magában foglalja a nem anyagi jellegű visszajelzéseket is, kitérve a magyar problémának számító visszajelzési kultúra hiányára.
3. Fejlődési Lehetőség: Belső képzések és fejlesztési, ami kiemelten fontos a vállalatok számára ebben az erős piaci versenyben.
4. Jó kommunikáció és a jó munkahelyi légkör
A toborzási rendszerek is teljesen megváltoznak az automatizáció, az online eszközök és a Mesterséges Intelligencia (AI) hatására. Előtérbe kerül a videóinterjú és a közösségi média, egyre erősebbé válik a dolgozói ajánlási rendszer, ami biztonságot és megbízhatóságot nyújt.
Kihívások közül kiemelte, hogy növekszik az atipikus munkavállalók és a külföldről bevándorló munkavállalók száma. Bár a bejöveteli szabályok szigorúak, a munkaerőre szükség van. Ez más szemléletet követel a vállalati kommunikáció, kultúra és integráció terén. Megjegyezte az is, hogy a nyugdíjasok (és az 50 pluszos korosztály) foglalkoztatási potenciálja alulhasznált.
Csaposs Noémi szerint a munkaerőpiaci kihívások kezeléséhez tudatos vezetés és komplex szemlélet szükséges.

Weimann Gáborné, Kaposvári Szakképzési Centrum főigazgató
Főigazgató Asszony a szakképzési rendszer átalakulásáról, céljairól, a rugalmas és kompetenciaalapú tanrend fontosságáról, a mesterséges intelligencia szerepéről, valamint a felnőtt- és nyugdíjas-képzés kihívásairól beszélt.
Kiemelte, hogy az átalakított szakképzési rendszer nemcsak szakmai tudást, hanem a folyamatos tanulásra való képességet is fejleszti, hogy a diákok alkalmazkodni tudjanak a változó munkaerőpiaci körülményekhez. A kompetenciaalapú tanrend kiemeli a digitális készségeket, problémamegoldó képességet és a csapatmunkát, melyek szükségesek a jövő munkahelyein. A tananyagok folyamatosan frissülnek, a diákok pedig gyakorlati tapasztalatokat szereznek projekteken keresztül.
A mesterséges intelligencia megjelenése új kihívások elé állítja a szakképzést, amelynek proaktívan kell reagálnia a változásokra. Az őszi, mikrotanúsítványok bevezetésére irányuló pilot program célja, hogy felkészítse a tanulókat az AI-val kapcsolatos munkára.
A felnőttképzés rugalmasan alkalmazkodik a munkaerőpiaci igényekhez, lehetővé téve a gyors szakmaelsajátítást. Fontos az együttműködés a kormányhivatalokkal és segélyszervezetekkel, hogy a hátrányos helyzetűek, például alacsony iskolai végzettségűek is részesülhessenek képzésekben. Bár kifejezetten nyugdíjasoknak szóló programok nincsenek, sokan közülük is aktívan keresnek új lehetőségeket.
A regionális különbségek is figyelembe kell venni a szakképzésben; a Dél-Dunántúli térség sajátos gazdasági helyzete külön feladatokat ró a szakképzés szereplőire. A Kaposvári Szakképzési Centrum sikeresen működik együtt a helyi kis- és középvállalkozásokkal, ezáltal biztosítva a gyakorlati képzést a diákok számára. A szakképzés célja tehát nemcsak a munkaerőpiaci kereslet kielégítése, hanem a folyamatos fejlődéshez való alkalmazkodás biztosítása is.

Kása Katalin, Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető
Főosztályvezető Asszony az előadását powerpoint prezentációval egészítette ki, mely a munkaerőpiaci helyzet regionális különbségeiről szólt, hangsúlyozva a demográfiai adatok és a belső vándorlás fontosságát. Kiemelte, hogy a munkavállalók mobilitása jelentős, Északnyugat-Magyarország és a főváros vonzáskörzete felé koncentrálódik a migráció, bár az országos foglalkoztatási ráta javult az elmúlt évtizedben.
Bemutatta a statisztikai adatforrásokat, például a népszámlálást és a munkaerő-felmérést, valamint a munkaerőpiaci programok és a szakképzés szerepét a folyamatos változásokhoz való alkalmazkodásban.
A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) rendszeresen tesz közzé statisztikai adatokat a honlapján, amelyek mindenki számára korlátozás nélkül hozzáférhetők. Rendszeres információközléseiket használják szakpolitikai szinten is, valamint válaszolnak az egyedi kérésekre és kérdésekre.
A beszélgetés konklúziója kiemeli a komplex megközelítés fontosságát (jogi, elméleti, gyakorlati, statisztikai szempontok), valamint a folyamatos változásra való felkészítést.
A hallgatóság az előadásokat követő párhuzamos fókuszbeszélgetéseken a következő javaslatokkal élt, amit a szervezők az illetékes tárca asztalára helyeznek
Az I. fókuszcsoport véleményét Schmidt Andrea a Med-Plast 2000 Kft. ügyvezető igazgatója fogalmazta meg.
Az állam munkaerőpiaci gondoskodása ma kiemelten foglalkozik a fiatalok és a nyugdíjasok megelégedettségének a kérdésével. Az aktív korúak és az azokat foglalkoztatók támogatása az előzőkéhez képest kicsi.
Javasoljuk, hogy a tartósan egy munkahelyen dolgozók (min. 1-2 éves megszakítás nélküli, folyamatos munkaviszonnyal rendelkező) és az őket foglalkoztatók mikro és kisvállalatok kapjanak indirekt (inkább közteher mérséklési) támogatást, elismerve a vélhetően jó munkahelyi ökoszisztéma kiépítését.
Ezzel javíthatóak a kisvállalatok bérfizetési képességei, jobb nyugdíjfeltételekhez juttatva a munkatársaikat.
Fokozni kell, a várandós kismamák és a kisgyermekesek munkahelyi védelmét, hogy ezeknek a nőknek ne kelljen rettegniük az állásukért életük legszebb időszakában. Közben a mikro és kisvállalatok kapjanak járulék- és egyéb kedvezményt, ha kisgyermekes anyukát (12 éves korig) foglalkoztatnak, ezzel jelentősen nőne az anyák foglalkoztatása.

A II. fókuszcsoport véleményét Csaposs Noémi a BKIK GSZT HR Osztály elnöke fogalmazta meg.
- A szakképzési hozzájárulás egy része kerüljön közvetlen visszaforgatásra a szakképzés iskolarendszerébe és vállalati, kifejezetten munkavállalói fejlesztési felhasználásra.
- A kisvállalati munkavállalók egészségmegőrzése kerüljön a kormányzati intézkedések fókuszába egy speciális cafeteria rendszer keretében (akár kedvezőbb adózással)
- Fokozni kell azon vállalatok támogatását, akik befogadóak a duális képzés és az átképzés területén, anyagi támogatással, amit a mentorok képzésére költhetnének
A III. fókuszcsoport véleményét Katona Róbert a FORPSI cég Magyarországi Képviselete IT és sales vezetője fogalmazta meg.
- Épüljön ki államilag támogatott karrier tanácsadási rendszer, az un. Via Mia külföldi példa mintájára
- Erősíteni kell, a generációk közötti együttműködés kultúráját, hathatós állami szerepvállalással
- Fontos, hogy a szak- és felnőttképzésben megvalósuljon egy olyan mesterségesintelligencia-képzés, amely támogatja az egyszerű problémák megoldását, valamint az egyszerűbb MI-funkciók elsajátítását.
🎤 Köszönjük kiemelt előadóinknak, hogy tudásukkal és gondolataikkal gazdagították rendezvényünket.
🙏 Hálásak vagyunk vendégeinknek az aktív részvételért, a kérdésekért és a közös gondolkodásért.
🎙️ Külön köszönet illeti moderátorainkat, akik szakértelmükkel és irányításukkal gördülékennyé tették a beszélgetéseket.

