2025. szeptember 30-án a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a KKVHÁZ  Zrt – A Magyar Gazdaság Kávéháza közös ONLINE tanácskozást tartottak.
A rendezvény fókuszában a tervezés állt. A magyar gazdaság versenyképessége mindannyiunk elemi érdeke, – mondta bevezetőjében Gulyás József a KKVHÁZ – a Magyar Gazdaság Kávéháza elnöke. A közgazdász rávilágított, hogy a versenyképesség fő pillérjei, a gazdaságszabályozás – a vállalati finanszírozás és a menedzser képzés. Ezek ismert feladatok a gazdaság szereplői előtt. Bántóan kevés szó esik a vállalatok első lépéseiről a versenyképesség felé.
Minden gazdasági siker első lépése a tervezés.  Ebben a hazai nagyvállalatok jól teljesítenek, a középvállalatoknál már van tennivaló, miközben a mikro- és kisvállalatok tömegei nem rendelkeznek tervekkel.

A rendezvény virtuális pódiumbeszélgetésén egyebek mellett elhangzott

Hunyadi László az Nemzetgazdasági Minisztérium kis és középvállalkozások fejlesztésért felelős helyettes államtitkára:

• A kisvállalatok közül sokan csak hónapról- hónapra gondolkodnak, pedig a tudatos tervezés, a forrásokhoz való sikeresebb hozzáférést eredményezi.

• Jelenleg már mindenfajta segítség megvan a vállalkozások számára, hogy tervezzenek, akár ha a MI-ra is gondolunk.

• Az NGM 2 évente végez vállalati szegmentációs felmérést.  – NAV-ra – KSH-ra és egyebekre támaszkodva. Felmérés eléri a 900.000 KKV sokaságot. Az adatok azt is vizsgálják meg, mely iparágakra kell különösen figyelni, mire érdemes kiírni pályázatokat.

• Számos szervezet  készít különböző jelentéseket. Érdemes ezekre figyelni! A https://vali.hu/ – Vállalkozói információs portál – vállalkozásra szabva ajánlj pályázati – támogatási lehetőségeket.
  Az NGM terveiben szerepel egy KKV minősítő rendszert. Rengeteg cég nem tudja, hogy ő milyen méretkategóriába tartoznak. A rendszer megmutatja, hogy egy cég mikro-kis vagy más kategóriába esik, – mire érdemes pályáznia.

Baksay Gergely a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági és költségvetési elemzésekért valamint statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója

Az MNB folyamatosan végez felméréseket is.  Egy ilyen például azt mutatja, hogy a kkv-k 57 %-a rendelkezik tervvel, a mikrovállalatoknak azonban már csak mindössze 30 %-a (leginkább a mezőgazdaságban (40 %) legkevésbé az építőiparban (20 %))

A tervezés a nemzetgazdaságnak is fontos lenne, de maguknak a vállalkozásoknak is. Elgondolkodtató jelenség, hogy inkább csak akkor készítenek tervet, ha hitelre van szükségük.

A hiedelmekkel ellentétben nem az információhiány a kisvállalatok legfontosabb problémája, sokkal inkább az, hogy túl sok az adat, ebből kell kiszűrni a releváns, a cég számára fontos értékeket!
Az MNB nem csak adatot szolgáltat, de előrejelzéseket is ad, érdemes azokat figyelni. A tervezés a vállalati kultúra része. Ezt a kultúrát már a kisiskolások körében érdemes tanítani. Az MNB nevéhez fűződik a „Pénzügyi kultúra fejlesztése” című képzés, ami már az iskolákban, fiataloknak, gyerekeknek felhívja a figyelmét a pénzügyi tervezés fontosságára
Érdekes lehet, hogy egy friss MNB-MKIK megállapodás keretében –  a felek próbálják megérteni a mikro és kisvállalatoknak mire is van szükségük valójában.

Páricsi Zoltán a BKIK GSZT Számviteli, Adótanácsadói, Könyvelői és Könyvvizsgálói Osztály elnök

A többszörösen kitüntetett szakember a cége révén jelentős számú mikro és kisvállalat könyveit vezeti, illetve végzi az adótervezéseiket. A bizalmi kapcsolat révén alapos rálátása van a menedzsmentekre, a kisvállalati gondolkodásra. Ezzel párhuzamosan szerepet vállal a BKIK, a VOSZ és a KKVHÁZ adószakmai munkájában. Számos megvalósult kisvállalati javaslatnak ő maga volt az előterjesztője.
Az egyik jelentős probléma a meglátása szerint, hogy a vállalkozások nem tudnak önállóan dönteni a vállalkozásuk és adózási formáját illetően. Ez a látszólag jelentéktelen ügy, egy súlyos pénzügyi és működési bizonytalanságot – vezetési alkalmatlanságot sejtet.
A szakember úgy látja, hogy ha a kormányzat a vállalkozásokat először csak egy egyszerűsített tervezésre bírná is rá, úgy az felbecsülhetetlen információhoz segítené és a gazdaságfejlesztési hatékonysága megtöbbszöröződne.

A KKV-k teszik ki a vállalkozások túlnyomó részét Magyarországon. A cégek 85%-a mikrovállalkozás, a nem mikrovállalkozásokkal együtt pedig a KKV-szektor az összes vállalkozás túlnyomó részét adja. A KKV-k a munkavállalók jelentős részét is foglalkoztatják, a foglalkoztatottak 65%-a tartozik ebbe a szektorba.
614.000 egyéni vállalkozás van Magyarországon, a társas vállalkozások száma 412.000 . Ezek a vállalatok felelnek a hazai munkavállalók 65%-áért, ami 2.903.550 főt jelent. (A maradék 35 % a közigazgatásban, és a civil világban helyezkedik el)
A mikrovállalkozások a foglalkoztatottak 26%-át adják. A kisvállalkozások (10-49 fő) 22%-át foglalkoztatják, a nagyvállalatok aránya elenyésző, mindössze 0,4%.

A pódium beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a vállalati számosság és munkavállalói súly különleges figyelmet kíván. A kisvállalati tervezés egyrészt óriási előny a tervkészítőknek, de nemzetgazdasági szempontból is hasznos információ, a jelenleg rendelkezésre álló becslésekkel szemben. Egyetértés alakult ki abban is, hogy a kormányzat jelenlegi tervezést támogató intézkedései, mint például a célzott támogatások érintettjeinek a tájékoztatása, a pályázati feltételek ismertetése fontos
A különböző hírforrásokon keresztül érkező makrogazdasági adatok hasznosak, de roppant atomizáltak, nem támogatják praktikusan a tervezést. Az un. VALI.hu portál kifejezetten informatív a kisvállalatok támogatási lehetőségeinek az áttekintésére.

Gulyás József (KKVHÁZ)  jelezte, hogy a szakértőik olyan tervezési segédleten dolgoznak, amelyek azonos elvek alapján egy egyszerűsített vállalati tervhez segíthetik a kisvállalatokat.
Ehhez kérik, hogy az állam a rendelkezésére álló adatokból adjon tájékoztatást az azt igénylő kisvállalatoknak, hogy a piaci versenytársaik regionálisan és/vagy ágazati keretek között milyen átlagos gazdasági teljesítményt nyújtanak.
Természetesen ennek fontos feltétele, hogy az igénylő maga is adatszolgáltató legyen. Ez segíthet a KKV-knak, hogy képet kapjanak a piacaikról, a versenytársaiktól.

Hunyadi László a javaslatot előre mutatónak látta és fontosnak tartja, hogy a KKVHÁZ szakértői tekintsék át a KSH hasonló irányú fejlesztéseit.

A nyitóbeszélgetést teljes egészében itt tekintheti meg: