A KKVHÁZ a NAV szakmai támogatásával immár negyedik alkalommal rendezte meg az Országos Adószakmai Fórumot, ahol a magyar adózás teljes szakmai ökoszisztémája – vállalkozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók, NAV‑szakemberek – együtt gondolkodtak. A rendezvény már az előzetes alapján is nagy várakozást keltett, hiszen célja az volt, hogy a mindennapi működést érintő, valós problémákra adjon közös, gyakorlati válaszokat. A fórumon tartalmában erős, őszinte, szakmailag bátor megszólalások hangzottak el, amelyek valódi iránytűt adnak a következő évek adózási és vállalkozói kihívásaihoz.

A nyitóelőadók egyaránt hangsúlyozták, hogy a magyar versenyképesség kulcsa a tudás, a transzparencia és a partnerség.

Páricsi Zoltán KKVHÁZ Adószakmai Bizottságának elnöke, a BKIK Számviteli, Adótanácsadó, Könyvelői és Könyvvizsgálói Osztály elnöke beszéde elején kiemelte, hogy több szakmai szervezet vezetőjeként átfogó rálátása van a hazai rendszer működésére. Rámutatott, hogy a cégvezetők képzése ma a magyar versenyképesség egyik legkritikusabb szűk keresztmetszete. Három területet tart meghatározónak: a vállalkozók alapfelkészültségét, a tanácsadói körrel való közös szakmai nyelv kialakítását és a hatóságokkal folytatott proaktív együttműködést. Kiemelte, hogy a szakma jelenleg atomizált, a szakemberek „zárt szigetekként” működnek, ami információvesztéshez és módszertani eltérésekhez vezet. Hangsúlyozta, hogy a KKV‑szektor valódi növekedését nem a támogatások, hanem a tiszta, naprakész információ biztosítja. Zárásként arra biztatta a szakmát, hogy a KKV‑kkal stratégiai szövetségben, közös gondolkodással dolgozzon a hatékonyabb országos működésért.

Dr. Funtek Zsolt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatási igazgatója hangsúlyozta, hogy a NAV az elmúlt években jelentős szemléletváltáson ment keresztül, és ma már partnerként kíván együttműködni a vállalkozásokkal és az adózási szakemberekkel. Kiemelte, hogy a digitalizáció az adózás egyik legmeghatározóbb iránya, amit a NAV online felületeinek és szolgáltatásainak gyors fejlődése is bizonyít. Rámutatott, hogy a közeljövőben több nagy horderejű változás várható, köztük a kormányprogramban szereplő adóreform‑tervek, amelyek a vállalkozásokat és a magánszemélyeket egyaránt érintik. Nagy jelentőségű újdonság az elektronikus nyugta és az e‑pénztárgép rendszere, amely 2025. július 1‑től már működik, és hosszú távon alapjaiban alakítja át a nyugtaadási gyakorlatot. 2026. szeptember 1‑től a kézi nyugtákról is kötelező lesz adatszolgáltatást teljesíteni. Funtek Zsolt kiemelte az Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazás tervezettleváltását is, amely 2026. december 31‑ig marad használatban, majd teljesen átveszi a helyét az online nyomtatványkitöltés és az M2M gép‑gép kapcsolat. Hangsúlyozta, hogy ezek a fejlesztések egyszerűbbé és átláthatóbbá teszik az adózást, de felkészülést igényelnek a vállalkozások és a szakemberek részéről. Zárásként megerősítette, hogy a NAV nyitott a párbeszédre, és az adminisztráció csökkentése csak közös együttműködéssel érhető el.

Az első blokk a „Könyvelők és cégvezetők kapcsolata” című beszélgetés azt járta körül, hogyan lehetne a könyvelők és vállalkozók közötti kommunikációt, feladatmegosztást és bizalmi együttműködést hatékonyabbá tenni a mindennapi működésben.

A blokk moderátora: Fekete Márk, a közelmúltban létrejött Mikrogazdasági Kutatóintézet Alapítvány vezetője

A legfontosabb kérdések, a beszélgetés résztvevőinek felvetései, reakcióik:
Fel vannak-e készülve a könyvelő cégek, illetve a vállalatok és cégvezetők a digitalizációs fejlődés kihívásaira?
A kommunikáció, vagy annak hiánya mennyire releváns probléma, és milyen megoldások lehetnének rá?
A könyvelő inkább kockázatcsökkentő kontroll, vagy üzleti növekedést támogató partner?

Kiss Katalin – Ecovis Audit Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. könyvvizsgáló, partner

Hozzászólását azzal kezdte, hogy véleménye szerint a könyvelői szakma kettészakadt: a nagy, nemzetközi irodák rendkívül fejlettek digitalizációban, míg a kisebb, egyéni könyvelők jelentős lemaradásban vannak. Úgy látja, a KKV‑kat a kisebb irodák szolgálják ki, ezért kiemelten fontos lenne számukra a központi, rendszeres oktatás.
Hangsúlyozta, hogy a könyvelőknek érteniük kell az ügyfelek tevékenységét, mert sok cégvezető nincs tisztában saját felelősségével, és gyakran „a könyvelőre hárítanak” mindent.

Harkai István – Minősített Könyvelők Egyesülete elnök

Harkai István szerint a digitalizáció nem méretfüggő: bárki képes lenne előrelépni, de sokan visszatértek a régi, papíralapú gyakorlathoz. A legnagyobb probléma szerinte a rendezetlen folyamatokban rejlik – ha a dokumentumok Messengerben, Viberben, Drive‑on és e‑mailben keverednek, abból nem lehet hatékony működést építeni. Úgy fogalmazott: „ez a vonat iszonyatos sebességgel gyorsul, aki nem száll fel, pár éven belül abbahagyja a szakmát.” Tanácsa: mindenki vizsgálja felül, hogy a 10–20 éve kialakított folyamatai megfelelnek‑e még a jelennek.

Páricsi Zoltán – KKVHÁZ Adószakmai Bizottságának elnöke,

Páricsi Zoltán hangsúlyozta, hogy a magyar vállalkozások 98%-a mikro‑ és kisvállalkozás, ezek kapcsolódása a digitalizálódó világhoz és kormányzathoz csak a digitalizációs fejlesztésükkel lehetséges. Úgy látja, a jogszabályi környezet pontatlanságai sokszor visszahúzó erőt jelentenek, és emiatt ragaszkodnak sokan a papírszámlákhoz. Fontosnak tartja olyan kiadványok és digitális anyagok létrehozását, amelyek érthetően magyarázzák el a cégvezetőknek a felelősségeket és a működési alapokat. Tanácsa: a vállalkozóknak kötelező lesz egyfajta „vállalkozói KRESZ” elsajátítása, és minden cégnek első lépésként tanácsadást kellene igénybe vennie.

Fekete Márk a beszélgetést azzal zárta, hogy a digitalizáció, a folyamatok újragondolása és a tudatos könyvelőválasztás ma már nem opció, hanem a vállalkozások működőképességének feltétele.

---

A második blokk – Együttműködés a hatóság címet viselte.

A moderátor, Galambos Tamás, humán-AI tolmács,a GTTSZ főtitkára, a Cognitudo.ai társalapítója ebben a kerekasztalban több lényeges kérdést vetett fel, amelyek az adóhatósággal való együttműködés és a mesterséges intelligencia szerepét járták körül.

A fő moderátori kérdések:
Hogyan tud egy KKV jogkövetővé válni és jogkövető maradni anélkül, hogy közben kiszolgáltatottá válna?
Mit jelent a jó együttműködés az adóhatósággal?
Mit változtat az AI az adóhatóság és a vállalkozások viszonyában?

Vadász Iván – Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete elnök

Véleménye szerint a NAV és az adótanácsadók közötti együttműködés folyamatos, különösen a digitális ügyintézés területén. Kiemelte, hogy a gazdaság fehéredésével párhuzamosan, a megkülönböztetés és részrehajlás lehetőségét is tovább kell csökkenteni.
Figyelmeztetett, hogy a vállalkozások még mindig tömegesen fogadnak be fiktív számlákat, ami alapvető tudáshiányt jelez. Szerinte amíg ez a probléma fennáll, addig a mesterséges intelligencia alkalmazása a vállalkozói oldalon illuzórikus. Hozzátette: a NAV információs anyagai is megértek egy „nyelvújításra”, mert jelenlegi formájukban a szakmának és az MI‑nek is nehezen értelmezhetők.

Kiss Tamás – Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Tanácsadó üzletág, igazgató

A szakértő a korábbi NAV‑os tapasztalataira hivatkozva úgy látja, hogy a nagy korrupciós ügyek vizsgálata nem a NAV akaratán múlik, és sok esetben a hatóság komoly erőfeszítéseket tesz a határon átívelő adócsalási konstrukciók feltárására. Szerinte az elmúlt tíz évben az adatvagyon és az ellenőrzési eszközök minősége összehasonlíthatatlanul javult. Hangsúlyozta, hogy a pénzmozgatásban érintettek mindig előrébb járnak, de a NAV technológiai fejlődése látványos és folyamatos.

Dr Funtek Zsolt – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tájékoztatási Igazgató

Dr. Funtek Zsolt két szintre bontotta az együttműködést: a napi operatív kapcsolatra és a jövőtervezésre. Kiemelte az új támogató és adategyeztetési eljárásokat, amelyek célja, hogy ne hosszú ellenőrzések során derüljenek ki az adateltérések, hanem gyors, célzott egyeztetéssel. A mesterséges intelligenciáról elmondta: „nem csodafegyver, és nem váltja ki a könyvelői szaktudást”, de olyan összefüggéseket tár fel, amelyekre emberi erővel hónapok alatt sem derülne fény. Üzenete: az együttműködéshez érdemes a NAV szemszögét is megérteni.

Galambos Tamás a beszélgetést azzal zárta, hogy a KKV‑k legnagyobb dilemmája: hogyan maradjanak jogkövetők anélkül, hogy kiszolgáltatottá válnának..

A harmadik kerekasztal-beszélgetés az adminisztráció csökkentése témáját járta körül Házi Attila moderálásával, aki kommunikációs szakember, a KKVHÁZ alelnöke és a balassagyarmati városi média vezetője.
A blokk legfontosabb kérdései a következők voltak:
Miért érzik a vállalkozók ennyire súlyosnak az adminisztrációt?
Hogyan lehetne egyszerűsíteni a rendszert – különösen az adatszolgáltatási duplikációk, a folyamatok újratervezése és a technológiai ugrás lehetősége mentén?
Miben kell változtatni a jövőben?

Kovács Dénes – Forint Soft Kft ügyvezető, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete alelnök

Rámutatott, hogy a vállalkozók gyakran a közösségi médiából tájékozódnak, és sokszor irreális, „varázsütésre működő” megoldásokat várnak. Kiemelte, hogy az online számla rendszer jelentős előrelépést hozott, és a könyvelők munkáját érezhetően javította. Véleménye szerint a legnagyobb igény ma az automatizálás: csökkenő könyvelői létszám mellett egy idősödő társadalomnak kell ugyanannyi vállalkozást kiszolgálnia, ezért a gyors, hatékony feldolgozás kulcskérdés.

Dr. Kárpáti-Daróczi Judit – EDUTUS Egyetem egyetemi docens

Judit hangsúlyozta, hogy a vállalkozói tudatosságot már az egyetemen kellene megalapozni, mert sok hallgató még mindig úgy gondolja, hogy „majd a könyvelő megoldja”. Szerinte az egyszerűsítés egyik legfontosabb eleme az adatszolgáltatás duplikációinak megszüntetése: ne kelljen ugyanazt az adatot több helyre beadni. Hozzátette, hogy az előre kitöltött bevallások rendszere nagy könnyebbséget jelentene, ha a cégeknek már csak ellenőrizniük kellene azokat.

Dr. Kerékgyártó Gábor – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főközgazdász

A szakértő szerint az adminisztráció csökkentése évek óta visszatérő igény, amelyre a kamara fókuszcsoportokkal és jogszabály-módosítási javaslatokkal reagált – ezekből 30–40 már át is ment. A folyamatot a „sövénynyíráshoz” hasonlította: a szabályok folyamatosan burjánzanak, a dereguláció pedig visszanyírja őket. Úgy látja, a technológia ma lehetőséget ad egy teljes logikai keretváltásra, de ehhez a gondolkodásunkat is át kell alakítani. Új egyensúlyt kell teremteni a technológia, az ember és a jogszabályok között.

Mizsányi Attila – Nemzeti Adó – és Vámhivatal Kockázatelemzési és Adattudományi Főosztály főosztályvezető

Mizsányi Attila szerint az adóadminisztráció terhei mögött jelentős részben kulturális minták állnak: sok folyamat nem azért bonyolult, mert annak kell lennie, hanem mert „így szoktuk”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a könyvelőirodákban a munkaidő jelentős része – sok helyen akár 50–80% – adatrögzítéssel telik, ami rendkívül költséges. A jövő kulcsszava a „seamless taxation”, azaz az észrevétlen adózás, amikor a rendszerekben meglévő adatokból automatikusan „megtörténik” az adózás. Bár ez ma még távoli, szerinte a technológia már adott, csak a munkafolyamatok újragondolásához szükséges tudás hiányzik.

Házy Attila összefoglalójában elmondta, hogy a beszélgetés rávilágított arra, hogy az adminisztráció csökkentése nem csupán technológiai, hanem szemléletbeli kérdés is. A vállalkozók, a szakma és az oktatás oldaláról egyaránt megfogalmazódott az igény az egyszerűsítésre, az automatizálásra és a folyamatok újragondolására. A technológia már rendelkezésre áll, de a valódi előrelépéshez a szokások, a működési rutinok és a szabályozási környezet összehangolt megújítása szükséges.

Az esemény záró kerekasztala a „Jogkövetés és mesterséges intelligencia” témáját járta körül, Dr. Pokó Diána moderálásával, AI szakjogász, a KKVHÁZ alelnöke vezetésével. A beszélgetés középpontjában az a kérdés állt, hogyan tud egy vállalkozás szabályosan működni akkor is, ha nem képes minden jogi részletre figyelni. A szakértők azt vizsgálták, hol húzódik a határ a jogi felelősség és a vállalkozói tudatosság között, valamint milyen támogatást és kommunikációt várhatnak el az ügyfelek a NAV-tól a jogkövetés elősegítésében.

A beszélgetés résztvevői:

Dr. Réder Erika – dr. Réder Ügyvédi Iroda, ügyvéd

A szakértő ügyvéd hangsúlyozta, hogy az adójog külön szakterület, amely speciális tudást igényel. Szerinte a KKV-knak szemléletváltásra van szükségük: a jogi kérdéseket nem lehet „általános” ügyvédre, vagy könyvelőre bízni, hanem „arra a jogterületre képzett jogászt, ügyvédet kell megkeresni”. Bár a költségek sok vállalkozót visszatartanak, úgy véli, a professzionális jogi támogatás hiánya hosszabb távon sokkal nagyobb kockázat.
A beszélgetés végén kiemelte, hogy sok pozitív változás történt: a jogkövetési eljárások bevezetése szerinte „nagyon ügyfélbarát”. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a NAV is AI-rendszereket használ, és előfordulnak hibák.

Dr. Lambertus József Balázs – Nemzeti Adó – és Vámhivatal Központi Irányítás, Adójogi és Tájékoztatási Főosztály főosztályvezető

A NAV főosztályvezetője rámutatott, hogy a jog nem ismerete nem mentesít a kötelezettségek alól, ugyanakkor irreális elvárás, hogy egy vállalkozó minden szabályt ismerjen. A kulcs szerinte a delegálás és az, hogy a vállalkozó legalább tudjon jó kérdéseket feltenni. Elismerte, hogy a bevallási hibaüzenetek sokszor érthetetlenek, és a NAV dolgozik a javításukon. A határozatok nyelvezete azonban jogszabályi kötöttség miatt nehezen egyszerűsíthető, jogilag kötött, így a változtatás nehéz. Hangsúlyozta, hogy az ügyfelek edukációja is fontos: sokan úgy mennek a könyvelőhöz, hogy el sem olvassák a NAV levelét.

Kovács László – KL. Consulting Kft. tulajdonos – ügyvezető

Kovács László szerint sok ügyfél még mindig úgy gondolja, hogy „az egyetlen írni és olvasni tudó ember a cégben a könyvelő”. A könyvelők feladatai így gyakran túlmutatnak a szakmai kereteken, az ügyfelekkel való kommunikáció és tanácsadás pedig ma már a munkaidő legnagyobb részét teszi ki. Felhívta a figyelmet a NAV-tól érkező hibaüzenetek értelmezhetetlensége komoly terhet jelent.

---

A beszélgetések közös tanulsága egyértelmű: a magyar vállalkozói és adószakmai ökoszisztéma ma olyan átalakulási ponton áll, ahol a tudás, a partnerség és a transzparencia már nem pusztán szakmai értékek, hanem működési feltételek. A digitalizáció, az egyszerűsítés és a jogkövetés kérdései nem különálló témák, hanem ugyanannak a fejlődési ívnek a részei.

A IV. Országos Adószakmai Fórum azt mutatta meg, hogy a szakma szereplői – vállalkozók, könyvelők, tanácsadók, jogászok és a NAV szakemberei – készek a közös gondolkodásra és a valódi együttműködésre. A következő évek kihívásaihoz nem elég a technológiai fejlődés: szemléletváltásra, tiszta kommunikációra és egymás szerepének jobb megértésére van szükség.

A KKVHÁZ célja, hogy ezt a párbeszédet tovább erősítse, és olyan platformot biztosítson, ahol a szakmai közösség együtt alakíthatja ki a jövő adózási és vállalkozói gyakorlatát. A fórum üzenete világos: a magyar gazdaság akkor lesz versenyképes, ha a tudás, a felelősség és a partnerség minden szereplő számára közös alapértékké válik.

Az esemény előtt három felvetéssel éltünk és a regisztráció részeként kértük vendégeink véleményét. A válaszok összesített eredményét itt tekinthetik meg.

Partnereink:

KL Könyvelőiroda – Több mint könyvelés, valódi üzleti támogatás
A KL Könyvelőiroda több mint egy évtizede nyújt magas színvonalú számviteli, adózási és pénzügyi szolgáltatásokat vállalkozások, egyéni vállalkozók és civil szervezetek számára. Célunk, hogy ügyfeleink számára ne csupán a jogszabályi megfelelést biztosítsuk, hanem olyan szakmai támogatást nyújtsunk, amely hozzájárul a tudatos és eredményes gazdálkodáshoz.
Szolgáltatásaink közé tartozik a teljes körű könyvelés, bérszámfejtés, adótanácsadás, hatóságok előtti képviselet, pénzügyi és gazdasági tanácsadás, valamint projektmenedzsment és pályázati pénzügyi feladatok ellátása. Tapasztalt szakembereink naprakész tudással, modern digitális megoldásokkal és ügyfélközpontú szemlélettel segítik partnereinket a mindennapi működés és a hosszú távú fejlődés során.
Hiszünk abban, hogy a sikeres együttműködés alapja a bizalom, a szakértelem és a folyamatos kommunikáció. Ennek megfelelően minden ügyfelünk számára személyre szabott megoldásokat kínálunk, legyen szó induló vállalkozásról, növekedési szakaszban lévő cégről vagy több évtizedes múlttal rendelkező szervezetről.