A KKVHÁZ legutóbbi eseménye, melyet 2024. szeptember 16-án tartottunk a Kulturális és Innovációs Minisztériumban, igazi példa volt a sikeres együttműködésre. A rendezvényen közel 80 résztvevő gyűlt össze, köztük számos egyetem és kis- és középvállalkozások képviselői, akik mind a közös célért dolgoztak. Az esemény középpontjában a pódiumbeszélgetés állt, amelyet követően a résztvevők vitaasztaloknál folytatták eszmecseréjüket.

A fókuszcsoportok vitáját a következő felvetéssel indítottuk:
Az Önök asztaltársasága mit gondol, hogyan foghatna össze még hatékonyabban egyetem, vállalat, kormányzat és akár más szereplők is, a kisvállalati vezetők versenyképességének növelése érdekében?

A moderátorok szerepe kiemelkedő volt. Ők fogták össze a beszélgetéseket, irányították a diskurzusokat, és biztosították, hogy mindenki véleménye elhangozzon. Az ő közreműködésük nélkül a különböző szakterületek képviselői közötti párbeszéd nem lett volna olyan tartalmas és eredményes.

A mederátorok általában a KKVHÁZ tagjai, bizottságvezetők, akik egy-egy szakterületért felelnek a KKVHÁZ-on belül. Kiváló vezetői és kommunikációs képességekkel rendelkeznek. Az eseményeken egy adott időben 5-8 fő beszélgetését irányítják, akik az adott téma problémafelvetésével és megoldási javaslataival versenyeznek a többi asztaltársasággal.

A sikeres esemény nem csupán információcserét hozott, hanem lehetőséget teremtett a valódi összefogásra is. Ez pedig a fő témának a kifejtése, a javaslatoknak az összefoglalása volt. A kkv-k és egyetemek közötti együttműködés nemcsak a tudásmegosztás szempontjából volt értékes, hanem véleményünk szerint elősegítette a közös projektek kialakulását is. Ezen a fórumon a moderátoraink tényleg „hidat” építettek a különböző résztvevők között.

Összességében a moderátorok szerepe kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy a KKVHÁZ eseménye valóban sikeres legyen. Köszönet érte!

Néhány moderátorunk kifejtette a véleményét az eseményről és a témáról is. Ismerjék meg őket!

Balázs A. Dávid, a BADATECH Solutions Kft. tulajdonosa és a KKVHÁZ Folyamatmenedzsment Bizottságának elnöke közel 15 éves tapasztalattal rendelkezik az üzleti folyamatmenedzsment területén. Vállalkozásának szolgáltatásai egyaránt kiterjednek az üzleti folyamatok felmérése és szakszerű dokumentálására, továbbá az üzleti folyamatok automatizálsára. A bolygót átívelő projektekben, multinacionális cégeknél végzett tanácsadási projektjeiben, valamint a hazai KKV szektor körében végzett folyamat- és vállalkozásfejlesztési tevékenysége során összegyűjtött tudása és módszertani ismerete egy olyan szoftverben ölt testet, amely minden KKV számára segít az elindulásban vagy a vállalkozás működtetésében. A Process Bank az első olyan folyamat dokumentációs eszköz, amely minden vállalkozás számára lehetővé teszi a folyamatok feltérképezését, szakszerű dokumentálás, azon túl pedig a folyamatkockázatok feltárását és a folyamatfejlesztési projektek menedzselését. Ezen túlmenően a Process Bank több száz, a való életben tesztelt folyamatsablont kínál felhasználóinak, amit bárki könnyedén implementálhat saját működésébe.

„Noha a KKVHÁZ eseményén véletlenszerűen alakult ki az asztaltársaságunk, összetételében olyan diverz elosztás keletkezett, amiben a gazdaság szinte minden területét kivéselte egy-egy kiváló szakértő. A rendelkezésre álló idő hatékony felhasználás nem okozott gondot, hiszen több új, a KKVHÁZ eseményén először résztvevő vendég rendkívül felkészült módon érkezett, az aktuális témához prezentáció formájában összegyűjtött gondolatokkal. Ezen gondolatok képezték a beszélgetés gerincét, amik szintén nagyon hasznos ötletekkel egészültek ki, ahogy a témát görgettük és több oldalról is körbejártuk. Az esemény színvonalát és az azt reprezentáló vendégek kapcsán nem okoz meglepetést, hogy a kávéházi vita kulturált mederben, egymás gondolatainak és véleményének kölcsönös tiszteletben tartása mellett folyt. Azonban moderátorként a legkellemesebb élményem, hogy a fejlesztési javaslatokban nem csupán “egyoldalú követelések” fogalmazódtak meg, hanem a szemben álló felek képviselete révén lehetőség nyílt az érdekütköztetésre és egy gazdasági folyamatban minden érintett fél szemszögéből megvizsgálni az adott témát. Ennek eklatáns példája volt, amikor amikor a vállalati megbízásból végzett egyetemi kutatások kapcsán az egyetem képviselője rávilágított ennek a tevékenységnek azon rossz gyakorlatára, amikor a vállalat aratja le a babérokat és az egyetem nem részesül az eredményekben. Ennélfogva nem is volt kérdés, hogy ki képviselje asztalunkat a prezentáció során, hiszen a KKVHÁZ vendégei így egy olyan szakembertől hallgathatták meg a konszenzus útján elfogadott javaslatokat, aki belülről ismeri az egyetemek működését.” Balázs A. Dávid

( az asztal prezentálója: Dr. Dudás Ágnes – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, iparjogvédelmi vezetője volt. – a szerk.)

Dr. Hargitai Dávid Máté, Pannon Egyetem Marketing Intézeti Tanszék, tanszékvezető, egyetemi docens.
A marketing bűvkörébe alapszakos hallgatóként került, melynek eredményeként doktori fokozatot szerzett ezen a területen. A tanult ismeretek kisvállalati vezetőként kamatoztatta közel 10 évig, jelenleg a Pannon Egyetem Marketing Intézeti Tanszékének egyetemi docense és a Gazdaságtudományi Kar fókuszlaborjának a vezetője. Elkötelezett a feltörekvő technológiák használatával kapcsolatban, ezért az innovatív eszközöket és módszereket folyamatosan beépíti az oktatásba és kutatásiba is. Ennek eredményeként az elmúlt években több díjat is kapott oktatási és publikációs tevékenységéért.

“A felvetett kérdés komplexitásából fakadóan szűkítésre került az asztalnál. A beszélgetés fókusza, hogy az egyetemek miként tudják támogatni / pozitív irányba befolyásolni a kisvállalati versenyképességet és azon belül is az első számú vezetők versenyképességét.  A csoport marketing megközelítést vett alapul, így elsőként a célcsoport meghatározása vált fontossá. A résztvevők három érintett csoportot határoztak meg:

1. Idősebb KKV vezetők
2. Fiatalok / fiatal egyetemisták
3. Befutók: már végzett egyetemista, aki szakmájában sikeres

Az időkorlát nem adott arra, lehetőséget, hogy minden célcsoportra külön stratégiát (stratégiai pontokat) javasoljon a csoport, így arra helyezte a hangsúlyt, amely közös tényező: tudás – képességfejlesztés. Ezek az ismeretek és készségek csupán mozaikszerűen lelhetők fel a felsőoktatásban, így célszerű lenne egy standard tartalom létrehozása.

Ki lenne a felelőse? Az hazai felsőoktatás fragmentáltságának következtében szükséges egy olyan stakeholder bevonása, aki ezt menedzselni képes. A csoport több tagjai is a Kamarában látta ezt az érintettet, bár több résztvevő kétségét fejezte ki a szervezet reputációjával kapcsolatban.  Az Ő feladatuk lehetne a megfelelő szakemberek széleskörű bevonása (melyben vállalati és felsőoktatási szereplők is vannak), akik a tartalmat (tananyagot) előállíthatják. Ennek elérhetőségét, akár online vagy offline (frontális oktatás az egyetemeken) is lehet biztosítani. Végül felmerült a motiváció kérdése is, hiszen lehetnek pl. olyan (jelenlegi) vállalati vezetők, akik úgy gondolják nincs szükségük már erre. A csoport jelentős része a pozitív megerősítés mellett voksolt, azaz valamilyen kedvezményben részesíteni azokat akik ezt a képzést/tananyagot elsajátítják. Ezt a kedvezményt pedig már lehet célcsoporthoz igazítani (pl. idősebb KKV vezetőnek: adókedvezmény; fiataloknak: mikrotanusítvány vagy kredit; Befutóknak: kezdő vállalkozás kedvezmény). Miután a tartalom is szükségszerűen változik így időszakosan ezt szükségszerű monitorozni.

A csoportdinamika megfelelő volt, mindenki hozzá tudott szólni a témához, építette a beszélgetést.”
Dr. Hargitai Dávid Máté

Aszódi Bence a KKVHÁZ Audiovizuális Bizottságának elnöke, a Streamnet Zrt., mint AV rendszerintegrátori cég account managere, illetve a BlockChain Magyarország Egyesületének tagja. Különösen érdeklődét mutat a blockchain alapú megoldások (tokenizáció), az értékesítési folyamatok fejlesztése, valamint az online üzletfejlesztési módszerek és a social media marketing iránt. Fiatal technológiai szakemberként az önfejlesztés és az új innovációk iránti lelkesedés hajtja. Szabadidejében boulderinggel foglalkozik, ami segít egyensúlyban tartani a munkáját és a személyes fejlődését.

“Az ilyen jellegű moderált csoport beszélgetéseknél, nagyon fontos a kérdés definíciója/értelmezése, illetve az, hogy honnan indítjuk a beszélgetést. Összességében ezeken a kerekasztal beszélgetéseken próbálunk viszonylag összetett problémákra választ találni, de ez nem mindig ilyen egyszerű. Az összetett problémák ok-okozati kérdéseit is lehetne részletesebben tárgyalni, de tény és való, hogy így sokkal nehezebb lenne a javaslatokat megtenni. Valahol a kettő között van az igazság.” Aszódi Bence

Személyi László a Future-Now innovációs és technológiai tanácsadó vállalkozás partnere, a Neumann Technológiai Platform projektvezető tanácsadója, az ISO Innovation Management Bizottság magyar tagja, a DIG-IT Podcast társalapítója. Két évtizedes üzleti elemzői és stratégiai tanácsadói múlttal és szociológus-közgazdász háttérrel rendelkezik. Korábbi CRM, folyamatmenedzsment és üzleti architektúra tapasztalatai után 6 éve a jövőbiztos vállalat építése érdekli. Célja, hogy a vállalatok teret adjanak a felfedezésnek és kreativitásnak, és kihasználják az új technológiák nyújtotta előnyöket minden lehetséges területen, elsősorban az innováció magabiztos menedzsmentjével. Három fantasztikus gyermek édesapja, és a Pro Scientia Aranyérem birtokosa.

Személyi Lászlónak, az asztal moderátorának összefoglalója

Probléma felvetések

• KKV nem egységes: startup, egyéni, kis csapat, nagy csapat… Nem lehet egységesen kezelni az utánpótolást, de mindegyik szegmensben fontos lenne
• Szaktudás utánpótlása: az oktatók sokszor csak a saját tárgyaikkal foglalkoznak, az újdonságok/hiányosságok/interdiszciplinaritás beemelésére nem nyitottak
• Digitális érettség hiányzik, és nem csak az időseknél, hanem vállalatvezetési eszközökben a fiatalabbaknál is sokszor
• Diákok miért TESCOba mennek gyakornoknak, miért nem szakmai KKV-hoz?
• Az egyetem a saját versenyképességével is nehezen boldogul (megfelelni a modellváltó indikátor elvárásoknak), hogyan fejleszthetné ebben a KKV-kat?

Jó gyakorlatok

• Ausztriában egyetemi hallgatók / doktoranduszok bevonásával évi sokezer középiskolásnak tartanak vállalkozói ismeretekből felkészítést; a középiskolák jelentkezhetnek ebbe az országos programba
• Van egyetem aki készít üzleti tervet térségbeli KKVknak hallgatói TDK vagy szakdolgozat keretében
• Szakkollégiumok és diákszervezetek jó terepe számos vállalkozói készség fejlesztésének (ezt érdemes így is propagálni)
• Az egyetemi gyakornok programokban van ahol erős KKV bevonás valósul meg
• Korábbi Innocsekk program is jól működött, eredményes volt
• Nem egyetemi ugyan, de a Seed Alapítvány mentorprogramjában pár éve jól működött hogy sikeres KKV vezetők mentoráltak induló vállalkozókat

További javaslatok

• Bármilyen javaslatok is mennek tovább – mindenképp szükséges volna rendszerbe szervezni ezeket, és teljes palettát megmutatni/belinkelni a KKV-k felé
• Gyakornok programokban és szakdolgozati témákban is ösztönözni az egyetemeket KKV-k bevonására,
• Cégalapítási ismeretek oktatása mint választható tárgy (ahogy pl. a startup szegmensben ezt megvalósítja a HSUP, más szegmensben is fontos lenne)
• Karriernap programjába közvetlenül bevonni a helyi (megyei) iparkamarát, önkormányzatot, vállalkozásokat
• Digitális érettséget, eszközhasználatot oktatni cégvezetőknek
• Támogatáspolitika a regionális egyetemek gyakornoki programjaihoz
• Inkubációs pontok kialakítása (valós hallgatói igényre szabott méretekben, infrastruktúrafejlesztő pályázat részeként)
• Egyetemi-vállalati ökoszisztéma pályázat következő generációjának kidolgozása hasznos lehet a ma tárgyalt új elemek lendületbe hozásához
  

Hasznos kérdések egyetemeknek

• A vállalkozásoknak miért kell fizetnie a gyakornokokért az egyetem felé? Különöse, hogy részben ők képezik ki a fiatal munkaerőt. Lehet-e ezt racionalizálni és támogatáspolitikai eszközt kialakítani?
• Mi az intézmény oktatási portfóliója? Vonnak-e be cégeket az oktatási folyamatokba? (Gyakorlati hely, céges előadó, közvetlen gazdasági igényre választ adó felnőttképzés)
• Mi a kutatási profil? Épül-e valami a kutatási infrastruktúrára? Van-e az intézménynek EVOP leltára, milyen folyamatok kialakításával hasznosítják? A leltár konkrétan milyen jellegű kapacitásokat tartalmaz pl. mérésekben? (Szabad kapacitás terhére történő (labor)szolgáltatás, szaktanácsadás)
• Ösztönzi-e az egyetem a vállalatok felé történő szolgáltató tevékenységet mind szervezeti kultúrával, mind anyagi ösztönzőkkel? (Flott szerződéskötés, számlázás, beszerzés, célfeladat elrendelő)?
• Mi a szakdolgozati témakínálat, hogyan jelenik meg benne konkrét vállalati probléma?
• Van-e élő, gyakorlati együttműködés pl. cégekkel, iparkamarákkal, helyi önkormányzatokkal?
• Mennyire friss az egyetemi CRM adatbázis?