Barion Pixel KKVHÁZ a Pénzügyminisztériumban - KKVHÁZ | megtudhatja + elmondhatja + ott lehet

A magyar gazdaság versenyképessége mindannyiunk szívügye. Ez nem pusztán hazafiság, hanem érdek is. Akkor, ha a gazdaságunk jól teljesít, jobb közszolgáltatásokat nyújthat az állam, jobban élünk. Minden olyan kísérlet, amelyik ezt a versenyképességet javítani akarja fokozott érdeklődésre tarthat számot. A KKVHÁZ – A Magyar Gazdaság Kávéháza – pont a versenyképességet tekinti a saját kiemelt témájának. Legutóbbi rendezvényén, amit a Pénzügyminisztériumban tartott a versenyképességet új megközelítéssel tárgyalta. Az ország versenyképessége sok aspektusból, számos síkon tárgyalható. A termelési hatékonyság, a vezetői, munkavállalói képzettség, a közigazgatás állapota, az adórendszer, mind versenyképességi kérdés. Sajnos -szerencsére – a versenyképesség újabb és újabb területekre terjed ki, újabb és újabb szempontjai válnak fontosokká.

Elfogadta meghívásunkat Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára

Az államtitkár úr nyitóbeszédének meghallgatásához kattintson a narancssárga lejátszás ikonra, a prezentációja megtekintéséhez kattintson a képre.


Kiemelt vendégünk volt Tamásné Czinege Csilla a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai elnökhelyettese.

Elnökhelyettes asszony felszólalását teljes terjedelmében olvashatják.

A vállalkozások versenyképességét alapvetően tükröző és egyben befolyásoló tényező is, hogy hogyan, mi módon tudnak eleget tenni– adófizetési kötelezettségeiknek.
A NAV szerteágazó kapcsolatokkal rendelkezik – gazdaságpolitikai szervek, társszervek, gazdálkodó szervek, érdekképviseleti szervek, könyvelők, könyvvizsgálók. A NAV felel a költségvetési bevételeinek 94 %-áért. Borzasztóan nem mindegy, hogy ezt milyen módon tudjuk megtenni. Az egyszerű, lehető legkisebb adóadminisztrációhoz elengedhetetlen a digitalizáció és az innováció is.

Az ügyfélelégedettségi felmérések alapján az látszik, hogy 2018-hoz képest most az ügyfelek sokkal elégedettebben a NAV ellenőrzési tevékenységével. Bízom benne, hogy azért van elégedettség, mert pont azokat ellenőrizzük, akiket kell, annak köszönhetően, hogy tudunk olyan, adatokon alapuló rendszert működtetni, aminek a kiválasztási elvei a kockázatelemzéseken alapulnak. Adott esetben a nagy adatbázisok elemzése a mesterséges intelligencia felhasználása révén, pont azokat célozza meg, akik versenytársaikat és a költségvetést is megkárosítják.
Azt gondolom, hogy az ügyfélelégedettség azokon a módszereken is alapulhat, hogy meg tudjuk különböztetni az adatok alapján, hogy egy vállalkozástól mire számíthatunk. Ha jogkövető, megbízható az adózó, akkor elégendő támogató jellegű eljárás és javítani fogja a hibás adatait.
Az ellenőrzések túlnyomó többsége egyébként már jogkövetési vagy jogkövetést segítő eljárás.

A NAV szolgáltatásaival szintén elégedettek az ügyfeleink. Viszont úgy gondolom, hogy a kommunikáción, a NAV egyes szolgáltatásainak marketingjén még van mit javítanunk. Például szeretném Önöket is megkérdezni: Kérem, jelezze az, aki letöltötte már a NAV-Mobil applikációját.

A TÖMEGBŐL 3 KÉZ A LEVEGŐBEN (a szerkesztő)

Ebből is úgy látom, valóban lehetne a kommunikáción javítani, hiszen az itt ülők többsége KKV körbe tartozó és nem tudják, hogy a mobiltelefonjukra letölthető egy olyan NAV-Mobil applikáció, amellyel számos szolgáltatást elérnek: például ezen alkalmazáson keresztül meg lehet nézni a folyószámla adatokat, be lehet jelentkezni a NAV ügyfélportáljára. Idéntől a gépjárműadó is egy mozdulattal befizethető az alkalmazáson keresztül.
Én azt gondolom nagyon nem mindegy, hogyan, mekkora adminisztrációs teherrel jár az adókötelezettségek teljesítése.  A KKV körben a közelmúltban sokan választották az átalányadó-fizetést. Alapvető szempont volt az, hogy próbáljuk ezt a kört is támogatni, hogy legyen egy olyan alkalmazás, amely a NAV Online Számla adatokat beölti, és kérdés-felelet formájában végigvezeti az ügyfelet a bevalláskitöltésen.

A jövőben továbbra is az a NAV stratégiai irányvonala, hogy az óriási adatállománnyal, ami a NAV rendelkezésére áll, ne csak az ellenőrzéseket könnyítsük meg, hanem olyan szolgáltatásokat nyújtsunk – visszaadva az Önök adatait – amikkel könnyebbé és egyszerűbbé tesszük az adózást, a jogszabályi követelményeknek való megfelelést. Ezzel Önöknek, mint vállalkozásoknak vagy a befektetőknek szeretnénk megkönnyíteni az életét.
Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánok Önöknek szép délutánt. Köszönöm szépen a figyelmüket!

A KKVHÁZ tanácskozásán a megjelent számos szakember, egyetemi diák a KKV szektor versenyképességét vette górcső alá. A KKV szektorról az átlag újságolvasó ember is tudja, hogy tőkehiányos, magas hitelkockázatú, alacsony profitrátával dolgozó kisvállalatokról beszélünk, ahol a napi működés irányítása is gondot tud okozni, és sem pénz, sem szellemi kapacitás nincs az innovációra, digitalizációra, nemzetközi kitekintésre, vagy esetleg a versenyképes szakemberek megvásárlására. És az olló csak egyre nyílik.

Csak az elmúlt 10 évben a témával foglalkozó egymást követő kormányzat részlegek legalább öt un. KKV stratégiát letettek. A maguk nemében mind kiváló volt, meg is indult a nyomukban cselekvés, de valahogy ezek rendre kifulladtak, a koncepciók az iratkötegekben egyre mélyebbre kerültek.

Ezúttal a versenyképességre újszerűen közelítettek a KKVHÁZ kávéházi hangulatú vitaasztalainál ülő vitapartnerek.
Abból indultak ki, hogy az ország egészének – nevezzük a nemzetgazdaságnak – a KKV szektor egy erőforrása, eszköze, a számos más erőforrás és eszköz mellett.
Abban az esetben, ha elfogadjuk, hogy egy erőforrásról beszélünk, azonnal kiszűrhetőek az emocionális tényezők, eltekintünk például attól, hogy a társadalom egyik, ha nem a legnagyobb szövetéről tárgyalunk. Szóval, pragmatikusan, hideg fejjel azt szándékoztunk megvizsgálni, hogy a nemzetgazdaság, legfőbb képviseletében a Kormány hogyan is tekinthet vajon, erre az erőforrására. Előtérbe helyezi, fejleszti, beruház belé, vagy sorsára hagyja és a piac játékszereként tekint rá, esetleg leépíti és más erőforrásokba akarja integrálni.
Erre a kérdésre, soha nem kaphatunk őszinte választ a döntéshozóktól. Több okból sem. Ha leépíteni kívánja, az társadalmi feszültségeket kelthet, inkább titok mint nyilvános.
Ha fejleszteni akarja, az akkor is óriási vita tárgya, hogy melyik részét, mely érdekcsoportok kívánsága szerint. Ez sem tartozik a nyilvánosságra. Ha a piac játékszereként tekint rá, azt sem szívesen hallják az érintettek, mert úgy gondolhatják, hogy az nem kormányzás. Nehéz helyzet mindenkinek.
Mit tehet ebben a helyzetben az érintett, a KKV szektor? Megpróbálja kitalálni, hogy a gazdaságirányítás hogyan tekinthet rá, és milyen lépések várhatóak tőle.
Ahhoz, hogy kitalálja a kormányzat szándékát, a helyébe kell hogy képzelje magát és önmagát kívülről kell szemlélnie.
A Magyar Gazdaság Kávéháza erre tett kísérletet.
A jól bevált módszerrel megvizsgálta, hogy milyen erősségeket és milyen gyengeségeket tulajdoníthat a Kormány az ágazatnak. Azt is meg kellett vizsgálni, hogy milyen lehetőségeket és milyen veszélyeket lát benne. A kávéház 8 asztalra bomlott, 2-2 egymással párhuzamosan vizsgálta a 4 SWOT szempontot.
Nehezítésként bekerült a feladatba, hogy korunk legfőbb kihívásának a digitalizációs kényszernek a hatását is vizsgálja minden asztal. Asztalonként a 3 legfontosabbnak vélt üzenetet kellett kiemelniük. Mi ezeket enyhén szerkesztve egy (és) szóval választottuk el
Ez eredmények önmagukért beszélnek

Tehát a magyar gazdaság versenyképessége:
Erősségek:
Az ország gazdaságilag sokszínű, több lábon áll, a fejlesztések irányába nyitott;
Gyorsak a reakcióink a gazdasági folyamatokra és jól adaptálunk megoldásokat, kihasználjuk a geopolitikai helyzeti előnyeinket.
A NAV digitális fejlesztései jelentik a hazai digitalizáció motorját ami átszivárogva a gazdaságba a további fejlesztéseket is kikényszeríti
és
Könnyen és hatékonyan feldolgozható adatvagyon áll rendelkezésre
Transzparens a gazdaság, ami lehetőséget teremt a szürke és a fekete gazdaság elleni fellépésre
A verseny és az intézményi szféra hatékony összekapcsolása, ami hazai és nemzetközi szinten is utat nyit a KKV szektor fejlődésének, például egyetemek és vállalatok együttműködésével

Gyengeségek:
A motiváció hiánya (ami a vállalatokat és az egyéneket is jellemzi mind az innovációban, mind a digitalizációban)
A tudatos stratégiai tervezés és innovációs szemléletmód hiánya
Alacsony szervezeti érettségi szint
és
A tervezésben a mikró és makró folyamatok nem találkoznak, vagy ilyen tervek nincsenek (ez stratégiai jellegű gyengeség)
A naprakész üzleti modell használata, az üzletfejlesztés és a digitalizáció szinkron hiánya, (ez szervezeti jellegű gyengeség)
A korai vagy túl gyors digitalizáció, ami átrendezi a KKV piacot és új tartós lemaradókat eredményez ( ez működési jellegű gyengeség)

Lehetőségek:
Attitűdökre van szüksége a vállalkozásoknak, amihez az egyetemekkel, közhasznú alapítványokkal való együttműködés ad motivációt
Élni kell a hazai és uniós pályázatokkal és nem csak a financiális, de a tanácsadói szolgáltatásokkal is. Itt van a kitörés legnagyobb lehetősége
Attitűdformálás és a meglévő szellemi és financiális tőke egyidejű összekapcsolásának a megvalósítása
és
Az informatikai technológiák rugalmassága alacsony belépési korlátot jelentenek, ezzel sokkal több vállalat kaphat fejlődési segítséget
A generációváltással megszűnő nyelvi korlátok, tovább fokozzák az egyébként is népszerű vállalkozói létbe a külföldi modellek beáramlását
Lehetőség kiaknázás központú képzés az egyetemek és a vállalatok bevonásával, digitális tudástár létrehozása

Veszélyek
A digitalizáció az emberi kapcsolatokat szűkíti, baj az internetes jog hiánya, és a bűnözés, valamint torzít, hogy az információk a nyers adatok helyett információból képződnek
Az oktatást nem érte el a digitalizáció. Ami van csak korlátozottan tudják használni és ez tömegesen jellemző a cégekre is.
Nincs egységes nézőpont, közös platform, nyelv. Rengeteg az egymással fizikailag és szellemileg sem kompatibilis szoftver app, egyéb.
és
A tudásdeficit exponenciálisan nő a digitalizációs tudásigény berobbanásával, szakadékok képződnek
A vidék kiürül, a fiatalok a centrumokba áramlanak
A digitalizáció fejlődését ma senki nem irányítja. Nem szabad a véletlenre bízni a fejlődést, stratégiára van szükség. Cél a társadalom lehető legszélesebb hozzáférése

A SWOT analízis a tanácskozáson megjelentek pillanatnyi motivációja, véletlenszerű csoportdinamikája és szellemi felkészültsége alapján állt össze. Az abból levonható következtetések sem lehetnek tudományos értékűek, de biztosan elgondolkodtatóak.
Arra feltétlen jók, hogy ha a kormányzat még soha nem tekintett erőforrásként a KKV szektorára, lehet hogy most majd megteszi. Arra is lehet jó, hogy ha tekintett már ilyen szemmel a KKV-kra, de más eredménnyel, akkor vitapartnerének tekinti a KKV szektort, és egyeztet vele. Előfordulhat az is, hogy magáévá teszi a tanácskozás következtetéseit és annak nyomán hoz döntéseket.

A KKVHÁZ elnöke Gulyás József a tanácskozáson elmondta, hogy a Magyar Gazdaság Kávéháza a jövőben is szorosan együtt működik a Kormánnyal. Nem is tehet mást az, aki a magyar versenyképességet akarja növelni. Aki a F1-ben a Ferrarinak drukkol, az a kormánynál ülő pilótának is drukkol. A KKVHÁZ szerepe, nem a meghozott döntések népszerűsítése, sokkal inkább azok előkészítésében való szerepvállalás. A népszerűsítésre vannak szervezetek, akik ezzel állami feladatokat látnak el és állami forrásokat kapnak hozzá. Kifejtette azt is, hogy a KKVHÁZ nem érdekvédő szervezet. Érdeket egy szűkebb kör javára, tudatos érdeksértés esetén érdemes védeni. Tudatos érdeksértést nem feltételezünk, a KKV szektort nem tekintjük egy szűkebb körnek. A víziónk az, hogy az ország számos pontján lesz KKVHÁZ klub.

AZ ESEMÉNY Fényképgalériája

About Post Author