A KKVHÁZ elnöke is részt vett a Közgazdasági Társaság 63. Vándorgyűlésén Veszprémben.
Gulyás József az eseményen stratégiai partnerünk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében jelent meg, az arról írt cikkét a BKIK közölte.

Ízelítő a cikkből

Veszprémben utoljára 1968-ban járt a társaság – ahol akkor Nyers Rezső a piac szerepére és a verseny jótékony (!) hatására hívta fel a figyelmet.
Az MKT elnöke Pleschinger Gyula korábbi jegybank alelnök jegyezte meg, a mostani 2025-ös visszatérés Veszprémbe hasonlóan sorsfordító időszak hazánk életében mint 1968. Most is számot kell vetnünk azzal, hogy az állam és a piac „együttműködését”  hol és milyen módon indokolt pontosítani.
Ahogy 1968-ban megjelent a rendezvényen Nyers Rezső, meghatározó politikai és gazdasági személyiség pénzügyminiszter – reformközgazda, úgy 2025-ben is részt vett az ország két legbefolyásosabb közgazdásza, Varga Mihály jegybankelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A zsúfolásig megtelt terem – nem túlzás –  lélegzet visszafojtva  hallgatta az előadásokat.

Az inflációs várakozásról

A várakozás a társadalom minden szereplőjét áthatja.
Várakozik a kormányzat és a terveire ( költségvetés – gazdaságszabályozás stb.) mindez rányomja a bélyegét. Várakozik a vállalati szektor és a beruházásaira, árazásaira stb. ez a várakozás nagy hatással van.
De várakozik a lakosság is és ez a fogyasztásában, megtakarítási politikájában jelenik meg. A várakozások kialakulása, messze nem egyszerű közgazdasági kérdés.
A társadalom lélektani állapotának a figyelése és befolyásolása a közgazdászok legnagyobb kihívása

A versenyképességről

A versenyképesség valamennyi gazdasági szereplő csoport részéről értelmezhető.
Létezik kormányzati és közigazgatási versenyképesség. Van vállalati versenyképesség is. Ez utóbbin belül, élesen el kell különíteni a nagyvállalati versenyképességi problémákat, az egyébként mindenki által emlegetett KKV – de szerintem egyre inkább mikrovállalati  – versenyképességtől.
És mindannyian tudjuk, hogy létezik a munkavállalói versenyképesség is. Ezen a területen lehetne látszólag a leggyorsabban haladni, de vannak nehézségek.
A versenyképesség legelőször nem technológiai, munkaszervezési, kérdés. A versenyképesség legelőször emberi és azon belül is vezetői kategória. Nem lehet versenyképes egy olyan vállalat, amelyiknek az első vezetője nem versenyképes. Ez az első lépés.
Döntések körvonalazódnak arról, hogy a hazai versenyképesség erősítésébe a következő belátható 10 évben ezermilliárdos nagyságrendekben kerül forrás.
Szó van róla, de nem a kellő hangsúllyal, hogy a technológia fejlesztések nagyságrendjeihez képest aprópénzért, tudásberuházásokra (is) szükség van. Az egyetemek jó úton járnak és a munkájuk nyomán középtávon nagy változások jönnek. Kevesebb szó esik arról, hogy holnap mit tegyünk a vállalati vezetők versenyképességért.

KKV finanszírozásról

Nagy érdeklődés várta Dr. Balog Ádám előadását. A KAVOSZ Zrt elnöke, a MKIK és a BKIK alelnöke, egykori jegybanki alelnök.
Világossá vált, hogy a gazdaság finanszírozása, nem kereskedelmi banki monopólium és nem is egyszerű hitelügylet. Az is, de nem elégedhetünk meg hitelezéssel, hanem tőkeprogramok kereteiben is lépnünk kell. Élni kell a pénzügyi szektor lehetőségeinek teljes skálájával például akár a faktorálás lehetőségével is. A tőkeprogramok kiterjesztése a KKV szektor felé, szavakban már rendben van, a valóságban finomításokra szorul. Olyan állami intézkedésekre kerülhet sor, ami lehetővé teszi azoknak a kitörését is, akik pont amiatt nem kedvezményezettek, amely helyzetből ki akarnak törni.
Ez a versenyképességi elem, a társadalom széles párbeszédét feltételezi.

Gulyás József
közgazda a K KVHÁZ elnöke

A teljes összefoglalót itt olvashatja: https://bkik.hu/hirek/bkik-hirek/gulyas-jozsef-egy-biztos-hogy-a-kamaraknak-szerepet-kell-kerniuk-ebben

ikonkép forrása: https://kozgazdasz-vandorgyules.blog.hu/