A legfontosabb eldönteni/megérezni, mi lesz, ami hamar a feledésbe vész és mit nevezhetünk igazi diszruptív technikának. A kifejezést Clayton M. Christensen vezette be 1995-ben. A diszruptív jelző azt sugallja, hogy az újonnan piacra kerülő termék vagy eljárás hatására az addig megszokott piaci erősorrend megváltozik. Vagy a régebben forgalomban lévő terméket kell fejleszteni, vagy előfordulhat, hogy az új technológia teljes mértékben kiszorítja a régit a piacról.
Ha megfigyelünk néhány ilyen innovációt a lényeg hamar érzékelhető lesz. Klasszikus példának tekinthető a telefon megjelenése. Az emberi hang ilyen jellegű továbbításával a távíró rendszer működése feleslegessé vált. Napjainkban is megfigyelhetjük ezt a folyamatot a telefóniában. Elég, ha csak a vezetékes telefonok háttérbe szorulását vesszük a mobil készülékekhez képest, vagy esetleg éppen a mobil forgalom egy részének áttevődését az ingyenes IP alapú telefonokra. Az utolsó példából jól kivehető, az új technológia nem veszi át teljesen a korábbi piacuraló teljes szerepét, hanem csak egy szegmensét tépázza meg.
Amennyiben példákat keresünk a személyi számítógépek világában, nem kell messzire mennünk. Elegendő megnézni a monitorunkat. Pár éve még a CRT monitorok egyeduralkodók voltak, azonban az LCD panelek megjelenésével ezek háttérbe szorultak. Ezt a fejlődést vehetjük szokásosnak is azonban észre kell venni, hogy minden fejlődés mögött egy diszruptív innováció rejtőzik.
Mindenki élvezheti ezeknek a gyümölcsét a mindennapokban, azonban ha nem csak fogyasztók kívánunk maradni, hanem piaci előnyt kívánunk kovácsolni ezekből a lehetőségekből, nagyon résen kell lennünk. Könnyedén előfordulhat, hogy ezek az innovációk valamilyen okból félresiklanak. Elég ha csak a digitális adathordozók fejlődése körül kialakult versenyre gondolunk.
Jómagam az elektronika területén ténykedem. Ezen a területen is jól megfigyelhető, miként születik egy technológia, veszi át a piacvezető szerepét és taszítódik le a trónról. A fejlődést meghatározó iparág a félvezetőgyártás. Amíg a fizika engedi egyre jobb eszközöket építhetünk be mindennapi eszközeinkbe. Véleményem szerint erre a legjobb példa a már említett mobiltelefon. Ha megfigyeljük, milyen változásokon mentek keresztül ezek a készülékek jól láthatjuk miként mentek össze a fizikai méretek és lettek egyre okosabbak.
A szinte minden eszközben, melyet ma használunk a mosógéptől a mobiltelefonig megtalálhatók különböző digitális elektronikai alkatrészek. Régebben egy különleges funkciójú integrált áramkör elkészítéséhez a tervező munkán kívül komoly összegeket kellett áldozni a prototípus készítéshez. Az FPGA áramkörök megjelenésével a korábban használt tervezési/gyártási procedúrák megváltoztak. Manapság már nem csak a nagy cégek előjoga a digitális eszközök tervezése.
Az FPGA mint diszruptív technológia:
Szeretném két részre bontani a dolgot. Az első és legfontosabb a fejlettségben lévő előnyök. Lehetőségünk van olyan áramköröket tervezni, melyek akár működés közben is képesek változtatni a saját felépítésüket. Ezzel komoly áttöréseket lehet elérni a különböző mesterséges intelligenciát érintő témakörökben. A magas működési sebesség segítségével magas számítási teljesítményű feladatokat lehet a klasszikus értelemben vett számítógéptől függetleníteni. A digitális jelfeldolgozásban érezhetjük ezeknek az előnyöknek az igazi jelentőségét. A fejlesztésben komoly előnyt jelent az, hogy a végső fázisból kimaradhat a félvezető gyár, ugyanis lehetőségünk van az integrált áramkörön belüli logikai kapcsolatok házi kialakítására. A tervezést nagyban segíti, hogy a szekvenciális programozási nyelvekhez hasonló hardverleíró nyelvekkel lehet megadni az integrált áramkör belső felépítését, így a tervezés nem alap logikai áramkörök szintjén zajlik. Kifejlett tesztelési eljárások állnak a fejlesztők rendelkezésére, így a megírt kódot lehetőség van szimulálni. Így könnyedén tesztelhető a működés és nagyban felgyorsítja az esetleges hibakeresést.
Mint minden eszköznél ennél is meg kell vizsgálnunk a gazdasági előnyöket. A legfőbb gazdasági érv a gyorsaság. Sokkal gyorsabban jut el az adott termék a piacra, mintha a klasszikus tervezési metódusokat alkalmaztuk volna. A korábbiakkal összhangban a tervezés és az előállítási költségek nagymértékben csökkennek. Lehetőség van néhány fős fejlesztőcsoportok létrehozására, és nincs szükség komoly laboratóriumokra sem.
Hazánkban még az FPGA és a hozzá tartozó kulcsszavak és rövidítések, még nem igazán elterjedtek, azonban a külföldi példák jól mutatják, hogy igazi diszruptív technológiával állunk szemben, melynek a lehetőségeit most kell kihasználni.