A tudósok még vitatkoznak azon, hogy az éghajlatváltozást mi is váltotta ki. Az egyik fél szerint a fokozott emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok okozzák a globális felmelegedés. A tudósok másik fele meg úgy véli, hogy a föld életében vannak ilyen időszakok, amikor az éves átlaghőmérsékletek eltolódnak, mint például a kis jégkorszaknak nevezett 14. és a 19. század közötti viszonylag hűvös időszakban. Ebben az időszakban Nyugat-Európában 1-2 °C-kal, világszerte pedig 0,5-1 °C-kal maradt el az átlaghőmérséklet jelenkor globális felmelegedését megelőző időszaktól. A kis jégkorszak okának a naptevékenység változását tartották,- ami napjainkban is változik- /pl. napkitörések/. A másik fő oknak az aktív vulkáni tevékenység növekedésében látták, mivel a légkörbe jutott nagymennyiségű vulkáni hamu visszaverte a napsugárzást, és ezáltal csökkent az átlaghőmérséklet. Ebből is látszik, hogy a tudóstársadalom nincsen teljesen egy véleményen a globális felmelegedés okának kérdésében. Egyben egyetértenek, hogy a föld hőmérséklete a Napból érkező és a légkörön áthatoló és a Föld felszínéről visszaverődő sugárzási energia egyensúlyától függ. Ennek a rövid hullámhosszú sugárzásnak az átengedéséért és a Föld felszínéről visszaverődő hosszúhullámú sugarak visszatartásáért a légkörben található gázok a felelősek. Ettől az alsó légkör felmelegszik, a gázok a talaj közelében tartják a meleget. Az üvegházhatás egy természetes folyamat, hiszen nélküle az élet nem lenne jelen a földön, mivel az átlaghőmérséklet 33 °C-kal lenne alacsonyabb. Ezt a jelenséget szemlélteti az 1. ábra.

A legfőbb természetes üvegházhatású gázok közül a vízgőz (H2O) járul hozzá a felmelegedést okozó üvegházhatáshoz a legnagyobb mértékben, de a légköri tartózkodási ideje nagyon csekély kb. 10 nap. Ezzel szemben a következő jelentős üvegházhatású gázoknak a légköri tartózkodási idejük jóval hosszabb. A szén-dioxid (CO2), légköri tartózkodási ideje 50 – 200 év közötti, a metán (CH4) légköri tartózkodási ideje 8,4 – 12 év, és a dinitrogén-oxid (N2O) légköri tartózkodási ideje 120 év. A természetes üvegházhatású gázokon kívül, az egyes ipari tevékenységek által a légkörbe juttatott mesterséges üvegházhatású gázokat és azok légköri tartózkodási idejüket az 1. táblázat szemlélteti.

Az üvegházhatású gázok a légköri tartózkodási idejüktől, a sugárzási tulajdonságuktól, és a molekuláris tömegüktől függően különböző mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Az üvegházhatású gázokat és azok egymáshoz viszonyított erősségét a 2. táblázat mutatja be.

A táblázatból kiolvasható, hogy a szén-dioxid üvegházhatása a leggyengébb (relatív erősség 1) a többihez viszonyítva, de olyan nagy a koncentrációja (358 ppm), és a légköri tartózkodási ideje is, hogy ez a gáz a felelős a legnagyobb mértékben az üvegházhatásért. Ezért a szén-dioxid kibocsátást kell a legnagyobb mértékben csökkenteni. Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért nem minden állam egyformán felel. Ezt mutatja be a 2. ábra.

Az ábra szemlélteti, hogy a 2004-ben a fejlett és átmeneti gazdaságú országok, köztük Magyarország is, a globális kibocsátás 46%-ért volt felelős, miközben a világ lakosságának csak a 20%-a él ezekben az országokban. Ezekben az országokban az egy főre eső kibocsátás 14,6 t/év átlagosan, míg a világ más részein ez az átlag csak 4,2 t/év. Magyarországot tekintve az ábrából kiolvasható az is hogy nálunk a világhoz képest kis gazdaságunk ellenére a világátlag feletti 7,4 t/év volt a CO2 kibocsátás.
Ebből adódóan Magyarországnak átlag feletti csökkenést kell vállalnia a felelősség elve alapján. Ezért kellene hazánkban végre tenni is valamit a tényleges csökkentés érdekében, és nem csak hangzatos ígéreteket és terveket szövögetni.

Források:

• Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025
• http://zoldtech.hu/lexikon/szocikkek/uveghazhatasu_gazok
• Prof. Dr. Neményi Miklós, Alternatív hajtóanyagok órai jegyzet