Ennek a sokrétű és átfogó tevékenységnek ellátására a társasház alakuló közgyűlése közös képviselőt választ. A közös képviselő általában a tulajdonostársak soraiból kerül ki, de lehet a társasházban ingatlannal nem rendelkező külső magánszemély, vagy cég is. Arra is mód van, hogy közös képviselő helyett egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot válasszanak, mely bizottság elnökének jogállása és felelőssége a közös képviselőével azonos. A közös képviselői minőség üzletszerű ellátása esetén tevékenysége hivatalos, OKJ-s szakvizsgához kötött. A tulajdonosok által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatnak (SzMSz) részletesen le kell írnia a közös képviselő feladatait és hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, hiszen egy későbbi, vitás kérdés esetén a megfelelően kidolgozott SzMSz mérvadó lehet a közös képviselővel szembeni fellépéshez. A közös képviselő tevékenységét a közgyűlés ellenőrzi, felmentéséről és díjazásáról szintén együtt határoznak a lakástulajdonosok.

A közös képviselő feladat- és hatásköre:

1. Szervezési tevékenység

A tulajdonostársak döntéshozó fórumát a közös képviselő hívja össze, ő készíti elő a közgyűlés határozatait, valamint felel a meghozott döntések végrehajtásáért. Munkáltatói jogkörben ő gondoskodik a munkavállalók kiválasztásáról (gondnok, házfelügyelő, takarító stb.). A gyakorlatban számos esetben problémát okoz, hogy a közös képviselő nem enged betekintést a tulajdonosoknak a társasház irataiba arra hivatkozással, hogy erről a társasházi törvény kifejezetten nem rendelkezik.  Erre a problémára nyújthat megoldást a web társasház nevű program, mely biztosítja, hogy a regisztrált társasházak minden tulajdonosa bármikor naprakész információkkal rendelkezhessen a társasház gazdálkodásáról, illetve értesítést kapjon az előtte álló feladatokról (pl. közös költség befizetés, mérőóra állások beírása, stb.)

2. Jogi tevékenység

A közös képviselő ügyel a társasház működésének törvényességére, továbbá gondoskodik arról, hogy a közösség döntései megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek. Ügyel a házirend betartatására, továbbá ő jár el a hátralékos tulajdonosokkal szemben, a jelzálogjog bejegyeztetése, nyilvántartása, törlésének kezdeményezése a közös képviselő feladata. A társasház mint közösség perbeli képviseletét a közös képviselő látja el, valamint a különböző hatóságok előtt is ő jár el a közösség nevében.


3. Gazdasági és pénzügyi tevékenység

A közös képviselő feladata a közös költség hozzájárulás kiszámítása és beszedése. Ő készíti elő az éves költségvetési javaslatot és tárja azt a közgyűlés elé. Nyilvántartja a beérkező és kimenő számlákat, rendelkezik a közösség bankszámlája felett. Feladatai közé tartozik még az adózással összefüggő ügyek intézése, az éves mérlegbeszámoló elkészítése, munkabérek, a magánszemélyek megbízási és vállalkozási díjának számfejtése, kifizetése, valamint az iratok, okmányok, bizonylatok megőrzése.

4. Műszaki tevékenység

A közös képviselőnek minden szükséges intézkedést meg kell tennie az épület fenntartásáért. Ő rendeli meg a szükséges építési-szerelési, karbantartási munkákat, szerzi be a felújítási munkák elvégzéséhez a kivitelezői árajánlatokat, ellenőrzi a kivitelező munkáiról szóló referenciákat. Megköti a tervszerű üzemeltetési és karbantartási munkákhoz az átalányszerződéseket, külön megbízással megrendeli a felújítási, illetve nagyobb karbantartási munkák elvégeztetéséhez műszaki szakvéleményt, továbbá gondolkodik az azonnali beavatkozást igénylő hibák elhárításáról. Garanciális szabály a közös képviselő képviseleti jogának törvényi korlátozása azon építésügyi hatósági eljárások esetében, amelyek a tulajdonosok érdekeit közvetlenül érintik. Ez esetben a hatóság közvetlenül küldi ki a határozatokat a tulajdonosok részére, s nem a közös képviselőn keresztül, így kedvezőbb lehetőségük nyílik az esetleges jogérvényesítésre.

5. Ellenőrzési tevékenység

A közös képviselő ellenőrzi a közös tulajdonú bérbe adott lakás, helyiség rendeltetésszerű használatát, a közmű-fogyasztásmérők leolvasását, továbbá a központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók fűtőberendezésének hőfogyasztását.

A közös képviselő felelőssége:

A közös képviselő felelőssége három kategóriába sorolható, úgymint erkölcsi, anyagi és büntetőjogi felelősség.

1. Erkölcsi felelősség

Ha a közös képviselő kimutatható kárt tevékenységével nem okozott, tehát kártérítési felelőssége nem áll fenn, annak a vizsgálatára ettől függetlenül sor kerülhet, hogy megtett-e mindent a közösség érdekében. Erkölcsi felelősségre nem vonható az a képviselő, aki a gazdálkodás során körültekintően jár el, így különösen megalapozott költségvetési javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, és a közös költség hátralékosokkal szemben következetesen lép fel.

2. Polgári jogi felelősség

A közös képviselő károkozásáért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint tartozik helytállással vagy szakmai felelősségbiztosítása, vagy saját vagyona terhére.  Kártérítési per akkor indítható a közös képviselő ellen, ha valamilyen kötelezettség teljesítését önhibájából mulasztotta el, vagy nem az elvárható gondossággal jár el, és ennek következtében a társasháznak vagy a tulajdonostársaknak kárt okoz. Így például, ha valamilyen költséget nem fizet meg időben és emiatt társasházunkat kamatfizetésre kötelezik, feltéve, hogy nem a közgyűlés döntése vagy pénzhiány okozta a késedelmet. Ennek megítéléséhez a társasházi törvényt és a képviselő, illetve a ház között kötött szerződést kell alapul venni.

3. Büntetőjogi felelősség

A büntetőjogi felelősség akkor merül fel, ha életet vagy testi épséget veszélyeztető karbantartási munka a közös képviselő mulasztásából maradt el, és ebből fakadóan baleset következett be, például, ha a jégmentesítést elmulasztása miatt egy lakó elcsúszik és megsérül.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda