Nem hiányzik senkinek történelmi visszapillantás, elemzés. Mindenki a lelke mélyéről tudja, az emberiség előtt álló kihívások  – amit részben maga teremt, részben a természettől kap – kivédésének egyetlen esélye az összefogás. Az Európai Unió ennek a hitnek a jegyében fogant, és a britek kilépésével ez a remény sérült most meg. Boris Johnson bekerült a világtörténelembe, ő most egy elégedett ember. A britek lehet hogy nyernek, lehet hogy veszítenek majd a különállásukkal. Az Európai Unió kisebb lett, de nem egy Nagy Britanniányi területtel, hanem annál sokkal többel. Hosszú időre elveszett annak a reménye, hogy összefogva a jobb. Újra előkerül a nemzetállamok egyéni érdekeltsége. Nem lennék meglepve, ha újabb államoknak jutna eszébe a kilépés. Nem lennék meglepve ha a katonai összefogás is meggyengülne. Ha csak a mi általunk jól ismert közép-kelet európai államokra gondolok, kiráz a hideg mi jöhet itt, ha mindegyik elkezdi járni a saját útját.
Globális klíma vészhelyzet, globális járványügyi vészhelyzet van. Ki tudja mi lehet még. Rossz pillanatban jött el ez a szakítás.