A BKIK–KKVHÁZ programsorozat újabb kiemelkedő állomása volt az áprilisi online rendezvény. A Nők szerepe a gazdaságban című eseményen a női kompetenciák, tudás és vezetői szerepek kerültek fókuszba. Inspiráló előadások és kerekasztal-beszélgetések mutatták meg, hogyan formálják a nők a gazdaság, a tudomány és a közélet jövőjét.
Dr. Bódi Viktória köszöntőbeszédében a nők gazdasági szerepvállalásának fontosságát és aktuális kérdéseit hangsúlyozta. Bemutatta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara törekvéseit, külön kiemelve a Női Klub bővítését és a nők munkaerőpiaci érvényesülését segítő programokat. Rávilágított arra, hogy a női munkavállalók tudása és teljesítménye a modern gazdaság egyik legfontosabb erőforrása, amely elengedhetetlen a jövőbeli sikerekhez. Főtitkár Asszony üzenete középpontjában az állt, hogy a gazdaság csak akkor lehet valóban eredményes, ha a nemek közötti esélyegyenlőség és a tehetségek kibontakoztatása teljes mértékben megvalósul.
Gregor Anikó, az ELTE Társadalomkutatások Módszertana Tanszékének vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a nők helyzetéről nem lehet a férfiak szerepétől és a társadalmi viszonyrendszerektől függetlenül beszélni. Mint fogalmazott: „nem lehet csak a nőkről beszélni anélkül, hogy ne beszélnénk a férfiak felelősségéről is”. Kiemelte, hogy a nők gazdasági szerepének megértéséhez elengedhetetlen a fizetetlen, láthatatlan – vagyis reproduktív – munka vizsgálata. Ezek közé tartoznak a klasszikus házimunkák, a gyerek- és idősgondozás, valamint az egyre fontosabbá váló kognitív és érzelmi munkák, amelyek a háztartás működtetését és a családi kapcsolatok fenntartását biztosítják. Tanszékvezető Asszony hangsúlyozta, hogy ezek a feladatok értéket termelnek, mégis kimaradnak a GDP-ből, noha volumenük hatalmas. A KSH friss időmérlegadatai szerint a nők naponta átlagosan négy órát töltenek fizetetlen munkával, míg a férfiak jóval kevesebbet. A gondoskodási feladatok jelentős része azért hárul a nőkre, mert az állam egyre inkább az egyénre tolja az öngondoskodás felelősségét, különösen az idősellátás területén. Arra is rámutatott, hogy még a professzionális gondoskodási szakmák – például az ápolók, óvodapedagógusok vagy szociális munkások – is alulfizetettek, noha társadalmi értékük kiemelkedő. A fizetetlen munka gazdasági értéke több ezer milliárd forintra tehető, és a GDP akár 22–47%-át is kitehetné, ha beszámítanák. Előadása végén hangsúlyozta: a gazdaság fejlesztése nem képzelhető el a gondoskodási feladatok társadalmasítása és a nők terheinek csökkentése nélkül.
Nők a vállalatoknál
A „Nők a vállalatoknál” című kerekasztal-beszélgetés három különböző iparág női vezetőjének tapasztalatait mutatta be arról, hogyan jelenik meg a női szerep, a karrier út, a fizetés és a családi kötelezettségek kezelése a vállalati mindennapokban.
A beszélgetés Házy Attila a balassagyarmati városi média vezetője, kommunikációs szakember vezette, a tőle megszokott lendülettel és profizmussal.
Zsirmon Éva, a Kométa 99 Zrt. humánfejlesztési igazgatója hangsúlyozta, hogy a családbarát szemlélet mélyen gyökerezik a cég olasz tulajdonosi kultúrájában. Mint mondta: „A család az egy hatalmas érték, és emiatt nálunk más a megítélése annak, hogy a nőknek van egy családi szerepe.” Éva kiemelte, hogy a HR‑területet teljes egészében nők vezetik, mert a gondoskodó szemlélet és a munkavállalókra való érzékeny odafigyelés ezen a területen különösen fontos. A Kométánál a középvezetői szinten már 50–50% a nemek aránya, és a cég tudatosan támogatja a rugalmas munkavégzést, különösen az irodai területeken.
Varga Sándorné Parrag Jolán, a BlazeArts Kft. Forpsi magyarországi képviseletének vezetője az IT‑szektor sajátosságairól beszélt, ahol a férfiak túlsúlya még mindig meghatározó. Ugyanakkor kiemelte: „Ha ugyanazt a teljesítményt nyújtja, nem indokolt, hogy egy hölgy kevesebbet keressen.” Jolán elmondta, hogy érkezésekor jelentős bérszakadék volt a férfiak és nők között, de ezt mára sikerült nagyrészt felszámolni. Bár a karrierút egy kis létszámú leányvállalatnál korlátozott, a női munkavállalók pontossága, szervezettsége és határozottsága kiemelt érték.
Schmidt Andrea, az MedPlast 2000 Kft. ügyvezető igazgató helyettese a műanyagfröccsöntés világából hozott példákat. A cégben a fizetések teljesen pozícióalapúak, nemtől függetlenül: „Nem személyekre szabott a fizetés, hanem pozícióra van behatározva.” Andrea hangsúlyozta, hogy a fizikai munkakörökben a férfiak segítik a nőket a nehéz feladatokban, ugyanakkor a gondoskodó, közösségépítő szerepekben a nők erősen jelen vannak. A vállalat tudatosan támogatja az egyedülálló kisgyermekes anyákat is. A cég társadalmi szerepvállalása érzelmi alapú döntésekben is megjelenik, például hátrányos helyzetű fiatalok támogatásában.
A beszélgetés végére világossá vált, hogy bár a három vállalat különböző iparágban működik, közös bennük a felismerés: a női és férfi nézőpont együtt adja a legerősebb vezetői kombinációt.
Nők a családban
A második kerekasztal beszélgetés címe a Nők a családban címet kapta. A beszélgetést Gulyás József moderálta, aki provokatív, mégis könnyed felütéssel vezette fel a témát: a láthatatlan munka, a családi dominancia és a történelmi szerepelvárások ma is formálják a mindennapokat. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nők egyszerre viselik a gondoskodás terheit és építik karrierjüket, miközben a társadalmi elvárások lassabban változnak, mint a valóság. A női kompetenciák – multitasking, érzelmi intelligencia, rugalmasság – egyre értékesebbek, de a háztartási és gondozási feladatok aránytalan terhelése továbbra is akadály. A blokk végkövetkeztetése szerint a jövő kulcsa a döntéshozatali egyensúly, nem pedig a dominancia
A beszélgetés résztvevői és legfontosabb gondolataik:
Csaposs Noémi – BDO Magyarország Kft. igazgató, BKIK Gazdasági Szolgáltatások Tagozat Humán Szolgáltatások Osztály elnök
Véleménye szerint a vállalatok akkor működnek igazán hatékonyan, ha a sokszínűség nemcsak életkorban és háttérben, hanem a férfi–női szerepekben is megjelenik. Rámutatott, hogy bár a diplomások többsége ma már nő, a vezetői szinteken még mindig erős a sztereotip gondolkodás, és a nőknek sokkal többet kell bizonyítaniuk ugyanazért a pozícióért. Kiemelte: „Lehet, hogy a család feje a férfi, de a nyak, ami a fejet mozgatja, az a nő.” Tapasztalata szerint a családi szerepek egyre inkább egyenjogúvá válnak, de ehhez megfelelő partneri háttér és társadalmi szemléletváltás szükséges.
Harsányi Mónika – Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi projektiroda vezető
Mónika a női vezetők mindennapi multitasking-terhelésére hívta fel a figyelmet, amelyet a férfiak világában sokkal több külső támogatás ellensúlyoz. Elmondta, hogy a nemzetközi munkakörökben a nők számára különösen nehéz összehangolni az utazást, a családot és a karriert, hiszen „minden nap egy újratervezéssel jár”. Optimistán látja a jövőt: szerinte az AI és a munkakörök átalakulása kedvezhet a női kompetenciák felértékelődésének, és hosszú távon a társadalmi munkamegosztás is kiegyensúlyozottabbá válhat. A döntési dominanciáról úgy véli, annak terhe könnyen vezethet kiégéshez, ezért a családi egyensúly kulcsfontosságú.
Kukely Andrea – Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnökségi tag
Andrea a láthatatlan munka súlyát hangsúlyozta, különösen a nagycsaládosok és a „szendvicsgeneráció” esetében, ahol a nők egyszerre gondoskodnak gyerekekről és idős szülőkről. Felhívta a figyelmet arra, hogy „a 65 év feletti nők átlagnyugdíja majdnem 25%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké”, ami jól mutatja a gondozási feladatok miatti karriertöréseket. Kiemelte a közösség erejét és azt, hogy egyre több férfi vállal aktív szerepet az önkéntességben és a családi feladatokban is. A dominancia kérdését inkább döntéshozatali dinamikaként értelmezi, ahol nem az 50–50% a lényeg, hanem az, hogy a családtagok együtt teremtsenek működő egyensúlyt.
Nők a közigazgatásban
A Nők a közigazgatásban beszélgetést Dr. Pokó Diána moderálta, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a közigazgatásban zajló változások csak akkor lesznek valódiak, ha a férfiak és nők egyenlő arányban vesznek részt ezekben a párbeszédekben.
A kerekasztal résztvevői azt vizsgálták, hogyan alakul a női jelenlét a közigazgatás különböző szintjein, milyen attitűdök segítik vagy gátolják az előrelépést, és hogyan formálja a jövőt a kompetenciák felértékelődése. A hozzászólásokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a női vezetők szerepe erősödik, de a felsőbb szinteken még mindig jelentős a lemaradás
Majer Kovács Mónika – Kalaznó polgármestere
Polgármester Asszony rámutatott, hogy bár országosan lassan nő a női polgármesterek aránya, a helyi testületekben sokszor mégis csökken a női jelenlét: „jelenleg a képviselő-testület aránya teljes 100%-os férfi jelenléttel szerepel.” Saját példáján keresztül érzékeltette, milyen kihívás nőként egyedül dolgozni férfi testületben, miközben a közigazgatási hivatalban szinte kizárólag nők dolgoznak. Kiemelte, hogy a nők más szemszögből világítanak rá problémákra, és a közvetlenség, valamint a lelki támogatás is fontos része a vezetői munkájuknak. Szerinte a női jelenlét azért kulcsfontosságú, mert „más úton is el lehet jutni ugyanahhoz a megoldáshoz”.
Dr. Erdélyi Antónia – Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezető
Főosztályvezető Asszonytól megtudhattuk, hogy a NAV-ban a teljes állomány 61%-a nő, ami a vezetői szinteken is kiegyensúlyozott arányt eredményez. A közigazgatás stabil, kiszámítható életpályát kínál, ami sok nő számára teszi vonzóvá, különösen a rugalmas munkavégzés új formáinak megjelenésével. Kiemelte, hogy az ügyfélközpontúság és az empatikus szervezőkészség sokszor jobban illeszkedik a női attitűdhöz. A belső mérések szerint a női munkavállalók elkötelezettsége is magasabb: „a nem szerinti elkötelezettség a női csoportokban erősebb.”
Kása Katalin – Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető
Főosztályvezető Asszony hozzászólásában történeti perspektívába helyezte a női jelenlétet: a nők tömeges munkaerőpiaci megjelenése mindössze 80 évre nyúlik vissza, ami „három-négy generáció”, így a társadalmi minták még átalakulóban vannak. Rámutatott, hogy a nők ma már magasabb iskolázottsággal rendelkeznek, ami természetes módon veti fel a vezetői szerepek újraelosztását. A közigazgatásban azonban a női többség ellenére a felső vezetésben még mindig alacsonyabb az arányuk, ami szervezetfüggő és részben a hagyományos szerepelvárásokból ered. Szerinte a jövőben a fizikai különbségek eltűnése és a kompetenciák felértékelődése miatt a nemek közötti különbségek fokozatosan elmosódnak.
Nők a tudományban
A beszélgetést Dr. Kárpáti Daróczi Judit moderálta, aki arra kereste a választ, hogyan jelennek meg a nők a tudományos pályák különböző szintjein, és milyen rendszerszintű akadályok lassítják az előrejutásukat. A résztvevők személyes tapasztalatokon keresztül mutatták be, hogyan hat a karrierre az üvegplafon, a láthatóság hiánya, a családi élet összehangolása és a szakmai hálózatokhoz való hozzáférés. A blokk központi üzenete szerint a tudomány akkor válik igazán befogadóvá, ha intézményi szinten is támogatják a női kutatók előmenetelét és láthatóságát.
Dr. Kaszab Edit – Nők a Tudományban Egyesület, elnökségi tag
Hangsúlyozta, hogy a statisztikák sokszor félrevezetők: bár a kutatónők aránya Magyarországon 29% körül van, a vezetői pozíciókban drámaian visszaesik a jelenlétük. Ennek oka az üvegplafon és a rendszerszintű akadályok, amelyek nem oldódnak meg maguktól. Kiemelte, hogy intézményi szinten szükség van mérhető intézkedésekre és finanszírozott gender equality planekre: „ezek nem önmaguktól megoldódó problémák.” Példaként említette az Agrigep EU-projektet, amely sikeresen fejlesztett ilyen rendszereket.
Cserháti Ilona – Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi docens
Rámutatott, hogy a tudományos pályán is jelentős a bérszakadék, és a nők előmenetelét két kritikus pont akadályozza: a gyermekvállalás miatti karriertörés és az üvegplafon. Kiemelte, hogy a női vezetők gyakran kettős elváráscsapdába kerülnek: „ha túl határozott, az baj; ha túl kedves, az is baj.” Személyes tapasztalata szerint a női kutatók sokszor kimaradnak az informális szakmai hálózatokból, ami hátráltatja a láthatóságukat. Szerinte a tudatos láthatóságépítés, a publikációk és a pályázati aktivitás kulcsfontosságú.
Hámori Réka – Magyar Bankszövetség igazgató, vezető közgazdász
Réka a gazdasági szféra oldaláról erősítette meg, hogy a vezetői pozíciókban továbbra is alulreprezentáltak a nők, noha a képzettségi szintjük sok területen magasabb. Felhívta a figyelmet az EU-s egyenjogúsági irányelvekre, amelyek a legmagasabb döntéshozói szinteken is változást kényszerítenek ki. Aktívan támogatja a női utánpótlást mentorprogramokon és szakmai közösségeken keresztül, például a Women in IT Security Association-ben. Véleménye szerint a szabályozási környezet és a női közösségek erősödése valódi fordulatot hozhat.
Dr. Horváth Bianka – Gazdálkodástudományi Társaságok Szövetsége, elnök
Elnök Asszony szerint a motiváció csak akkor hatékony, ha a nő a megfelelő életszakaszban kapja, és képes befogadni. Háromgyermekes anyaként hangsúlyozta az egyéni felelősséget a karrierút megtervezésében: „a megfelelő időben a megfelelő helyen kell lenni.” Fontosnak tartja a családbarát munkahelyeket, a rugalmas tanulási és kutatási lehetőségeket, valamint a projektalapú bevonódást. Úgy látja, hogy az egyedülálló nők gyorsabban haladnak a tudományos ranglétrán, de a jó intézményi háttér jelentősen csökkentheti a különbségeket.
A BKIK–KKVHÁZ eseménye egyedülálló volt abban, hogy a teljes szakmai programot kivételes női előadók és szakértők vitték, akik magas színvonalú nyitóelőadásokkal és mély, gyakorlati tapasztalatokra épülő hozzászólásokkal gazdagították a napot.
A beszélgetésekből világosan kirajzolódott, hogy a női tudás, vezetői szemlélet és szakmai bátorság nélkülözhetetlen a gazdaság, a tudomány és a közélet fejlődéséhez. Ez az esemény nemcsak inspirált, hanem irányt is mutatott: a női hangoknak központi szerepe van a jövő alakításában.
