Formabontó esemény helyszíne volt a KKVHÁZ virtuális tere. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával létrejött vitabeszélgetés résztvevői új megközelítésben beszélgettek a pénzromlásról és a kisvállalatok válasz lehetőségeiről.

A beszélgetést kiváló szakemberek alapozták meg:
Balatoni András, Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgató
Dr. Balog Ádám, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök, (egykori MNB alelnök, MKB Bank elnök-vezérigazgató)
Török Zoltán, Raiffeisen Bank vezető elemző,
Dr. Lőrincz András, jogász, kisvállalkozás-fejlesztési szakértő

A beszélgetést Gulyás József a KKVHÁZ elnöke moderálta, aki a tőle megszokott új megközelítéseket hozta. A beszélgetés fókuszában a kisvállalatok infláció idején tanúsított önvédelmi és önérvényesítési technikái voltak. (A rendezvény nem volt sajtó nyilvános, így a megjegyzéseket nem kötjük nevekhez és nem is idézzük szó szerint)

A szakemberek  egyetértettek abban, hogy sokféle inflációs un. lefutási ciklust ismerünk. Például 2010-ben minden elemző inflációt várt, és az a legnagyobb meglepetésükre elmaradt. 2022-23-ban viszont a legnagyobb meglepetésre az infláció katasztrofálisan magasan, 25.7 %-on tetőzött. Ez utóbbi méreteit először az európai külső hatások (energia és élelmiszer infláció ) gerjesztették, de a magyar gazdaság szerkezete miatt nálunk ez szélsőségesen elszaladt. A teljes infláció a 80 %-át két tényező adta, az élelmiszer és az üzemanyag.

Az infláció hazai hatására rátesz az ország import kitettsége és a deviza árfolyamok alakulása. (Az árfolyam miatt különösen fájdalmas a hagyományosan élelmiszer önellátó hazánk hatalmas importja, míg az exportunk profitja mit sem enyhít a lakosság terhén.)

Az infláció alakulásában óriási szerepet kapnak az árképzési lehetőséggel rendelkező szereplők. Bár összhang mutatkozott abban hogy az infláció „felülről” indul, tehát makrogazdasági tényezők, világgazdasági folyamatok indítják, de a lefutási pályája nagyban függ a gazdaság reakcióján és az arra adott kormányzati intézkedések mikéntjén.

A vállalatok viselkedése sajnos egy közös mintázatot hordoz, a nemzeti fizetőeszközhöz fűződő bizalom csökkenésekor azonnal felhalmozásba kezd, aminek a legegyszerűbb formája az áremelés. Itt az a tapasztalat, hogy minden szereplő annyit emel, mint a költségemelkedése ÉS MÉG EGY KICSIT (?) Ez a “még egy kicsi” tudja fölpörgetni a pénzromlást, szünteti meg a fogyasztók tájékozódó képességét. Ez akkor fullad ki, amikor a fizető képes kereslet kivérzik és megszűnik. ( más szóval tömegek mennek tönkre)
Nem volt egyetértés abban, hogy ez most rossz vállalati gyakorlat, vagy ilyen az emberi elme és ez a magatartás a racionális és kész. Abban viszont egyetértés mutatkozott, hogy az állami beavatkozás igen is indokol.

A “hogyan” azonban életbevágóan fontos.
A pillanatnyilag alkalmazott szektor adók és árszabályozások finomodnak, egyre hatékonyabbá válnak ugyan, de a nagyvállalatok még mindig a fogyasztókra hárítják őket, ami legyünk őszinték fokozza az inflációt, igaz gyorsítják is a kivéreztetést.

A pénzromlás lélektanáról egy szemléletes példa hangzott el: ha veszek egy piros Toyotát azon kapom magam, hogy rengetegen járnak piros Toyotával. Ha azt hallom infláció van, azon kapom magam, hogy bármerre megyek csupa inflációt látok.
Minél többen beszélik hogy infláció van, annál többen érzik úgy, hogy egyre több inflációt látnak. Ez a klasszikus pánik, a tömeglélektan kutatási területe. Szegény közgazdászok ilyenkor elképedve tárják szét a kezüket.

Elhangzott, hogy a Kamara (MKIK) és az MNB megállapodást kötöttek. A legnagyobb hazai vállalati „hozzáféréssel” rendelkező kamara egyeztetett módszerek szerint információkat kér a gazdaság szereplőitől, amit átnyújt a magyar gazdaság egyik legfejlettebb elemző szervezetének, amit a jegybank birtokol. Az elemzések elsősorban a független jegybank intézkedéseit támasztják alá, de mint elhangzott, a negyedéves rendszeres nyilvános sajtótájékoztatókon, YouTube videókon, infó grafikákon keresztül a vállalat szereplők is tájékozódhatnak. Ennek a tájékozódásnak nincs meg a kultúrája kisvállalati világban, (ezen a konferencián is több volt a csodálkozó, mint aki ezt tudta és használja). A rendezvény egyik hozadékának tekinthető, hogy felismertük, hogy ez a korai előrejelzés épüljön be – először – a versenyképes kisvállalatok fejébe. Mert nincs a kisvállalatoknak stratégiájuk. Nem az inflációra, de másra sem. Persze hogyan lenne, ha nem kapnak elemzői információkat, egymás között pletykálnak és rémhíreket (is) terjesztenek.

A kormányzat dolga információt adni, a vállalatok dolga ezeket figyelni. Erre a lesz kiváló az MKIK – MNB együttműködés. Ide száll be a KKVHÁZ is.
Hosszú folyamat. Az MNB a bankok, tőzsdei cégek mind más és másért de óvatosan kell hogy fogalmazzanak. A kormány sem mondhat következmények nélkül semmit (forint árfolyam és társai) A kamara szerepe lehet kimondani fontos üzeneteket.
A kisvállalati első vezetők a fő célpont. De ott is csak lassan, lépésről lépésre. Egy húsz éves embernek nem lehet azt mondani hogy úsz, ha nem tud. Mozdulatonként kell tanítani, türelemmel és tisztelettel kell vele bánni. Ilyen a kisvállalkozó is. A gazdálkodást nem lehet egy fejessel kezdeni, először lehet, hogy csak a szív tájékát kell bevizezni.

A „pódium” beszélgetést követően kávéházi hangulatú kerekasztal beszélgetések zajlottak. A feladat az volt, hogy fogalmazzunk meg kéréseket a kormányzat felé az infláció kapcsán.
Sok helyen elhangzott a korai közgazdasági előrejelzés szükségessége
A felnőttképzés keretében a gazdasági élethelyzetekre való tudatos felkészítés ( infláció, stagnálás, defláció)
Külön elemzést igényel a részünkről, hogy a vonatkozó jogszabályok életszerűségét, értelmezhetőségét és a kiszámíthatóságát kérnék ( pályázatok joganyagának beadás utáni változásai, rövid határidős társadalmi egyeztetések)

Az eseményen megjelent Dr. Molnár Endre Mihály az MKIK Gazdaság-és vállalkozáskutató Intézet szakmai igazgató.

Az esemény arra biztat bennünket, hogy a mindenképpen jószándékú felvetéseket, a BKIK és az MKIK kutatóival egyeztetve a kormányzat felé vigyük.

Ikonképünk AI által generált kép – Microsoft Copilot