A KOMÉTA évtizedek óta meghatározó szereplője a magyar húsiparnak, miközben egyre erősebben építi jelenlétét az európai piacon is. Kruk András stratégiai és gazdasági igazgató a KKVHÁZ-nak adott interjúban részletesen beszélt arról, hogyan zajlik a vállalat éves tervezése, milyen kihívásokkal jár a több milliárdos beruházási program, és miért kulcskérdés a munkaerő biztosítása a következő években. Szóba kerültek az exportpiacok, valamint az is, milyen támogatást tartana a legfontosabbnak a kormányzat részéről. Az interjú betekintést ad egy olyan vállalat működésébe, amely egyszerre épít a hagyományokra és a modernizációra, miközben határozottan készül a nemzetközi növekedésre.
A KOMÉTA egy külföldi tulajdonú évtizedek óta Magyarországon termelő húsipari vállalat. Hogyan kell elképzelni a tervezési folyamatát? Egyáltalán mikor kezdődik? Alulról indul-e, azaz a termelési, értékesítési, HR, pénzügyi területek tesznek első variációt az asztalra, vagy a tulajdonos mond profit számot és azt igyekeznek a szakmai részlegek teljesíteni?
A Kométánál a kérdésben említett módszerek együttese jellemző. A Kométa egyik sajátossága a minden egy tető alatt koncepció, vagyis, hogy az egész gyártási folyamat, az élőállat bejöveteltől a késztermék kamionra rakásáig egy épületben zajlik. Így a hűtési lánc nem szakad meg, ami higiéniai, illetve alapanyag frissesség szempontjából rendkívül fontos. Gyakorlatilag 4 üzem vagyunk egyben.
Vannak területek, ahol a folyamat alulról, beszerzés által tervezett, azonban van terület, ahol az értékesítés vezérli a tervezést. Kijelenthető, hogy minél nagyobb a hús feldolgozottsági foka, annál inkább értékesítés vezérelt a folyamat.
Ezek összehangolása, illetve erőforrás szükségleteinek tervezése a legnagyobb kihívás a folyamatban, hisz minden összefügg mindennel és minden hatással van mindenre ebben a koncepcióban. A folyamat már augusztus – szeptemberben megkezdődik, az értékesítés és alapanyagárak előrejelzéseinek bekérésével az érintett területekről. Ezzel párhuzamosan elkezdődik a feltételezések megállapítása a következő évre, hisz bizonyos faktorokat rögzíteni kell, nem mozdulhatnak el a folyamat során. Ilyenkor nézünk „kifele” is, mik az előrejelzések.
Emellett a tulajdonosi kör és a hosszú távú stratégiai terv sarokszámai kerülnek előtérbe, hisz azok közé kell beszorítani adott estben a költségelemeket, vagy célt tenni az értékesítés felé.
Külön kiemelendő a tervezésfolyamat beruházásokhoz kapcsolódó része, hisz egy nagyon intenzív növekedő szakaszban vagyunk, a következő 5 évben sok milliárdos beruházást fogunk véghez vinni, amelyek elsődleges célja a kapacitásbővítés, hatékonyságnövelés, digitalizáció, automatizáció, és természetesen a fenntarthatóság.
Alapvetően volumen business vagyunk, így a legtöbb erőforrás tervezését a beszerzett alapanyag, és/vagy az értékesített mennyiség vezérli. Ezért nagyon fontos, hogy kiemelten kezeljük a fix költségeket a tervezés és általában a működésünk során.
A volumenek, működési eredmény és beruházási terv után válik láthatóvá a finanszírozási igény, akár a működőtőkéről, akár a beruházásokról van szó. A vállalat jelenlegi építkező, vagy inkább a következő szintet megcélzó szakaszában, ahol nagyon beruházásintenzív évek jönnek, a legfontosabb kritérium a likviditásunk biztonságban tartása, hisz nagyon könnyű csapdába esni, hogy bár az alapműködés nyereséges és fejlődő, azonban a beruházások pénzigénye nagy, és nem egyenletes. Ezért minél előbb látunk kell azokat a pontokat, ahol adott esetben be kell avatkoznunk.
Igyekszünk a szakterületek vezetőire támaszkodni a tervezés során, azért, hogy a számok november végén, december elején összeérjenek, és az igazgatóság elé lehessen vinni.
Több körben le kell ülni velük, hogy a célok, elvárások és a területek igényei találkozzanak a hosszú távú stratégiában szereplő, tulajdonosok által meghatározott vízió felé vezető úton.
A KOMÉTA a termelésének mintegy felét Olaszországba exportálja. A vállalat ha tehetné a teljes kapacitását az exportra fordítaná? Vagy a magyar piac esetleg több profitot termel, mint az olasz?
Esetleg létezik ezen a területen a profiton túli meggondolás is?
A Kométának gyakorlatilag 2 haza piaca van. A tulajdonosi kör által nagyon jó üzleti kapcsolataink vannak az olasz piacon, ami jóval nagyobb, mint a magyar, közel 60m fogyasztóról beszélünk. Azonban jelenleg a belföldi értékesítésünk van nagyobb arányban. A kapacitásnövelés elsődleges célja és piaca az export, azon belül rövid távon természetesen az olasz piac, ahol továbbra is nagyon kicsik vagyunk, a potenciál pedig óriási, akár friss hús, akár feldolgozott termékekről beszélünk.
Középtávon ez igaz az egész európai piacra. Célunk, hogy a Kométa termékei minden európai országban megtalálhatóak legyenek. Az egész növekedési-, beruházási-, értékesítési- és marketingstratégiánk is erre épül a jövőben.
Az értékesítési portfoliónk nagyon széles a friss hústól, a feldolgozott termékekig. A feldolgozott termékeknél országonként eltérhet valamelyest az ízlés, a kínálat. Olaszországba az ottani étkezési kultúrába jobban beleillő termékköröket értékesítünk, ami főleg a prémium főtt, sült, vagy érlelt sonkák, míg belföldön inkább a felvágott, kemencés sonkák, téliszalámik a keresettebbek. A prémium ár viszont nem mindig jelenti a magasabb profitabilitást, hisz mindig mellé kell tenni a ráfordítás oldalt is. De célunk, hogy minden európai országban fogyasztható és finom termékkört és portfoliót alakítsunk ki, ahol azért azt gondoljuk, hogy a glutén, szója, laktóz és hozzáadott glutamát nélküli, illetve a sócsökkentett termékeink hosszú távon támogatni fogják a növekedést. A minőség továbbra is legkiemeltebb szempontunk. Hisszük, hogy hosszú távon csak a minőséggel lehet fennmaradni, mind termék, mind szolgáltatás tekintetében, és a profit szükséges hozzá.
A KOMÉTA ha jól emlékszem elsősorban a nyírségben saját hízó telepeket tart fenn. Az elhelyezkedés tudatos választás, vagy a körülmények hozták így? A munkaerő, a takarmány rendelkezésre állása indokolja az élőállatok átszállítását az országon Kaposvárra?
A válasz a 90es évekre nyúlik vissza, amikor az olasz tulajdonosi kör, akik több mint 100 éve foglalkoznak mezőgazdasággal, állattartással és élelmiszer előállítással, eldöntötték, hogy Magyarországon ruháznak be, és bővítik a működésüket.
Mai napig hiszik, és vallják, hogy Magyarország a mezőgazdaság számára egy paradicsom a kitűnő minőségű földek és adottságok miatt.
A sertéstelepek megvásárlása megelőzte a Kaposvári Húskombinát megvásárlását, így ez a földrajzi lokáció adottság lett végül. Amikor húsfeldolgozó vállalatokat kerestek, abban az időben 14 sertésvágóhidat tudtak megnézni, abból esett a választás a kaposvárira.
Úgy értesültünk, hogy munkaerő ellátásban jelentős szerepe van a külföldi – elsősorban ázsiai – vendégmunkásoknak. A Fülöp szigetekről, Indiából és Mongóliából is hallottunk érkezőkről. Mi a tapasztalat, vannak olyan tényezők, amiben a vendégmunkások jobbak a hazai munkaerőnél?
A vendégmunkások létszáma a teljes létszámhoz viszonyítva elenyésző, azonban
sok esetben nem látunk rövid távon más megoldást a létszámbővítéshez, amire viszont a növekedés során szükségünk van.
Általánosítani nem lehet, és az összehasonlítás sem lenne szerencsés, de a tapasztalatunk szerint többségüknél a munkába járási hajlandóság, motiváltság kiemelhető náluk, mint pozitívum.
Végezetül engedje meg hogy rákérdezzek, ha kérhetne a KOMÉTA valamit a kormányzattól – de reálisan teljesíthetőt – akkor mi lenne az?
A válasz egy kicsit kapcsolódik az előző kérdéshez. A fejlődésünk és növekedésünk egyik legfontosabb feltétele a megfelelő munkaerő rendelkezésre állása. Ez nem csak Kométára, hanem az egész magyar gazdaságra is igaz.
E téren komoly erőfeszítések szükségesek, mint a munkaadók, mint pedig a kormányzat részéről:
– Külföldön dolgozó szakmunkások (pl. hentesek), értelmiségiek, dolgozni akarók, hazahozatala, hazatérésük támogatása. (bérkülönbségek csökkentése, adókedvezmények, letelepedési program stb)
– Szakképzések támogatása, ösztönzése. Fiataloknál kiemelten. (pl duális képzések).
– Megfelelő külföldi munkaerő elérése.
Köszönjük az interjút!
