A BKIK és a KKVHÁZ közös KKVBARÁT AI 2026 rendezvénye egyértelművé tette: új korszak kezdődött a felelős mesterséges intelligencia‑használatban.

A program Dr. Pokó Diána AI szakjogász erőteljes nyitóelőadásával indult, amely kijelölte a nap fő üzenetét: az AI‑jártasság ma már nem előny, hanem kötelezettség minden vállalkozás számára. Ezt követően három inspiráló kerekasztal‑beszélgetés bontotta ki, hogyan érinti az AI a HR, a jog és a marketing világát.

A területek elismert szakértői gyakorlati példákkal, valós vállalati tapasztalatokkal és őszinte szakmai reflexiókkal mutatták be, milyen lehetőségeket és milyen kockázatokat hordoz az AI az adott területen.
A beszélgetéseket színes, felkészült és lendületes moderátorok vezették, akik valódi párbeszédet teremtettek a résztvevők között. A rendezvény végére világossá vált: a jövő sikeres vállalkozásai azok lesznek, amelyek nemcsak használják az AI‑t, hanem felelősen kezelik és érteni is akarják.
Dr. Pokó Diána AI szakjogász előadásában hangsúlyozza, hogy az AI Jártasság 2025 februárjától az EU AI Act alapján kötelező minden olyan vállalkozás számára, amely AI‑t használ. Kiemelte, hogy ugyan  rengeteg elérhető alkalmazás áll rendelkezésre, de csak akkor lehet felelősen dönteni és kockázatot kezelni, ha a vezetők és munkavállalók elsajátítják az alapvető AI‑ismereteket. Az AI Jártasság nem más, mint a használat során felmerülő kötelezettségek, lehetőségek és kockázatok ismerete, hogy mindezek tudatában lehessen felelősen dönteni az AI használatáról és aztán ennek megfelelően alkalmazni azt.
Az AI használata „veszélyes üzem”, ezért elengedhetetlen a belső szabályzat, a folyamatos oktatás és a dokumentált kockázatértékelés. Előadásában a HR területet különösen kockázatosnak nevezte, mert egy hibás prompt vagy adatfeltöltés is adatvédelmi incidenst okozhat. A jogi területen a különféle titkok védelme miatt akár az AI használatának teljes tiltása is indokolt lehet, ha nem biztosítható az adatok útjának átláthatósága. Pozitív példaként említette a dokumentum‑anonimizáló rendszereket. A szakjogász a marketinget a leginkább AI‑intenzív területnek tartja, ugyanakkor kiemelte, hogy itt még a transzparens használat háttérbe szorul, még sokan nem jelölik az AI‑generált vagy manipulált tartalmakat. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a felelősség végső soron a megrendelőt terheli, így egy elhibázott, nem AI Act-nek megfelelő kampány közvetlenül nem a marketing céget, hanem magát a brand-et fogja negatívan érinteni.
Összegzésként kijelentette: AI‑jártasság nélkül AI‑t használni nem lehet, a „zéró tolerancia” az egyetlen biztonságos út.

A tartalmas és rendkívül gyakorlatias nyitóelőadást követően kezdetét vették az online kerekasztal‑beszélgetések, ahol a HR, a jog és a marketing területéről érkező három‑három elismert szakértő osztotta meg tapasztalatait és gyakorlati meglátásait. A három blokk egymásra épülve mutatta be, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a vállalati működés különböző területeit.

A KKVBARÁT AI 2026 rendezvény „AI a HR-ben: teljesítmény, tudásfejlesztés, jövőálló munkahelyek” című kerekasztala arra kereste a választ, hogyan válhat a mesterséges intelligencia a HR valódi támogató eszközévé. A beszélgetés egyik fő tanulsága az volt, hogy az AI használata a vállalatoknál vezetői tudatosságot, biztonságos kereteket és átgondolt fejlesztési logikát igényel.

Csaposs Noémi, a BDO Magyarország Kft. igazgatója, a BKIK GSZT Humán Szolgáltatások Osztályának elnöke a tudatos vállalatvezetés szerepét emelte ki. Szerinte a cégeknek ismerniük kell saját működésüket, szervezeti kultúrájukat és fejlesztési igényeiket, mielőtt AI-eszközöket vezetnek be. A KKV-k számára különösen fontos a tapasztalatcsere, a valódi best practice-ek megismerése és szükség esetén a külső szakértői támogatás.

Dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke a személyre szabott fejlesztés és a vezetői szerep fontosságára hívta fel a figyelmet. Meglátása szerint az AI segítségével a képzések pontosabbá válhatnak: a vállalatok nem általános tréningekben, hanem egyéni és csapatszintű fejlesztési utakban gondolkodhatnak. Kiemelte azt is, hogy

Zsoldos Fanni, az AutoWallis Nyrt. nagykereskedelmi üzletágának HR generalistája a munkavállalói oldalra és a mindennapi HR-gyakorlatra koncentrált hozzászólásában. Rámutatott, hogy az AI-t már nemcsak a vállalatok használják, hanem a munkavállalók és a jelöltek is, akár interjúhelyzetben is. Ez új kihívásokat jelent a HR számára. Külön hangsúlyozta

A beszélgetést Galambos Tamás humán-AI tolmács, a GTTSZ főtitkára, a Cognitudo.ai társalapítója moderálta. Összegzésében kiemelte: az AI a HR-ben alapvetően szervezeti, tanulási és vezetői kérdés. A cél az AI-jártasság fejlesztése, a személyre szabott képzések támogatása, az adatbiztonság megteremtése és a vállalati tudásvagyon tudatos hasznosítása. A jövőálló munkahelyeket azok a szervezetek építik, amelyek nem divatból vezetnek be AI-eszközöket, hanem saját tudásukat, munkatársaikat és vezetői döntéseiket fejlesztik velük.

Az AI a jogban kerekasztal beszélgetést a moderátor Fekete Márk, a KKKVHÁZ Statisztikai  Bizottságának elnöke azzal indította, hogy az AI ma már nem technológiai kérdés, hanem jogi és üzleti kockázati terület, ahol a hangsúly a „hogyan használjuk biztonságosan” kérdésre helyeződött át.

Dr. Réder Erika ügyvéd, AI szakjogász szerint a legnagyobb kockázat nem az AI használata vagy nem használata, hanem az, ha szabályozatlanul használják a vállalatok. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása ma már „elkerülhetetlen és versenyelőnyt jelent”, de csak akkor, ha megfelelő keretek között történik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vezetők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a munkavállalók milyen AI‑eszközöket használnak a mindennapi munkában. Ezért elengedhetetlennek tartja a munkavállalók bevonását, a belső folyamatok és eszközök jogi átvilágítását, valamint a felhasználási feltételek („kisbetűs részek”) megismerését.

Dr. Homoki Péter, a Magyar Ügyvédi Kamara képviseletében azzal kezdte a hozzászólását, hogy a használat önmagában nagyobb kockázatot hordoz, mint a nem használat, mert a rosszul megválasztott vagy kontrollálatlan AI‑alkalmazás „nagyon hamar tud nagyon meglepő következményeket okozni”. Úgy véli, a vezetőknek először saját vállalatuk jogi kitettségeit kell feltérképezniük, mert az AI‑kockázatok iparáganként eltérnek. Külön felhívta a figyelmet a közigazgatási és bírósági beadványok AI‑val történő készítésének veszélyeire, ahol nincs kötelező jogi képviselet: a felhasználó nem tudja kontrollálni a szöveg szakmai helyességét, ami később visszaüthet. A vezetőknek jogi szakértővel együtt kell kialakítaniuk a vállalati AI‑folyamatokat.

Dr. Pokó Diana AI szakjogász szerint a jogi terület különösen érzékeny az AI‑használatra, mert az ügyvédi és üzleti titkok védelme kiemelt jelentőségű. Úgy véli, ha nem biztosítható az adatok megfelelő megőrzése, akkor jobb nem használni az adott AI‑eszközt. Hangsúlyozta, hogy a licencfeltételekben a szolgáltatók szinte soha nem vállalnak felelősséget, és az ingyenes modellek esetében a felhasználó „a saját adataival fizet”. Rámutatott, hogy a GDPR‑kompatibilitás és az adatvédelmi garanciák általában csak drágább, vállalati előfizetésekben érhetők el. Zárásként kiemelte:

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az AI használata elkerülhetetlen, de csak szabályozott, tudatos és adatbiztonságos keretek között. A moderátor kiemelte, hogy a vezetők felelőssége a megfelelő folyamatok kialakítása, és a beszélgetést az „AI‑jártasság mindenek felett” gondolattal zárta.

---

Az eseményen kiemelt vendégünk volt Gyomaendrőd Város polgármesteres Toldi Balázs, Konczi Fruzsina, a Karcagi polgármesteri Hivatal önkormányzati főtanácsadója, és a balassagyarmati Polgármesteri Hivatal munkatársa Tornyos Ákos.

Az ő hozzászólásuk különösen értékes volt, mert ritka bepillantást nyerhettünk abba, hogy a vidéki önkormányzatok milyen szinten, mire és hogyan használják már most az AI‑t. Kiderült, hogy több településen is rendszeresen kikérik az AI véleményét döntés-előkészítéshez, pályázati anyagok átnézéséhez, kommunikációs feladatokhoz vagy akár költségvetési alternatívák összevetéséhez.

Az utolsó kerekasztal beszélgetés az AI és a marketing viszonyát elemezte. A blokk célja az volt, hogy megmutassa: az AI nem elveszi a kreativitást, hanem új szintre emeli, nem kiváltja a szakembereket és nem csupán adatot gyűjt, hanem üzleti növekedést generál.

Házy Attila, a kerekasztal beszélgetés moderátora, a balassagyarmati városi média vezetője a beszélgetést azzal indította, hogy az AI nem a nagyok játékszere, hanem a leggyorsabb, legolcsóbb és legkézzelfoghatóbb növekedési eszköz, ami talán, végre kiegyenlíti a pályát. Aki jól használja, az versenyelőnybe kerül — aki nem, az lemarad.

Dr. Kárpáti-Daróczi Judit, az Edutus Egyetem egyetemi docense hangsúlyozta, hogy a hallgatók már természetes módon használják az AI‑t, de sokszor kritikátlanul, ezért az oktatás elsődleges célja a tudatos, felelős használat megtanítása. Kiemelte, hogy az AI nem tiltott, sőt támogatott, de a hallgatóknak meg kell érteniük: amit az AI mond, az nem az ő gondolatuk, és a felelősség az övék. Az oktatók képzése is kiemelt feladat, hiszen csak így tudják hitelesen támogatni a diákokat. Judit szerint az AI‑tól akkor lehet jól kérdezni, ha a hallgató rendelkezik alapvető világismerettel és tudományos forrásokkal is dolgozik.

Szekeres Judit AI stratégiai és operációs szakértő, a Swell AI Consulting alapítója szerint a vállalkozások rendkívül sokféle igénnyel fordulnak hozzájuk: a kötelező AI‑jártassági képzéstől kezdve egészen a komplex üzleti teljesítményjavításig. Gyakori feladat az ajánlatkészítés, ügyfélmenedzsment vagy projektmenedzsment automatizálása, illetve a kreatív kampányok többcsatornás, gyors gyártása. A generációk között éles különbséget lát: az idősebbek a háttérfolyamatok hatékonyságát keresik, míg a fiatalabbak hajlamosak „AI‑szemetet” gyártani tömeges tartalommal.

Ilyés Márton, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy 2026 az első év, amikor a hozzájuk érkező vállalkozók többsége azt mondja: az AI ajánlotta számukra a BVK mikrohitelét. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy a kisvállalkozók – a korábbi digitalizációs ellenállással szemben – az AI‑t gyorsan és nyitottan fogadják be. Rámutatott: még ha egy vállalkozás nem is akar AI‑t használni, az AI akkor is „dolgozik helyette”, hiszen a fogyasztók AI‑alapú ajánlórendszereken keresztül találják meg a termékeket. Ezért legalább az alapokat minden KKV‑nak el kell végeznie: jó online jelenlét, világos értékajánlat, értékelések, rendezett termékleírások.

A három szakértő egyetértett abban, hogy az AI nem helyettesíti a szakembereket, hanem eszköz, amely a kreatív és stratégiai emberi gondolkodást támogatja. A moderátor kiemelte, hogy az önkormányzatok és a vállalkozások már most használják az AI‑t, és a jövőben ez csak tovább erősödik. A beszélgetés végén hangsúlyozta: a siker kulcsa az emberi kezdeményezés, a tudatos használat és a szakmai kontroll.

A rendezvény világosan megmutatta, hogy elkezdődött a felelős AI‑használat új korszaka: bepillantást kaptunk abba, hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia már most a HR, a jog és a marketing mindennapi gyakorlatában.

A résztvevők egyértelművé tették, hogy az AI nem távoli technológia, hanem olyan eszköz, amely ma is kézzelfogható előnyt ad a döntéshozatalban, a működésben és a versenyképességben.