A Magyar Nemzeti Bank épületében mutatta be a KKVHÁZ az év végéig szóló terveit, bizottságai értékajánlatát.
„Történelmi napokat élünk, gazdaságtörténeti helyszínen beszélgetünk, ehhez erős gondolatok és üzenetek tartoznak”, kezdte megnyitó beszédét Gulyás József a KKVHÁZ elnöke.
A Magyar Gazdaság Kávéháza, a KKVHÁZ nem érdekvédelmi szervezet, hanem alternatív kisvállalkozás- fejlesztő gondolatok párbeszédének a színtere. Az érdekvédelem azt jelenti, hogy egy szervezet a társadalom valamelyik csoportjának az érdekeit védi – leginkább a kormánnyal szemben.
Ez lehet hasznos, de nem feltétlenül. A párbeszéd azt jelenti, hogy a felek megpróbálják megérteni egymás gondolatait. Ez viszont feltétlen hasznos lehet.

Dr. Pokó Diána a KKVHÁZ társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan műhelyek alakultak a KKVHÁZ berkeiben, amelyek arra koncentrálnak, hogy az egyetemek, nagyvállalatok, bankok, önkormányzatok és az állami hivatalok hogyan válhatnak KKVBARÁT szervezetté.
Az AI szakjogász kiemelte, hogy a 2026-os év a digitalizáció és az AI kompetencia jegyében zajlik majd, megfűszerezve a kommunikáció tudományával, mert a kisvállalatoknak erre nagy szükségük van. Az AI Jártasság olyan terület ami a vállalkozások méretétől függetlenül jelent kihívást, így, ha a kisvállalatok most odafigyelnek, tényleges versenyelőnyre tehetnek szert.

Az esemény nyitányaként három kiemelkedő előadás hangzott el elsőként a Magyar Nemzeti Bank képviseletében: Szőcs Gábortól és Balatoni Andrástól– akik hosszú évek óta meghatározó szakmai partnerei a KKVHÁZ munkájának – friss adatokkal és éles helyzetértékeléssel alapozták meg a rendezvény szakmai súlyát. A felvezető blokkot Ilyés Márton előadása tette teljessé, aki a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány és a KKVHÁZ együttműködési megállapodásának apropóján mutatta be, milyen új távlatokat nyit a partnerség a fővárosi vállalkozások számára.

Szőcs Gábor előadásában a KKV‑szektor nemzetközi és hazai helyzetét mutatta be, hangsúlyozva, hogy a kis- és középvállalkozások világszerte a gazdaság gerincét adják. Rámutatott, hogy globálisan a vállalkozások 90%-a tartozik ebbe a körbe, a foglalkoztatás 70%-át biztosítva, és a GDP 50–60%-át előállítva. Ugyanakkor komoly termelékenységi lemaradás tapasztalható, amelyet a jelenlegi finanszírozási szerkezet sem segít csökkenteni. Mint elmondta: „a rövid lejáratú hitelek inkább tűzoltásra elegendőek”, és nem támogatják a szükséges beruházásokat. A hazai KKV‑hitelállomány GDP‑arányosan 9%, ami elmarad az OECD‑átlagtól, miközben az állami garanciavállalások aránya kiugróan magas. Kiemelte, hogy a következő években a beruházási hitelek, az automatizáció és a digitalizáció felé való elmozdulás lesz a versenyképesség kulcsa. Összegzésként hangsúlyozta: a gyors AI‑adaptáció, a beruházások és a hatékonyságnövelés döntik el, kik maradnak talpon a következő években.

Balatoni András előadásában kiemelte, hogy Magyarország továbbra is a közepes jövedelmű országok nehezen áttörhető kategóriájában van, és a 2010-es évek munkaintenzív növekedési modellje mára elérte korlátait. A csökkenő munkaerő-kínálat miatt a jövőben a termelékenység javítása válik kulcsfontosságúvá, hiszen Magyarország jelenleg csak az EU átlag háromnegyedét éri el. A KKV-k termelékenysége jelentősen elmarad a nagyvállalatokétól, amit tovább ront a vállalati szektor elaprózottsága és a digitalizációs, illetve AI-használati lemaradás. Már egy osztrák mintájú vállalati méreteloszlás is 11%-os termelékenységnövekedést hozhatna. Az innováció-vezérelt vállalatok ugyanakkor a magyar gazdaság valódi kitörési pontjai: bár csupán a cégek 0,3%-át adják, mégis az export 13%-át és a növekedés 23%-át biztosítják. A fenntartható felzárkózás alapja egy új, innovációra épülő ökoszisztéma kialakítása és a KKV-szektor technológiai megújulása.

Ilyés Márton, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy a magyar gazdaság évek óta a közepes jövedelem csapdájában van, és a kitöréshez a Budapest–vidék ellentét meghaladására lenne szükség. Rámutatott, hogy a budapesti és vidéki vállalkozások valójában egymást kiegészítő, szinergikus gazdasági egységet alkotnak, ezért a fejlesztéspolitikának nem szabadna szétválasztani őket. A KKV-k alacsony termelékenységét szerinte az elaprózottság és a bővülni képes mikrovállalkozások visszafogottsága okozza, amit a felvásárlások és összeolvadások hiánya tovább erősít. Hangsúlyozta, hogy a BVK tapasztalatai szerint a vállalkozók többsége nem pénzt, hanem kapcsolatokat, tudást és együttműködési lehetőségeket keres. A BVK és a KKVHÁZ együttműködését ezért fontos lépésnek tartja a vállalkozói hálózatok erősítésében és a gazdasági megosztottság csökkentésében.

---

Szepesi Tibor a KKVBARÁT Önkormányzatok elnöke nevében Gulyás József volt az előadó, aki hangsúlyozta, hogy az önkormányzatoknak kiemelt szerepük van a kisvállalkozások fejlődésében, hiszen minden vállalat valamely településhez kötődik, és nem mindegy, hogy az adott önkormányzat támogató vagy visszahúzó attitűddel áll hozzájuk. Kiemelte, hogy paradigmaváltásra van szükség: a vállalkozó nem „külső szereplő”, hanem a helyi közösség értékes tagja, aki munkát és fejlődést hoz a településnek. Ennek szellemében hozták létre a KKVBARÁT önkormányzati elismerést, amelyre egyre több települést szeretnének bevonni.

Dr. Funtek Zsolt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tájékoztatási igazgatója, a KKVBARÁT Hivatal elnöke előadását azzal kezdte, hogy a „KKVBARÁT Hivatal”  szemlélet ma már alapvető elvárás, hiszen a vállalkozások és a hivatalok kapcsolata nem klasszikus hatósági viszony, hanem egyre inkább partneri együttműködés. Rámutatott, hogy a kisvállalkozások számára a hivatali ügyintézés költsége, időigénye és bonyolultsága versenyképességi tényezővé vált. A tavalyi évben indított közös munkában több hivatal bevonásával azonosították a leggyakoribb problémákat: az információhiányt, a szakértelem hiányát, a digitális kompetenciák lemaradását és a hivatali nyelvezet nehézségeit.

Példaként említette a NAV és a KKVHÁZ közös adatvisszamutatási projektjét, amely a NAV adatvagyonát használja fel a kisvállalkozások működésének támogatására. Zárásként arra biztatta a résztvevőket, hogy támogassák a kezdeményezést, mert a hivatalok és vállalkozások együttműködése kézzelfogható versenyelőnyt teremthet.

Fetter István, a CIB Bank kisvállalati divízióvezetője, a KKVBARÁT Bankok Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a kisvállalkozások versenyképességének egyik legkritikusabb tényezője a finanszírozáshoz való hozzáférés, ezért kiemelten fontos, hogy a bankok KKVBARÁT módon működjenek együtt a vállalkozásokkal. Rámutatott, hogy a bankok előtt számos feladat és lehetőség áll – a digitalizációtól és AI‑tól kezdve a kiberbiztonságon át az ESG‑ig –, amelyek mind hatással vannak a KKV‑finanszírozás jövőjére. Előadásában egy konkrét problémakört emelt ki: a hitelkérelmek elutasításának átláthatatlanságát, amely sok vállalkozást bizonytalanságban hagy. Javaslata szerint első lépésként széles körű edukációra van szükség, hogy a KKV‑k jobban értsék a hitelhez jutás feltételeit és lehetőségeit. Második lépésként a bankoknak – amennyire jogi és kockázati keretek engedik – nagyobb átláthatóságot kellene biztosítaniuk a finanszírozási szempontokról.

Zárásként hangsúlyozta: a közös munka és a bankok együttműködése valódi előrelépést hozhat a KKV‑k számára.

Dr. Szaniszló Gábor, az EDUTUS Egyetem Felnőttképzési igazgatója, mint a KKVBARÁT Egyetemek Bizottság alelnöke bemutatta a Bizottságának javaslatát, amely egy országos felmérést kezdeményezne arról, milyen képzések és tantárgyi tartalmak szolgálják jelenleg a KKV‑szektort a hazai felsőoktatásban.

Hangsúlyozta, hogy az egyetem képzéseit régóta erős gyakorlati szemlélet jellemzi, beleértve a kötelező szakmai gyakorlatokat is. Javasolta a KKV‑szektorral való szorosabb együttműködés bővítését vendégelőadások, szakdolgozati témák és közös projektek formájában. Zárásként jelezte: a tervezett kutatás eredményeit a KKVHÁZ és a vállalkozói közösség számára is elérhetővé teszik majd.

Prohászka Balázs, a KOMÉTA 99 Zrt. ügyvezető helyettese, a KKVBARÁT Nagyvállalatok Bizottság elnöke rámutatott, hogy a nagyvállalatok szerepe megkerülhetetlen a KKV‑k fejlődésében, hiszen ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülnek – csak nagyobb erőforrásokkal –, így tapasztalataik és tudásuk közvetlenül hasznosíthatók a kisebb cégek számára.

Hangsúlyozta a klaszterekben rejlő lehetőségeket, ahol a cégek egymást tanítva fejlődhetnek. Fontosnak nevezte a fiatalok bevonását és a duális képzés szerepét, amely egyszerre ad valós vállalati tapasztalatot és friss gondolkodást a cégeknek. Zárásként kiemelte: a beruházásoknak mindig a vállalati stratégiához kell igazodniuk, nem pedig a pályázati lehetőségekhez, és ebben a nagyvállalatok példamutató gyakorlatot tudnak átadni a KKV‑knak.

Dr. Halász Rita, a Blockchain Magyarországi Egyesület alelnöke, a KKVBARÁT Digitalizációt Támogató Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a digitalizáció valódi értéke nem a technológia önmagában, hanem az, hogy a vállalkozások miként alakítják azt üzleti előnnyé. Rámutatott, hogy a KKV‑k számára ma a legnagyobb kihívás az adatok hasznosítása, a tudásmegosztás és a tapasztalatcsere hiánya, miközben ezek jelentik a versenyképesség alapját.

Kiemelte a Közép‑dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség vállalatfejlesztési programjait, amelyek mind valós támogatást nyújtanak a KKV‑knak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a DESI‑mutató szerint a magyar KKV‑k jelentősen alulteljesítenek, ezért most különösen fontos megragadni a rendelkezésre álló lehetőségeket. Zárásként közös együttműködésre hívta a vállalkozásokat, hangsúlyozva, hogy a digitalizáció csak akkor hoz eredményt, ha stratégiai szemlélettel és gyakorlati megvalósítással párosul.

A KKVBARÁT AI Bizottság elnöke, Dr. Pokó Diána, AI szakjogász hangsúlyozta, hogy a hazai KKV‑szektor megerősítésében az AI kulcsszerepet játszik és a Bizottság célja az, hogy az AI‑t közérthető, biztonságosan alkalmazható formában fordítsa le a vállalkozások nyelvére.

Kiemelte az adatvédelem, az üzleti titkok és a szerzői jogok jelentőségét, amelyek az AI‑alkalmazás elengedhetetlen kockázati tényezői. Ismertette az AI‑jártasság tanúsítványt adó képzést, amely az EDUROPA program részeként a kisvállalat‑vezetők számára is elérhető lesz. A bizottság horizontálisan minden KKVHÁZ‑bizottsággal együttműködik, az önkormányzatoktól a bankokon át a nagyvállalatokig, hogy az AI‑használat előnyei minél szélesebb körben érvényesüljenek. Zárásként arra biztatta a résztvevőket, hogy támogassák a bizottság munkáját, hiszen az AI csak együttműködéssel válhat valódi versenyelőnnyé a KKV‑k számára.

Házy Attila, a Balassagyarmati Városi média vezetője, kommunikációs szakember, a KKVBARÁT Kommunikációs Bizottság elnöke a térsége és Nógrád vármegye sajátos gazdasági helyzetét mutatta be elsőként, rámutatva, hogy a terület megítélése sokszor tévesen negatív, miközben a helyi termelővállalkozások adják a megye exportjának jelentős részét.
Kiemelte, hogy a generációváltás súlyos kihívást jelent: a rendszerváltás környékén alapított vállalkozások vezetői nyugdíjba vonulnak, miközben a fiatalok nagy része nem tér vissza a térségbe, és a digitalizációs szakadék tovább mélyíti a problémát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 18–20 éves korosztály támogatás és iránymutatás nélkül maradt, ami morális és kulturális válsághoz vezethet.

Beszédét egy idézettel zárta:
“Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen csügged, az erős megállja. És tudod: az erő micsoda? – Akarat, Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.”
Arany János: Domokos napra.

A szünetben a vendégek szavazhattak arra, melyik KKVBARÁT Bizottság előadása nyűgözte le őket leginkább. A verseny meglepően szoros volt, a négy legtöbb szavazatot kapó bizottság jutalma pedig nem csupán a dicsőség volt – ők választhattak a megmaradt bizottságok közül, hogy kivel szeretnének stratégiai együttműködést kötni.

Érdekes, sőt kifejezetten ígéretes együttműködések születtek – olyan párosítások, amelyek új lendületet adhatnak a KKV‑k támogatásának és a közösség szakmai életének.

A frissen kialakult bizottsági együttműködések nem maradnak a háttérben: a következő hónapokban nyomon követjük az együttműködések alakulását. A közös projektekből, új ötletekből és váratlan szakmai szinergiákból izgalmas történetek születhetnek.

Az esemény képgalériája hamarosan….