Szeminárium arról, hogyan lehet ezt jobban csinálni.

A BKIK – KKVHÁZ Knowledge Monday programja 2025. május 26-án egy fájóan nehéz terület kitárgyalására tett kísérletet.

Sok kisvállalat vezetője azon takarékoskodik, hogy amikor ereje teljében van és fut a szekér, a minimális nyugdíjjárulékot fizeti maga után. Ezzel a nyugdíjkorhatár elérésekor – és az erejének a fogytával – egy megdöbbentően alacsony nyugdíjra tesz szert.

Természetesen az aktív időszakban vannak felhalmozási stratégiák. Ingatlanokban, más jövedelemtermelő befektetésékben is elhelyezhető a pénz. Ezeknek a megoldásoknak is vannak természetesen kockázatai.

Vannak olyan vállalkozók is, akik a cégjeik – vállalkozásaik életben tartásába forgatják vissza a pénzüket. Fizetik a drága munkaerejüket, beruházási- és fenntartási kényszerhelyzeteket oldanak meg. Ők kerülnek kiemelten bajban.

A nyitóbeszélgetés résztvevői:
Dr. Szép Eszter – Budapesti Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Főosztály, főosztályvezető
Zelei Roland – Budapesti Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Főosztály, szuperrevizor
Hidas László – Nyugdíj szakértő

Az előadásban résztvevő szakértők abban egyetértettek, hogy a vállalkozói magatartást két felé kell bontani. Vannak jogszabályszegő magatartás formák. Ilyenek például a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség elmulasztása és vannak az előbbihez hasonlítható ügyeskedések. Ilyenek a járulékmentes Bt. beltag kinevezése, táppénz kihasználás és társai.

De alapvetően az öngondoskodás a vezető saját döntése:
– Nem bízik a nyugdíjrendszerben és a maga kezébe veszi az öngondoskodást – eleget téve persze a kötelező bejelentéseknek.
– Megbízik a rendszerben és a területe szerinti reális bér után fizet járulékot.
– Lehet hibrid megoldás is, ahol a vezető mindkét szempontra figyel.

A beszélgetés fókuszába kerültek azok is, akik a rendszerváltás előtt a gondoskodó állam szárnyai alatt szocializálódtak és a hirtelen jött kapitalizmus minden buktatójára nem voltak felkészülve. Vállalatot építettek, adóztak, családokat tartottak el. Az ő rendkívül alacsony nyugellátásuk méltán bántja a társadalom igazságérzetét. A jelenlegi jogszabályok ennek a revízióját nem teszik lehetővé, de ez nem azt jelenti, hogy vállat vonunk. Azt is hozhatja, hogy ha sikerül ennek a körnek a pontos behatárolása és a tevékenységük utólagos értékelése, éppen születhetnek konszolidációt – méltányosságot jelentő állami lépések.

Ami a ma vállalkozóinak a legfontosabb üzenet az az, hogy a tevékenységük megkezdése pillanatától szinte kötelező az öngondoskodásra készülni.

A nyugdíjbiztosítás mai rendszerei az kínálják, hogy a nyugdíjba vonulás előtt 3 évvel  az állam kezdeményezésére adategyeztetés történik. A vállalkozó, ha korábban nem figyelt erre akkor itt szembesül a várható nyugdíjával. Itt veheti észre, ha a hatóság vélt vagy valós hibát vétett, vagy az adatszolgáltatások hibásak voltak korábban. Van lehetőség a korrekcióra, de az utolsó három évben radikális beavatkozásra már nincs lehetőség.

A szakemberek azt javasolják, hogy már a korai munkaviszony idejétől, 3-5 éves gyakorisággal mindenki ellenőriztesse a pillanatnyi nyugdíj kilátásait. Erre jogszabályi lehetőség van és térítésmentes.
Az állam pedig a digitalizáció rohamos fejlődésével egyre gyorsabb és részletekbe menő jelzést tud adni. Ma még minden alrendszer nincs digitálisan összekapcsolva, ezért ha az állami jelzés esetleg kellemetlen meglepetést okoz, „kézzel” kell a dokumentumokat kikeresni és korrekciókért folyamodni.

A KKVHÁZ vállalta, hogy a kisvállalatok vezetőit érzékenyíti a kérdésben és terjeszti a tudatos öngondoskodás kultúrájának a terjedését. Az állam felé pedig javaslatot tesz, a tájékoztatás digitális háttereinek a fejlesztésére és az akaratukon kívül nehéz helyzetbe kerültek méltányossági
kérelmeinek a szélesítésére.

A teljes nyitóbeszélgetést itt tekinthetik meg: