Erre már csak a digitalizációval válaszolhat az emberiség.

Hogyan használják a digitalizációt egyes ágazatok?
Ez került terítékre 2023. november 6-án a Pénzügyminisztériumban. A KKVHÁZ havi rendezvénye ezúttal az építőipar, a vendéglátás, az IT, a marketing, a pénzügyek, az ipar és kereskedelem valamint a képzés területeit vette górcső alá.

Dr. Kelemen Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium Vállalati technológiák és IKT Iparág Fejlesztési Főosztály főosztályvezetője felvezető előadásában kifejtette, hogy a versenyképesség és innováció terén messze vagyunk még az európai átlagtól. Leginkább a kkv-k terén nagy a lemaradás. Az a megoldás, hogy kézzel foghatóvá kell tenni a cégeknek, hogy mit is jelent a digitalizáció és ténylegesen mit tud ez segíteni a vállalkozásuknak.

Dr. Funtek Zsolt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály főosztályvezető-helyettese bemutatta a NAV az elmúlt 10 év fejlesztéseit, amik jelentősen csökkentették a vállalkozások adminisztratív terheit.

Kása Katalin, Központi Statisztikai Hivatal Felhasználói Kapcsolatok Főosztály főosztályvezetője kiemelte, a KSH óriási adatvagyonnal rendelkezik. Cél volt, hogy ez hasznosuljon.
A tavalyi évtől a KSH holnapján már elérhető a KKV-tervező új alkalmazás, ami kifejezetten a KKV-knak szóló információs oldal.

Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke a saját cége példáján keresztül mutatta be, hogy hogyan használta a digitalizációt a hatékonyságuk növelésére. Kifejtette, hogy a vállalatvezetőknek is folyamatosan tanulniuk kell, hogy újítsanak, fejlődjenek a digitalizáció terén.
A Digitaltech EDIH munkatársai ebben tudnak segíteni.

Solymos Gyula, az Alpha Management Tanácsadó Kft ügyvezetője részletes előadásából megtudhattuk, hogyan lehet használni a digitalizáció adta lehetőségeket az üzleti életben.

dr. Urbán Viktor, a Neumann Technology Platform blockchain szakértője
kijelentette: El kell juttatni ezt a tudást – a digitalizáció adta előnyöket – minden vállalkozáshoz. Nagyon sok program van már a KKV-knak, ahol akár nulláról indulva mentorálással, a vállalkozás igényeire szabva tudnak segíteni.
A lényeg a tudásátadás és a mentorálás!
A vezetőknél kell egy szemléletmód váltást elérni. Rávilágítani, hogy nagy mértékű hatékonyságnövelést indíthat be a digitalizáció egy cégnél.

A kávéházi hangulatú vitaasztaloknál moderátorok segítségével a fókuszba került ágazatok képviselői tartottak vitát. A feladatuk az volt, hogy az ágazat eredményeit, kétségeit, lehetőségeit vegyék számba és egy demokratikusan kiválasztott képviselőjük révén a gondolataikat 3 percben osszák meg a résztvevőkkel.

Lukács Ádám – Ivanics cégcsoport üzletágvezető.
(Ipar – Kereskedelem asztal)
Az asztaltársaság véleménye szerint a digitalizáció jó, csak nem tudjuk használni. Rossz a képzés ezzel kapcsolatban, – ezt már az asztaltársaságból a fiatalabbak vetették fel. Az érdeklődést kellene felkelteni a téma iránt.
A digitalizációnak sok veszélye van, és sok új dolgot kell megtanulni vele.

Jó vállalatirányítási szoftver bevezetése fontos, erre lehet a továbbiakban építkezni.
Egy sikertörténet a cégénél: Amióta üzletágvezető úr ott van a cégnél (2 év) 4 ember végzi azt a munkát amit régen 47.

Böröcz Lajos Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége főtitkár (Vendéglátás)
Ez az ágazat mélyen érintett a digitalizációban, ahol a cégek 98%-a mikró, kis- és középvállalat.  A jó alkalmazás előnyökkel járhat, ezért a képzés fontosság kiemelkedő. A legnagyobb probléma a tudatosítás hiánya. A tudatosítása annak, hogy mi minden előnyökkel jár a digitalizáció és, hogy milyen veszélyeket tartogathat. Fontos a digitalizációnak mint témának a kommunikálása, valamint a blockchain megoldások jó kihasználása.

Fel kell mérnünk, melyek a legfontosabb hiányok. A mesterséges intelligencia felhasználásának alkalmazása a digitális üzleti elemzések értelmezésében állhat azonnal szolgálatba.

Halaska Gábor Makronóm Intézet- elemző, Makronóm Blog szerkesztő (Pénzügyek)
Még mindig sok a papíralapú ügyintézés, bonyolult a hitelkérelem. A digitalizációval egyszerűsíthető lenne, de a szereplők nem lépnek. A NAV online újításai előremutatóak, népszerűek, megkönnyítik a KKV-k adminisztrációs terheit.
A rendszerek elveit érdemes lenne átvinni a hitelintézeti és más pénzügyi, hivatali al ágazatokba is.

Borkai Árpád ÉVOSZ készház tagozat elnökségi tag (Építőipar)
Az építőiparban adott adigitális kapcsolattartás az ügyfelekkel. Nincsenek félreértések az ügyfél is tudja, hogy mit kap és egyszerűbb garanciális ügyintézés. A BIM rendszer, ami ezt megteremti. Az ügyfél 3D-ben kapja meg a terveket ezt azonban a magyar cégeknek maximum 20-30 %-a használják csak. Nagyon fontos lenne az állami szerepvállalás, hogy legyenek olyan gyakorlati tartalmak, amit a megrendelő az ügyfél és az építési hatósági is láthat.
Szó volt még a kender hőszigetelésről és a kender téglagyártásról. A kendertermesztésben a XX. század fordulóján Magyarország világelső volt. Ennek a felújítása ökológiailag és társadalmi hatásait illetően is fordulatot hozna. Tekintve, hogy a kender nemesítéstől a magasszintű késztermék gyártásig a teljes vertikumot szabad csak felépíteni, és ez csak a legkorszerűbb digitalizált rendszerirányítással lehetséges, ami olyan lökést adna a termelésirányításnak, amit más már működő vertikumok ilyen tisztán nem tudnának megvalósítani. Ez a jövő!

Agócs Armand graphIT Kft, NX termékmenedzser  (IT)
Az informatikában is szintjei vannak a digitalizációnak sok cég használ még mindig Excel táblázatot és ez is egyfajta digitalizáció. Viszont a másik véglet ezen a skálán, amikor már egy cég a mesterséges intelligenciát is használja. A kihívás, hogyan tud minél hatékonyabban előre jutni a cég ezeken a szinteken. Sokan azért nem lépnek előrébb mert félnek az ismeretlentől. Régen is volt ilyen. (például Nikola Tesla feltalálta a váltóáramot, megteremtve a modern civilizáció alapjait. A kortársai az emberiség kihalásától féltették a világot) A digitalizáció is csak nemrégen van az életünkben. Ezért is sok cég életében még csak a szürke zónában van ez a téma. Ezen a bizalmon kell javítani. (Tesla féle elektromos forradalom közelében sincs a digitalizáció és az annak a bázisán induló mesterséges intelligencia forradalmához) Alap probléma, hogy sok vállalkozó nem meri azt meglépni, hogy függjön másoktól. Ez is visszavezethető az ismeretlentől való félelemre, egy bizonytalanságra.
A megoldás az edukáció lehet. Iparkamara, önkormányzatok, vagy pld. a KKVHÁZ vitafóruma azok a csatornák, amelyen keresztül el lehet érni olyan vállalkozásokat, akik tudnak segíteni jó és még jobb marketingkampányok kidolgozására a digitalizációért.

Varga-Dani Barbara, Pannon Egyetem Marketing Intézeti Tanszék, Mesteroktató (Képzés)
Két egymással párhuzamos probléma mentén indultak, ennek a végén levonták a konzekvenciát.
Az egyik legfontosabb az igényfelmérés lenne. Felmérjük azt, hogy a KKV-knak milyen digitalizált szoftverekre, programokra, technológiákra lenne szükségük, amiket valóban tud a vállalkozásában használni.
A másik ezzel párhuzamosan pedig azokat a kommunikációs csatornákat kell felmérni, amin el tudjuk hozzájuk juttatni azokat a technológiai fejlesztéseket amivel az ő munkájukat tudjuk segíteni.
Magukat a szoftverfejlesztőket is képezni kell abba az irányba, hogy felhasználóbarát szoftvereket írjanak, illetve olyan információ halmazt küldjenek ki a digitalizálható lehetőségekről, amelyekkel megkönnyítik a vállalkozók részletes és testreszabott tájékoztatását. A szakember fejlesztésnek arra is figyelnie kell, hogy amikor segítségre van szüksége egy vállalatnak, akkor olyan szakemberrel tudjon beszélni, aki üzleti és nem informatikai nyelven képes tájékoztatást adni.

 Dr. Hargitai Dávid Máté, Pannon Egyetem, Marketing Intézeti Tanszék, Egyetemi docens (Marketing)
A megközelítésük marketinges szemmel úgy történt, hogy a digitalizációt mint problémát kezelték. Eszerint a marketing nem más, mint érték nyújtás a vevő számára. Azonosítani kell azokat a problémákat, amiért egy KKV vezető azt mondhatja most nem akar digitalizálni.
Ez lehet például vezetői attitűd, mert nem érdekli, nincs rá szüksége. De mondhatja azt is, hogy nincs rá forrása vagy nem tudja integrálni a jelenlegi rendszerébe. Itt például mindkét oldalról felvetődött az edukáció problémája.
A munkavállalói oldalról is megjelenik az, hogy mennyire képzettek vagy mennyire félnek az új technológiáktól. Az ő esetükben a megoldás az igényfelmérés, amit Chat botokkal viszonylag könnyen meg lehet tenni. A problémaforrás gyakoriságát fel tudjuk mérni ezzel.
Cél: Az információ eljuttatása: társadalmi célú hirdetés a tömeg médiában, vagy kötelező programként jogszabályban – érdekeltséggel párosítva –  jelenjen meg a KKV felé, akik részt vesznek egy olyan képzésben aminek például lehetne az a neve, hogy KKV ügyvezető képzés. Ez kiemeltem kezelheti a digitalizációt. A kérdés nem az, hogy kell-e a digitalizáció vagy nem. A kérdés az, hogy mikor látja meg a vezető ennek a nélkülözhetetlenségét.

A nap házigazdái voltak:
Dr. Halász Rita
Blockchain Magyarország Egyesület alelnöke, a KKVHÁZ Digitalizációt Támogató Bizottság elnöke

és Gulyás József
a KKVHÁZ elnöke

Kiemelt vendégeink PowerPoint prezentációi:

Az esemény képgalériája: