Szak- és felnőttképzés napjainkban. A II. Országos Felnőttképzési Csúcstalálkozó beszámolója. A rendezvény a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére valósult meg.

Március 13-án egy maroknyi csapat kísérletet tett, hogy végig gondolja a szakképzés és a felnőttképzés célját és nehézségeit napjaink Magyarországán.
Előre kell bocsátanunk, őszre pótvizsgára küldtük magunkat. A probléma különösen nagy, szövevényes. A szereplők érdekei, ismeretei, és céljai nagyban különböznek.
Összefoglalom, hogy a konferencia mire jutott. Az eredményt a hozzászólások, a kommentárok és a fókuszcsoportos viták foszlányaiból lehetett kiemelni.

Nézzük először is a téma aktualitását.
Nem volt vita, a képzés sorsdöntő szükségességét mindenki látja, az ország versenyképessége a képzésen múlt, múlik és ez lesz a jövőben is.

A szakképzés
A fiatalok pályaválasztásáról beszélünk, miközben a 14-18 évesek  (gyerekek) irányba állítása szülői és nevelői közös feladat, leszámítva néhány valójában korán érő kiemelkedő személyiséget. A szülők gyakran a saját vágyaikat szeretnék a gyermekkel beteljesíteni. Ez az egyetemi végzettség, vagy a fiatal karakterétől távol álló szakmamegszerzésének erőltetésében jelenik meg.
Hiányzik a szülők és a nevelők képességkutatása, a gyermekek érdeklődési körének a bemérése és jó példáknak a bemutatása. Ott, ahol a gyermek szakmai képzése mellett döntenek a szülők – nevelők ott pedig felmerül, hogy jó, de mit tanuljon meg. Világjelenség, de nálunk mintha fokozottabban lenne jelen – hogy a képzés gyorsuló lemaradásban van a valós piaci igényektől. Tisztán látszik, hogy a szakképzésben is kell az „általános iskola” azaz a gyermekek alapozó felkészítése a minden szakmában közel azonos elvekre, hogy később a felnőttképzésben legyenek napra készek és versenyképesek. A gyorsulás azt is jelenti, hogy a legfejlettebb technikák szakemberei ma fiatalok, akiknek egyenlőre eszük ágában sincs tanítani, ők az anyagi megerősödésükön dolgoznak. Akik tanítanak, azok rendre idősebbek, és olyan szakmák, olyan fogásainak az ismerői, amelyek más nem tartoznak az élvonalba.

Összefoglalva címszavakban:
szülő nevelő képességkutatás;  gyermekkori szakmabemutatás, a tanítás és a valós technológiák ollószerű elválása; a tanító mesterek tudásának devalválódása

Felnőttképzés
Nincs felnőtt, aki továbbképzés nélkül élete végéig jól megfizetett és megbecsült pályán maradhat. Vannak akik képesek az önképzésre, és vannak olyan területek, ahol fel sem merülhet az önképzés.
Magyarországon rengetegen képeznek felnőtteket. Vannak képzések amelyeket az állam  támogat, vannak olyanok amelyeket, piaci alapon működtetnek a vállalatok.
Éles vita van arról, mi legyen az államilag támogatott képzés és mi ne. Az államilag akkreditált intézetek, akkor nyereségesek, ha sok képzésben érdekeltek. Ez gyakran csak úgy megy, ha kevésbé tapasztalt tanárok is bekapcsolódnak. Ne udvariaskodjunk, hatalmas összegekért gyakran értéktelen tanfolyamokon töltik az idejüket a munkahelyen és a családban egyaránt helytálló anyukák és apukák.
A felnőttképzés reformja a tananyagok hasznosságának a kontrollja és az oktatók minőségének a garantálása legyen. Az ne fordulhasson elő, hogy egy fémipari üzemben munkaidő kedvezménnyel valaki asztalosnak tanul, és mindenki legnagyobb meglepetésére később egy faipari üzembe megy dolgozni. Ezt a munkáltató nem tolerálhatja.

Összefoglalva címszavakban:
Hasznos, államilag ellenőrzött tudást a felnőttképzésbe, a képzést államilag ellenőrzött személy végezhesse, a tanuláshoz tartozó munkaidő és egyéb kedvezmények ne terhelhessék a munkáltatót, ha annak abban nincs érdeke.

Távlatok
A konferencia egyébként nagyszámú (43 fő) szakértő résztvevői köre, döbbenten szembesült azzal, hogy a hazai oktatás egyik fontos, de messze nem a legnagyobb szelete
milyen összetett.  A feladat a munkaerőpiaci egyensúly tartása, a társadalompolitikai meggondolások széles körének érvényre jutása, az egyéni boldogulás és jólét megteremtése, a családok megélhetése és egészséges fejlődése, és nem mellesleg az ország versenyképességének a fejlesztése egyszerre feladat. A beszélgetés során felmerült, hogy például az ország elmaradottabb részein, a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képzése milyen fontos lenne, miközben az ő érzékenységük nem mindenki számára evidencia. A hagyományos iskolarendszerben rengeteg kudarcélményt összeszedett honfitársaink „kimenekítése” mindannyiunk emberi feladata, miközben ez az ország elemi érdeke is.
A KKVHÁZ úgy látja, hogy mindegyik képzési terület szakértői kissé elégedetlenek, a maguk érveit érzik elsőnek – nem alaptalanul. Mi abba kívánunk segíteni, hogy a szereplők tisztán lássanak.

Az eseményt meglátogatta Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnökhelyettese. Vitaindítójában utalt a feladatuk összetettségére. Kérjük ezt az érdeklődők a filmünk 10:25 percétől hallgassák meg!

Az egyes vitakörök beszámolói ebben a sorrendben hangzottak el:
Dr. Bartók István Soproni Egyetem, egyetemi docens, a KKVHÁZ Képzési Bizottságának elnöke 27:25
Tisótzki István, KKV- és startup mentor, a KKVHÁZ Marketing Bizottságának elnöke 32:20
Forgács Judit, ForgExpert Kft ügyvezetője, a KKVHÁZ HR Bizottságának elnöke 36:57
Fekete Márk, a KKVHÁZ Gazdasági Felsőoktatás Bizottságának elnöke 40:40
Zentai Gábor, a MICE társelnöke, a KKVHÁZ Etikai Bizottságának elnöke 45:50
Drimál István,  Easy Learning Hungary tulajdonosa 51:13
Dr. Hargitai Dávid, Pannon Egyetem egyetemi docens 55:21

A legtöbb vitakör kérésünkre írásba is foglalta a vitáról szerzett benyomásait.
És számos értékes hozzászólás is érkezett, amit az igazságosság jegyében az érkezésük sorrendjében mutatunk be:

Fókuszcsoport I.
moderátor: Dr. Bartók István

A beszélgetés első részében Fókuszcsoportunkat megtisztelte jelenlétével Nagy Zoltán elnökhelyettes úr, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal képviseletében.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a felnőttképzés összességében növekvő tendenciát mutat a szakképző iskolák tapasztalatai szerint, mivel az utóbbi időben érezhetően megnőtt az érdeklődés a képzési ajánlat elemei iránt. Ezt az állítást több, a szakképző intézmények képviseletében a vitában résztvevő hozzászóló is megerősítette. Ezt a tendenciát erősíti, hogy a képzésekben résztvevők számára biztosított a képzés igénybevétele költségtérítés nélkül, is, amennyiben ezzel élni kíván. Ugyanakkor ez a lehetőség elveszíthető, amennyiben az érdeklődő olyan képzést választ, melyben ez a lehetőség nem biztosított.

Gondot jelent, ugyanakkor, hogy a szakmát szerzettek egy része nem a képzettségének megfelelően helyezkedik el, így a szakma elhagyók táborát gyarapítja. Őket a munkaerőpiaci ösztönzők segítségével lehetne megtartani szakmájukban, ezzel enyhítve a szakképzettek iránt megjelenő növekvő keresletet.

Felmerült a beszélgetés során az is, hogy az álláshelyek egy része esetében nem követelmény a szakmai képzettség a munka természete következtében. Ezen munkavállalók számára a szakma megszerzését részidős, hétvégi és online képzések révén lehetne biztosítani, mivel munkaidőben elfoglaltak. Szintén megjelent a beszélgetés során a munkaadók szerepe, amennyiben a vállalatok aktív részvétele is segítséget jelentene a szakmai képzések kivitelezésében.
—————————————————————————————————————–
Fókuszcsoport II.
moderátor: Tisótzki István

A megadott témában 3 kiemelt területet látunk problémának és ezekre fogalmaztunk megoldási javaslatokat.

MOTIVÁLTSÁG témaköre
A felnőttképzésben, szakképzésben az értelmet az adja, hogy a befektetésnek (idő, pénz, tanulási munka, stressz stb.) mikor és milyen mértékben látszik a megtérülése. Érzik-e a leendő szereplők, hogy a jövőnek szóló, jövőben hasznosítható tudást kapnak. A tananyagok kialakítása az iparági trendeket, várható radikális változásokat figyelembe veszi-e. Tartalmazza-e a tananyag nálunk fejlettebb munka-, vállalkozási kultúrájú országok (Dánia, Hollandia, Finnország, Írország, Kanada, Ausztrália, Amerika) szakembereinek tudását? Oktatnak-e külföldi szakemberek?

Ötletek: Cégek bevonása, duális képzés szélesebb körben (KKV-k még széleskörű bevonása); Hazai és külföldi „példaképek” – akik a kudarcaikat, sikereiket, szaktudásukat megosztják – előadássorozatai; Kiscsoportos-, együttműködést és csapatmunkát igénylő események, „problémamegoldó napok” szervezése

ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉG
A mai komplex világban egy egyén/család számára sokkal szélesebb az általános, nélkülözhetetlen műveltég, mint korábban. Ahol gyenge az általános műveltség és széleskörű programokkal, képzéssel lendületet lehetne adni:

1 – A pénzügyi műveltség (ez már folyik, jó, csak fokozni és szélesíteni kellene a 40+ korosztálynál is), családi költségvetés, tartalékképzés, projektvezetés, adózás értelme stb.

2- A digitális műveltség (ez már folyik, jó, csak fokozni és szélesíteni kellene a 40+ korosztálynál is), NAV és más fontos szervezetek platformjainak kezelése, használata, önkormányzati platformok használata, biztonság, internettartalmak kezelése, alapvető közösségi média viselkedéskultúra

3- A környezettudatosság, a család működésének környezettudatossá tétele, környezettudatos beruházások kivitelezésének menedzselése (napelem beruházás, fűtési módok, áramellátás, szemétgyűjtés stb.)

OKTATÓK OKTATÁSA (oktatói és tananyag minősítés)
Fő probléma: Nálunk 20-30 évvel fejlettebb vállalkozási és működési kultúrájú országoktól való „elszeparáltság”. A „train the trainer” programokba ill. hazai szakemberképzésbe és tananyagfejlesztése nagyságrendekkel több külföldi (Dánia, Hollandia, Finnország, Kanada, Írország, Ausztrália, Amerika) szakember bevonása lenne a javaslatunk ill. akár széleskörű előadás és workshop sorozatok finanszírozása hazánkba tömegesen hívott külföldi szakemberekkel.
—————————————————————————————————
Fókuszcsoport III.
moderátor: Zentai Gábor

A konferencia mottójánál maradva: “Versenyképes vállalatok nélkül nincs versenyképes gazdaság,”
a beszélgetésünkön megfogalmazódott:

1. Versenyképes vezetők nélkül nincs versenyképes vállalat. A vezető nagy kihívást, felelősséget vállal annak érdekében, hogy megbirkózzon az összes feladattal.  Érezni és értenie kell az egy életen át tartó tanulás fontosságát. Magára nézve is és a munkatársak felé is ezt elvárásként közvetíteni. Ebből adódik, hogy a vezetői ismeretek fejlesztése, új ismeretek elsajátítása kiemelten fontos. Ez időigényes, de a digitális képzés mai eszközrendszerével, a vezetők időbeosztásához igazodva, megvalósítható.

2. A vezetők csapat nélkül keveset érnek, a csapatok pedig felkészületlen tagokkal nem versenyképesek. A vezetők személyzeti felelősséggel is tartoznak, Ebből is adódik, hogy a munkatársak képzésére is lehetőséget kell biztosítania, munkatársak képzése befektetés a versenyképességbe,a jövőbe. A vitában elhangzott,negatív példaként,hogy számtalan cégnél le kell dolgozni a továbbképzésen eltöltött időt.

3. A digitális készségek,ismeretek erősítése. Természetesen a szakmai ismeretek mellett,meg kell tanítani a digitális lehetőségek, készségek használatát is. A vitában elhangzott hogy EU pályázatokkal ma már számtalan ingyenes tanfolyam is elérthető.Kiemelném a nyelvismeret fontosságát. Egy világnyelv ismerete a fordítóprogramok segítségével, az szakmai anyagok széles tárházát nyitja meg a vállalkozói ismeretek terén.

Az igényesség, kulturáltság javítása a gazdaságban. Ez az iskolai képzéssel indul el, de a felnőttképzésnek az egy életen át tartó tanulásnak kell továbbfejleszteni a Magyar gazdaság sikerességének, versenyképességének érdekében.
———————————————————————————————————–
Fókuszcsoport IV.
moderátor: Drimál István

A témáink eléggé egybemutattak.
A közös gondolat a motiváció –nem is a hiányossága, hanem a tudatosság hiánya volt. Ez a kérdés szorosan kapcsolódik a kompetencia, mint alapvető képzési attribútum, ismereti szinten való, tudatos kezeléséhez.
Ebből fakadóan a digitális (hibrid) képzések hiányosságaként felmerült a közösségi tudás igénye, a szaktudást erősítő szerepe. A KKV-k többségénél a tervszerű képzés nem a stratégia körébe tartozik.
Fokozottan kell figyelni a képzők kompetenciájára  is.
Elképzelhetőnek ( akár kamarai feladatnak is tarthatjuk), hogy a KKV-k  szak-és egyéb- képzéseikor a képzők kompetencia térképét kialakíthatjuk. (pl. DACUM módszerrel)
Szó esett még a nem konzisztens és évente változó képzési szabályozásról is.
—————————————————————————————————————–

Fókuszcsoport V.
moderátor: Dr. Hargitai Dávid Máté

A felnőttképzési csúcstalálkozó elsődleges feladata volt, hogy beazonosításra kerüljenek azok a problémák melyeket az érintettek ezen a területen érzékelnek. Ezeknek a felderítése alapvetően egy könnyed küldetés lett volna, de ehhez hozzátartozott a panaszelemek kapcsán megfogalmazott lehetséges megoldások halmaza is. Ebben az aspektusban már kihívás elé állította a megszólalókat, hiszen meg kellett találni az egyensúlyt a kormányzati elképzelések a keresleti oldalon megjelenő potenciális vevők és a kínálatot nyújtó szolgáltatók között, amit jelenleg egy nagyon szenzitív gazdasági környezet vesz körül.

Dr. Hargitai Dávid Máté moderálásában zajló fókuszcsoport tagjai homogén közeget alkottak, hiszen a résztvevők mindegyike felnőttképzésben érdekelt vállalkozások jelenlegi és korábbi vezetői voltak. A beszélgetést egy latin szentenciával jól összefoglalható: Sí vis pacim, pára bellum (Ha békét akarsz, készülj a háborúra), hiszen a felnőttképzési rendszer optimális működésének számos elemén szükségesnek érezték a változtatást a megszólalók. Válaszaikat és sokszor elégedetlenségüket is kendőzetlenül fogalmazták, amin keresztül jól kitapintható volt az fajta feszültség, amit a későbbiekben az egyes problémás tényezők mentén kifejtettek. A tágan értelmezett problémahalmazban: a minőség, a rendszerismeret- és működés, az ellenőrzés és finanszírozási változók körvonalazódtak.

A beszélgetés egy háromtényezős modellben vált leképezhetővé, melynek input oldalán jelent meg a felvevő piac (elsődleges érintettek) és annak motivációs kérdései. Háttérelemként ide sorolható a szakmák megismerésének lehetősége, melynek eredményváltozója egy standard digitális platform (pl. videótár) lehet. Továbbá növelheti a képzésben való részvételi motivációt a meglévő képességek elismerése. Marketing szemüvegen keresztül nézve viszont nem szabad elfelejteni, hogy az itt megjelenő heterogén tömeget szegmentálni szükséges (1. csoport: általános iskolát el nem végzettek, akiknek nincs szakképzettsége; 2. csoport: Általános iskolát befejezett szakképzetlen (több mint egymillió fő); 3. csoport:  érettségizett szakképzetlen (több mint 900 ezer fő) munkavállalási korú – 15-64 éves), az adekvát és eredményes kommunikáció érdekében.

A modell középső eleme a folyamatok, vagyis szolgáltató vállalkozások működési struktúrája. Itt kiemelt figyelmet a diskurzusban pénzügyi támogatások rendszere. Egyrészt a pályázati lehetőségek szélesebb körben történő megnyitása révén, hogy a kisebb piaci szereplők is fejleszthessék infrastruktúrájukat, ami által képzéseik versenyképessége közvetlen módon növelhető. Másrészt volt olyan tag, aki a szakképzési hozzájárulás vissza hozatalában látná kiutat, bár ez jelen gazdasági helyzetben sok KKV szereplőt nehéz helyzetbe hozna. A rendszer működése és annak ellenőrzése kapcsán negatív érzéseket fogalmaztak meg elsősorban, ami az egyoldalú kommunikációra vezethető vissza. Megoldásként egy auditori rendszer kialakítását szorgalmazták, melynek lényege, hogy az auditot végző személy tanácsokat és javaslatokat fogalmaz meg, problémamegoldás orientáltan gondolkodik együtt a szervezettel.

A folyamatmodell záró eleme az output, ahol hatékonyságot szükséges mérni. Itt azokat a stakeholder csoportok szükséges primer kutatás keretében megkérdezni, akik a felvevő piacát alkotják ezeknek a potenciális munkavállalóknak. A kutatás elsődleges kérdései, hogy mennyire működik hatékonyan a képzés és milyen további kompetenciák elsajátítására lenne még szükség.

További értékes hozzászólások

Pfundt Szilvia
Értem Oktató Kft. tulajdonos, ügyvezető

1. Motiváló folyamatrendszer, mely nem a segélyből élésre, hanem a szakma- és hivatásválasztásra, munkavégzésre ösztönöz, fókuszálva a 7-8., 11-12. osztályosokra, illetve a már munkát végző szakmunkásokra:
   1.1 „Karrier videótár” létrehozása:
   Szakma- és hivatáscsoportokról 6-8 perces videó:

• Melyik végzettséggel milyen konkrét feladatokat láthatsz el?
• Milyen átképzéssel, mely további szakmák alapja lehet ez a képzés?
• Hány éves képzéssel, milyen mélységben szerezhető meg a képesítés (Pl.: villanyszerelő x év, villamosmérnök: y év)?

1.2 Karriermentor program biztosítása:
Kiválaszthasson a tanuló három munkakört (önerőből akár többet is), amit a gyakorlatban megfigyelhet egy ilyen munkát végző személy (nevezzük „karriermentornak”) mellett egy napon át. Ezt finanszírozza az állam pl. a „karriermentor” munkatársak járulékcsökkentésével + fizetési pótlékával, vagy cafetériájával!

1.3 Ezen tanulók kizárólagos joga: „kiemelt nyári munkalehetőségek” listából munkavállalás igény esetén + önéletrajzban használható tanúsítvány a programon való részvételről.

1.4 Mesterember kereső, értékelő online rendszer:
Szakemberenkénti profil, keresővel, lakossági értékelő lehetőséggel (munkaminőség/korrektség/kedvességmutatókkal), szakembereknek referenciafeltöltési és bemutatkozási lehetőséggel, elérhetőségekkel.

2. „Boldogulás az életben” óra, fókuszban a 13-18 évesek:
Havonta más témájú, együttműködést igényló gyakorlatias témafeldolgozás: pénzügyi alapok, vagyonépítés, illem, közgazdaságtan alapok, a kapcsolatépítés alapja a jó kommunikáció, problémamegoldás, biztonságos internethasználat, elsősegélynyújtás …
3. Csereprogram angolul tudó pedagógusoknak (első osztálytól): finn iskolarendszer, angol oktatás mentalitása…
Nem a jeggyel történő értékelés, hanem a gyermekek magukhoz képest történő segítőkész fejlesztése és a fejlődés elismerése legyen a fókuszban!

****************************************************************************

Gerő Judit
CONTROLLTraining Továbbképző Központ Kft., ügyvezető igazgató, felnőttképzési szakértő

A szakképzési hozzájárulás saját dolgozó képzésére fordítandó részét vissza kellene állítani. A megszüntetés indoka szerint sokan visszaéltek a lehetőséggel, tehát megfelelő ellenőrzés indokolt. Másik magyarázat, hogy az oktatási pályázatok helyettesítik ezt. Ez persze nem igaz, a pályázat olyan adminisztrációt igényel, amit egy-egy fő képzésekor lehetetlenség megvalósítani. A szakképzési hozzájárulás kis létszámú, és kis volumenű támogatást tett lehetővé.
A Felnőttképzési intézményekben a kötelező szakmai vezető alkalmazása indokolatlan. Az adott képző szakmai témáihoz sokszor nem is tud hozzászólni, semmilyen funkciója nincs.  Csupán a pedagógusi végzettsége feljogosítja erre a szerepre. A tényleges szakmai vezető, ha nem pedagógus, nem lehet saját intézményének szakmai vezetője.
A Programkövetelmények hibáinak kijavítására szinte egyáltalán nincs fórum, pedig többen komoly hibákat jeleztek.
A hatóságok szinte semmilyen kommunikációra nem „vetemednek”, nem válaszolnak a megkeresésekre.
**************************************************************************

Katkó Elemérné
közgazdász tanár, szakértő

Köszönöm szépen a lehetőséget a rendezvényen való részvételre. Én iskolarendszerben dolgoztam, 27 évig voltam igazgatóhelyettes egy közel 1200 fős intézményben, amelyben a tanulók zöme technikumi és gimnáziumi képzésben vett részt. Közgazdász tanár vagyok, jelenleg nyugdíjas, de tanügyigazgatási szakértőként dolgozom fenntartóknak és vizsgaelnöki teendőket látok el, jelenleg szakmai vizsgákon, ágazati alapvizsgákon.

A felnőttképzéssel kapcsolatosan csupán annyi lenne a megjegyzésem, hogy jelenleg a felnőttképzés az iskolarendszerben ingyenes. Két szakmajegyzékes szakma megszerzésére van lehetősége bárkinek, életkortól függetlenül. 25 éves kor felett mindenki felnőttképzési jogviszonyban van, viszont a képzés ingyenes. Így a felnőttképző vállalkozásoknak elég nehéz a helyzete, mert nincs fizetőképes kereslet a munkavállalók részéről, legtöbbször csak akkor, ha a munkáltató fizeti a képzési díjat. Ezért hogy a felnőttképző cégek életben maradjanak a programkövetelmények szerinti szakképesítések terén van nagyobb lehetőségük.

Ezt én gondnak látom a felnőttképző cégek esetében, viszont örülök annak, hogy az iskolarendszerben két szakma ingyenesen megszerezhető. Az iskolarendszerben is igazodnak a képzésben részt vevők szabad idejéhez, lehetőleg hétvégén történnek a képzések (péntek délután és szombaton, vagy hétköznap délután 16 óra után). Szerintem nincs is szükség annyi felnőttképző cégre!- Vagy talán az iskolarendszerben a képzésekben részt vevők körének bővítésével ez is volt a cél? Sőt szakképesítések oktatása is lehetséges iskolarendszerben és ingyenesen!

Tehát az előbbiekben leírtak terén látok én problémát a felnőttképző intézményeknél. A duális képzés is megvalósulhat iskolarendszerű képzésben, felnőttképzési jogviszonyban, tehát ez is ezen intézményeknek kedvez. Tehát én az iskolarendszer kibővülését jónak látom és azt gondolom, hogy ott folyik inkább minőségi oktatás. Az iskolarendszerű duális képzést is lehetne a kkv-nak támogatni, abban részt venni.

Elnézést kérek, ha esetleg nem jól látom a problémát vagy esetleg más lett volna ennek a rendezvénynek a célja és feladata. Elég sok felnőttképző intézményben voltam már vizsgaelnök, és így beleláttam a problémákba. Persze sok helyen a képzés színvonalát sem láttam kielégitőnek, amely megmutatkozott a vizsgaeredményekben. Jelzem én a közgazdasági (PM-es) képzésekben dolgoztam és dolgozok leginkább.
*******************************************************************

Kovács János
Bankorg Kft ügyvezető igazgató

1. Súlyponti kérdés az, hogy a digitalizáció előnyeinek a kiaknázása ellentmondásban van a személyes részvétel alapján történő kontakt órákon történő hagyományos képzési módszerrel szemben.

• az on-line foglalkozáson a részvétel nehezen ellenőrizhető, sok esetben a Zoom felvétel utólagos megtekintésére irányul, de ha ez elmarad lemaradást okoz.

Javaslat : az on-line óraszám 5 órára csökkentése, aktív részvétel biztosítása a témákként kiadott feladatokkal és ezek kollektív számonkérés.

• a képzési módszerek interaktív technikai elemekkel való bővítése,
• az on-line órák mellett a tananyag mintegy 20 %-ban kontakt órák tartása
• a digitalizációs módszerekben fejleszteni kell az e-learning rendszerű önértékelésen alapuló vizsgakövetelményeknek való megfelelést, valamint az interaktív módszerek alkalmazását a teszteléseknél

2. Az oktatók képzése

• nagyon nagy elmaradás van (nemzetközi elszigeteltség, idegen nyelv ismeret hiánya). Ma már nem lehet országhatáron belül megoldani az oktatók felkészítését, mivel ennek a minősége a meghatározó feltétele az oktatás eredményességének, illetve a versenyképesség javításának
• oktatók közötti verseny létrehozása az oktatási színvonal emelése érdekében,
• az oktatók időszakos vizsgáztatása (szelektálása)
• az oktatási intézmények szuperellenőrzése (ezen múlik a jövőnk)
• az oktatók motiválásának javítása (jelenleg a jegyzetírás és az oktatás díjazása közel azonos az építőipari munkások díjazásával)

3. Stratégiai jövőkép kialakítása

• a nemzetközi innovációkat nem csak megismerni, hanem alkalmazni is kell, a honosított továbbfejlesztése sem legyen kizárt,
• a szakmák fejlődéséhez igazodási pontok, példaképek és személyes példamutatás szükséges,
• képzés eredményét minél előbb hasznosítani kell, (életpálya modellek, több lábon állás, élet végéig való tanulás, síkerek elismerése)
• a sikeres tevékenység feltétele a csoportmunka, a teamek szervezésre, a kapcsolati és a bizalmi tőke erősítése, szakmai klubok, fórumok szervezése
• hatástanulmányok készítése (mit kell megszüntetni, mit kell módosítani, mit kell ujjászervezni, mit kell újra gondolni kérdések megválaszolása)
• folyamatos konzultáció szükséges az érintett személyek és intézmények között
  *****************************************************************

Palotás József
Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete, elnök

“A felnőttképzést alapvetően érintő stratégiai dokumentum közel négy éve jelent meg a Szakképzés 4.0 részeként. Azóta számos, a felnőttképzés érintő jogszabály módosítás történt amely érintette az Fktv-t, az Szkt-t, és a Felsőokt. Tv-t is. A módosítások, változások nem mindig hatnak egy irányba, melyre tekintettel célszerű lenne közzé tenni az ágazati irányítás felnőttképzést érintő szakpolitikai stratégiáját, amely minden szereplőnek hasznos eligazodási irányt mutatna.”
*********************************************************************

Schindler Rózsa
szakképzési és felnőttképzési szakértő

A kkv-ékban dolgozók technológiai, technikai, szakmai fejlődését az Ágazati Képzőközpontok létrehozásának támogatásával, finanszírozásával jobban meg lehetne oldani.(módszertani-technológiai-központ!!)