Az oltalom területi hatálya alapján megkülönböztethetjük tehát a nemzeti (magyar) védjegyet, a közösségi védjegyet és a nemzetközi védjegyet.
Nemzeti védjegy választása esetén a bejelentő terméke, szolgáltatása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábbi nevén: Magyar Szabadalmi Hivatal) által történő lajstromozást követően a Magyar Köztársaság területén fog védelmet élvezni más, azonos vagy hasonló tartalmú termékekkel vagy szolgáltatásokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges védjegy bitorlás esetén kizárólag azokkal a versenytársakkal szemben lehet fellépni, akik áruikat, szolgáltatásaikat a magyar piacon nyújtják a fogyasztók számára.
Ezzel szemben, azoknak a vállalkozásoknak, akik nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió teljes piacán képesek megjelenni, érdemes lehet egyetlen bejelentéssel és egységes eljárással az Európai Unió összes tagállamának területére nézve védjegyoltalmat szerezni. A közösségi védjegy lajstromozására irányuló eljárás, valamint annak költségei ugyanis kedvezőbbek, mintha az oltalmat több tagállamban külön-külön kívánná megszerezni. Közösségi védjegybejelentést az OHIM-nál (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal) lehet tenni postai úton (Alicante, Spanyolország) vagy internetes védjegybejelentéssel.
A nemzeti és a közösségi védjegy-rendszer tehát párhuzamosan működnek annak érdekében, hogy a védjegyjogosultak eltérő igényeit minél jobban kielégítsék. A rendszerek közötti átjárhatóságot teszi lehetővé az átalakítás/konverzió intézménye is, amelynek következtében lehetőség van az elutasított, visszavont, és a visszavontnak tekintett közösségivédjegy-bejelentés, továbbá a törölt és a megszüntetett közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítására.
A védjegyek harmadik fajtája a nemzetközi védjegy, amelyre akkor van szükség, ha a bejelentő több, az Európai unión kívüli országra is kíván védjegyoltalmat igényelni. A nemzetközi védjegy előfeltétele egy nemzeti vagy közösségi védjegy birtoklása, vagy egy ilyen irányú regisztrációs eljárás megindítása. A nemzetközi védjegyek bejelentését a Madridi Egyezmény értelmében az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) kezeli, melynek központi irodája Genfben található. Az egységesített eljárás abból a célból jött létre, hogy egyszerűbbé és olcsóbbá tegye a külföldi védjegybejelentéseket. Az egyezményhez csatlakozott országok listája hosszú, megtalálhatók közöttük a nyugat-európai országok nagy része, a szomszédos országok, illetve több kelet-európai ország, továbbá észak-afrikai és latin-amerikai országok, de tagja az USA és Japán is, valamint a közösségi védjegy összefüggésében az Európai Unió is.
A nemzetközi védjegybejelentés nagy előnye, hogy a tagországok saját, nemzeti védjegyirodáján keresztül (Magyarország esetében ez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) kerül sor, így magyar ügyvivő képviselheti az eljárást, külföldi ügyvivő bevonása csak az esetleges jogorvoslat esetén válik szükségessé. A nemzetközi védjegybejelentés további előnye, hogy már a védjeggyel kapcsolatos további teendők, kötelezettségek, vagy annak megváltoztatása, megújítása is egy könnyített eljárással történik.
BALÁZS & HOLLÓ Law Firm
H-1066 Budapest, Teréz krt. 46. MARK CENTER
Phone / Fax: + 361 302 5697; + 361 302 7938
E-mail: office@balazshollo.hu * Web: www.balazshollo.hu
Co-ordinates: 47.507983,19.059026
