I. Bevezetés

• első olvasatra nem jelentős a változás a hatályos szabályozáshoz képest, de részleteiben módosítási igényt fogalmaz meg a 2014. március 15. után kötött szerződéseinket illetően
• hitelezéssel összefüggő polgári jogviszonyok továbbra is maradnak egyéb ágazati törvényekben (Hpt., fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló törvény)
• a Ptk. nemcsak a pénzügyi intézmények hitelviszonyait szabályozza, ezek az új szabályok a kereskedelmi hitelre is irányadóak
• az új rendelkezések alapvetően diszpozitívak, azaz a szerződésekben megengedett az eltérés a törvényben foglaltaktól (kiv. zálogjog, ill. a fogyasztókat érintő rendelkezések)
   

II. Új finanszírozási formák nevesített megjelenése a Ptk.-ban: faktoring, pénzügyi lízing

• a faktoring az engedményezésből nőtt ki, de a faktor visszkereseti joga miatt nem teljes hatályú az engedményezés
• a pénzügyi lízing a tartós bérletből és az adásvételből nőtt ki, de elkülönül benne a gazdasági és a jogi értelemben vett tulajdon, csak a futamidő végén valósul meg a tulajdonjog átszállása
• ezen ügyletekben a finanszírozási elem a domináns, de fellelhetők bennük biztosítéki elemek is (visszkereset, tulajdonjog fenntartás)

III. Fiduciárius biztosítékok új megítélése

• fiducia=bizalom, bizalmi biztosítékok, a jogügyleteknek nem az eredeti rendeltetésük szerinti, hanem csak feltételes, az adós nemfizetése esetére való, biztosítéki célú megkötése (pl. árbevétel engedményezés, ahol nem valós az engedményezési szándék, nem száll át a követelés, csak az árbevétel ide csatornázására szolgál; vételi jog, holott a hitelező valós szándéka nem irányul a biztosíték adásvételére)
• az új Ptk. semmis kikötésnek tartja ezen biztosítékok alkalmazását, így szakítanunk kell az ilyen biztosítékok kikötésének gyakorlatával
  6:99. § [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége]
  Semmis az a kikötés, amely – a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével – pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.
• a Ptk. kivételként lehetővé teszi a tulajdonjog fenntartást, a lízinget és a faktoringot, mint fiduciárius biztosítékot, vagy ilyen biztosítéki elemet is magában foglaló ügyletet, de olyan megkötéssel, hogy ezek tényét az új hitelbiztosítéki nyilvántartásban fel kell tűntetni (ha ez elmarad, jóhiszemű harmadik személy a nem tulajdonostól is tulajdont szerezhet)

IV. Hitelbiztosítéki nyilvántartás

• a megszűnő MOKK nyilvántartás helyébe lép, de kibővül a bejegyzendő jogok, tények köre: ingó jelzálog, jogokon és követeléseken alapuló zálogjog, tulajdonjog fenntartás, lízing, faktoring ( de nem érinti az ingatlan nyilvántartást)
• célja a nyilvánosság biztosítása és a zálogjogosultak között kielégítési rangsor felállítása
• a felek maguk jogosultak regisztráció után a bejegyzésre, bizonyos estekben az ellenérdekű fél jóváhagyásával
• a nyilvántartás az interneten bárki számára ingyenesen elérhető, a lekérdezéshez regisztráció nem szükséges
• nem közhiteles, a bejegyző felelős a bejegyzett jog fennállásáért és valóságnak megfelelő tartalmáért
• ki kell alakítani a takarékszövetkezeten belül ezen rendszer működtetésének személyi, tárgyi és technikai feltételeit.

V. Hitel-és kölcsönszerződések

1. Hitel

• hitelkeret rendelkezésre tartása, mint önálló szolgáltatás, amelynek ellenértéke a rendelkezésre tartási jutalék
• előny az adós szempontjából: biztonság, kiszámíthatóság
• a szerződés tartalma: rendelkezésre tartás, valamint „előszerződés” további hitelműveletek végzésére (kölcsönök nyújtása, garanciák kibocsátása, váltók leszámítolása stb.)
• a gyakorlatban már a hitelszerződés tartalmazza a hitelkeret terhére igénybe vehető ügyletek feltételeit (kondíciók, biztosítékok st.), így nem kell feltétlenül külön szerződéseket kötni a konkrét ügyletekre, elég pl. a rendelkező levél benyújtása és annak takarékszövetkezet általi visszaigazolása

2. Kölcsön

• egy konkrét finanszírozási ügylet önállóan, vagy egy hitelszerződés keretén belül
• a gyakorlatban összemosódik a hitel és a kölcsön, mivel ténylegesen mindkettőben van rendelkezésre tartási idő, elnevezésétől függetlenül

Javasolt rendező elv: ahol egyösszegben, azonnal megtörténik a folyósítás, nevezzük kölcsönnek, ahol többszöri folyósítás van, legyen az elnevezés hitelszerződés.
A szerződések átdolgozása szükséges, különös tekintettel a megváltozott felmondási okokra.

VI. Kezességi szerződések

• finanszírozási ügylet, ha vállaljuk, biztosíték, ha felénk vállalják
• a kezes a főkötelezett adós helyett teljesít, de csak a hitelező felszólítására, viszont az követően megtérítési igénye lesz az adóssal szemben
• új elem: az adós csődje, felszámolása esetén is fennmarad, függetlenül az adóst érintő fizetési haladéktól, egyezségtől
• fajtái: az ismert sortartó, valamint készfizető kezesség mellett megjelenik a kártalanító kezesség (csak az adóssal szembeni végrehajtás után áll be, a vh-ból meg nem térült követelésekre), továbbá a fogyasztó által vállalt kezesség
• fogyasztói kezesség kötelező szabályai: a hitelező részletes tájékoztatási kötelezettsége a kezességről, annak kockázatairól; ennek elmulasztása esetén a kezes egyoldalúan elállhat; a szerződésben összegszerűen maximálni kell a kezességvállalás felső határát; a késedelem jogkövetkezményeiért csak akkor felel, ha értesült az adós késedelméről; nem fogyasztó a jogi személy adósságáért kezességet vállaló vezető tisztségviselő, vagy az adós többségi befolyással rendelkező magánszemély tulajdonosa.

VII. Garanciák

• finanszírozási ügylet, ha vállaljuk, biztosíték, ha felénk vállalják
• önálló, az alapügylettől független kötelezettségvállalás a jogosult felé történő fizetésre, a garancialevélnek mindenben megfelelő lehívás esetén
• nincsen a törvényből fakadó megtérítési kötelezettsége a megbízónak, ezt a vele kötött szerződés teremti meg
• a nemzetközi banki szokványoknak, és a kialakult gyakorlatnak megfelelően részletesen szabályozásra került
• új elem: a fizetés megtagadható, ha a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával (hamis okmányok benyújtása, a kötelezett igazolt teljesítése, az alapügylet bíróság által kimondott érvénytelensége stb.)

VIII. Zálogjog

• a Ptk. nem a zálogszerződést, mint a felek megállapodását tekinti lényegesnek, hanem a bejegyzett zálogjogot magát (ez a biztosíték a zálogtárgyhoz magához kötődik, annak tulajdonosától függetlenül, azaz a mindenkori tulajdonosával szemben biztosít fellépést) – dologi jogosultság, a zálogkötelezett dologi adós
• a zálogjog kötelező tartalmát a Ptk. maga szabályozza, szükségtelen a szerződésben megállapodni a felek jogairól, kötelezettségeiről, az esetleges igényérvényesítés körülményeiről
• a zálogszerződések formája: minden esetben megszűnik a nyilvántartás miatti közokirati kényszer (a közvetlen végrehajtás érdekében azonban közokiratba foglalható a zálogszerződés is, ha nem az adós vagy a kezes adjabiztosítékul a zálogtárgyat!)
• március 15-től nem alapítható vagyont terhelő zálogjog, illetve önálló zálogjog
• az ingatlan jelzálogjog tekintetében semmi változás nincs a bejegyzési eljárásban, viszont –a kézizálog kivételével – minden egyéb zálogjog (ingó –akár konkrét vagyontárgyként, akár pontosan körülírt készletként, vagy vagyonként is- , jogot vagy követelést terhelő zálogjog) bejegyzendő a hitelbiztosítéki nyilvántartásba
• fogyasztói zálogszerződés eltérő szabályai: csak konkrét, már meglevő, vagy a hitelből megvásárolandó vagy létesítendő vagyontárgy köthető le, és a zálogszerződésben konkrét összegnek kell szerepelnie, fogyasztónak csak a szakmai, foglalkozási vagy üzleti körén kívül eljáró magánszemély minősül.
• a zálogjogok érvényesítése: a zálogjogosult választása szerint 1. bírósági végrehajtás, 2. a zálogtárgy értékesítése a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint, 3. a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzésével, a két utóbbi esetben értelemszerűen elszámolási kötelezettség mellett.

IX. Óvadék

• az új Ptk. az ingó kézizálogjog speciális fajtájaként nevesíti, mivel tárgya csak pénz vagy értékpapír lehet (akkor is, ha ez számlapénz, vagy értékpapírszámlán nyilvántartott demat. papír)
• bár ingó zálogjog, nem kell bejegyezni a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, hiszen az óvadéknak nem kell nyilvánosnak lennie, éppen az abból való közvetlen kielégítési jog miatt
• az óvadéki szerződés az új koncepció mentén újraszabályozandó.