2023. január 1-jén a Munkatörvénykönyvének számos szabálya megváltozott, melyek új kötelezettségeket rónak a munkáltatókra, és átalakítják a munkavállalók jogait.

Többek között változnak a tájékoztatási kötelezettség szabályai, kibővül az apasági szabadság, bevezetik a szülői szabadságot, illetve pontosítják a munkavállalók rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségeit is.

Kibővült tájékoztatási kötelezettség

A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított a korábbi 15 nap helyett 7 napon belül köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez kapcsolódó legfontosabb információkról. Továbbá új munkaviszony létesítésekor felül kell vizsgálnia és szükség esetén ki kell egészítenie az eddig használttájékoztató mintákat.

Apasági pótszabadság

Az apának gyermeke születése esetén 10 nap pótszabadság jár, mely örökbefogadás esetén is igényelhető. A munkavállaló az apasági szabadság 1-5. napjára 100% távolléti díjra, a 6-10. napjára viszont a távolléti díj 40 %-ára jogosult. A 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermek után a törvény hatálybalépésétől számított két hónapon belül kérhetőek a többlet napok, vagyis még 2023. január, februárban is.

Szülői szabadság

A munkavállalót gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg, melyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az igénybevétel feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon, illetve 15 nappal előre kell be kell jelenteni az igényt. A szülői szabadság igénybevétele esetén a munkavállaló csak a távolléti díj 10%-ára jogosult, melyből még le fogják vonni a gyermek gondozásával összefüggő társadalombiztosítási ellátások összegét (GYED/GYES) is.

Sem az apai, sem a szülői szabadságot nem kell „megváltani”, vagyis kifizetni a jogviszony végén. Ezek igénybevételről viszont szükséges igazolást kiadni.

Gondozási szabadság

A munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben évente 5 munkanapra mentesül a munkavégzés alól súlyos egészségügyi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának vagy közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából. A gondozási szabadság igénybevétele esetén a munkavállalót bér nem illeti meg.

Munkaidő, pihenőidő

A munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, és erről tájékoztatnia kell a munkavállalót.

Nem kell a napi pihenőidőt beosztani, ha a munkáltató a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el.

Heti 48 óra pihenőidő helyett: egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók számára havonta legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható.

Állásidő

Nem szerepel a módosított szabályozásban a „beosztás szerinti munkaidő”. A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elhárítatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre az alapbéren felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

 

Forrás: adozasrolerthetoen.blog.hu

About Post Author