A hazai kisvállalatok digitalizációs nehézségei.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és együttműködő partnere a KKVHÁZ online programsorozatának idei első rendezvénye a kisvállalatok digitalizációjának buktatóiról szólt.
Az esemény bevezetőjében elhangzott, hogy az emberiség immár 8 hónap alatt fogyasztja el a Föld egy év alatt újratermelt erőforrásait. Ezt fenntarthatatlan helyzetnek tekinti ma már a világ legtöbb kutatója.
A megoldás egyik kulcsa a gazdaság hatékonyabbá tétele lehet. A rendkívül összetett rendszerek és érdekek összehangolása meghaladja az emberi elme képességeit. Sok esetben már csak a számítógépes megoldásainkra számíthatunk.
Ahhoz, hogy ezek jól teljesíthessenek, a gazdaság legtöbb – de jobb ha minden – tudását le kell fordítanunk a gépek nyelvére. A gépek nyelvét úgy hívják ADAT. A régi és a napjainkban is exponenciális gyorsasággal szaporodó analóg adataink, és üzleti folyamataink számítógépes nyelvre való átvitele pedig maga a digitalizáció.
Nem kérdés, az emberiség mellett a vállalkozásaink sorsa is a tét, – tehát a digitalizáció megkerülhetetlen szükségszerűség – mégis rendkívül nehézkesen folyik ez a munka. A konferencia résztvevőinek egybehangzó véleménye az, hogy egyértelműen tapasztalható egy kisvállalati ellenérzés, aminek a feloldása nélkül nem lesz eredmény. Nem megnyugtatásképpen mondjuk, de nem csak Magyarországon, hanem a fejlett világ szinte minden területén tapasztalják ezt a jelenséget.
A kamara a partnerével arra vállalkozott, hogy segít megfejteni, a bizonytalankodások okát. Az eredményt a KKV szektor szereplőinek és a döntéshozóknak is eljuttatjuk.
A konferencia munkamódszere egyszerű volt.:
A digitalizálás előnyeinek unalomig való, sokszori ismétlése helyett, a megjelent szakemberek az ellenállás okait vették számba.
A konferencia 30 résztvevője szerte az országból:
Az államigazgatást (Nemzetgazdasági Minisztérium); a Kormányzati Információs Ügynökséget (KIFÜ), a digitalizáció európai hálózatainak hazai letéteményeseit az (öt EDIH), egyetemeket (Soproni, Corvinus, Pannon, ELTE); tanácsadó vállalatok és szervezeteket (Blockchain Mo. Egyesület; BADATECH Solutions Kft., Neumann János NKft; Alpha Management Advisory Kft; BlazeArts Kft. Forpsi; Mobil GO; GAK NKKft; MICE Alapítvány; BritTech Üzleti Tanácsadó Kft, iparvállalatot (KIPSZER) képviselték.
A következő felvetések hangzottak el (összevonva -kivonatolva):
– Nem lehet a digitalizációt még szóba sem hozni, ha a cégek jelentős részének még a digitális jelenlét sem tűnik fontosnak
– Sokan divatot látnak az ügyben és a MI felé kacsintgatnak, miközben minimális digitális saját adattal sem rendelkeznek
– A digitalizáció befektetés igényes, a munkatársak átképzését feltételezi és nem lehet látni a technológia fejlődés végét. Félni lehet egy ördögi spiráltól.
– A megoldásokhoz szükséges emberi erőforrás teljes hiánya jellemzi a piacot.
– A cégek jelentős része nem rendelkezik kidolgozott üzleti stratégiával – hogy rendelkezhetne hát digitalizációssal – így csak állandó beszélgetés szintjén marad a fejlesztés.
– Sok cég azt hiszi ha digitálisan gyűjti az adatait, akkor ő már megcselekedte amit kellett, pedig az adat csak elemzés után válik értékké. Az erre épülő üzleti döntéseink révén, ami jelentősen csökkentheti annak kockázatát az “így szoktuk” vagy megérzésés módszerrel szemben.
– A kisvállalatok ügyvezetői – cégeik alapvető jellemzői miatt – , nem rendelkeznek saját szakértő csapatokkal, így kiszolgáltatottak a magukat „ tanácsadó”-nak nevező azon cégek cunamijától, akik,
a konkrét vállalat sajátosságaira kidolgozott digitalizációs terv helyett a saját „dobozos” termékeiket erőltetik.
– A vállalatok digitalizációs indexe hosszú évek óta nem javul, miközben az egyetemek ontják a fejlett szakembereket és zajlik a generációváltás. Talán a vállalati kultúrák nem változnak.
– A digitalizáció hasznát csak quantitative mérésekkel lehet meghatározni. Ezek a mérések hiányoznak, pedig ezek lehetnének a legmeggyőzőbb érvek is.
– A GDPR megfelelés nehézségei az informatikai fejlesztések mellett négyzetesen nőnek, ami elriasztó minden webes, vagy IT fejlesztés esetén.
– A rosszul felépített digitalizáció úgy tűnik nemhogy csökkentené az adminisztrációt, de „túlnyilvántartást” generál. Ez egy zsákutca, amitől való jogos félelem bénítja a cégeket, ebben kell segíteni.
– Divattá kell tenni a változáskultúrát, ki kell vezetni az új elleni ösztönös reflexeket
– Tegyük állandóvá ezt a fajta feltáró beszélgetést, emeljük ezt egy hazai rendszerszintre
– A digitalizációban résztvevő szereplők feladatai, hatásköre legyen átlátható – hatóság felé – partnerek felé – mik a döntési helyzetek – hogy mérhető a hatékonyságnövekedés
– A digitalizáció kommunikációja túl „zajos” a rengeteg hivatalos és kéretlen szereplő egyszerre beszél, és nem is azonosat. Ezt tetézi a generációk eltérő nyelve, az IT és a menedzser világ eltérő nyelve.
– Túl sok a platform, nincsenek szintetizálva. Fogalom használati eltérések vannak. Káosz van.
+ A kisvállalat csak olyan megoldásokat vásárol ami a problémáinak 75 – 90 % át megoldja. Ez alatt nem érdemes neki, mert párhuzamos részmegoldások károsak.
– A projektmenedzsment szemlélet kialakítása megelőz minden fejlesztést – különösen a digitalizációt.
– Meg kell különböztetni az alaptevékenység digitalizációját (itt viszonylag kisebb a baj) az üzletvitel digitalizációjától
Digitális Transzformációs Mesterterv KKV PRPGRAM
A PROGRAMUNKHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS
A program a 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató azon cégek számára nyitott, akik már alapvető digitális kompetenciákkal rendelkeznek. A cégünk szaktudására építve a program végére elkészül a cég üzleti céljához igazodó digitális transzformációs mesterterv.
Ez cél orientált digitalizációs stratégia, ami hatékonyság növekedést és transzformációt biztosít a cég életében és megteremti az ADAT alapú működés szervezeti kultúráját is.
A terv megmutatja, hogy az Ipar 4.0, Power BI, Mesteréges Intelligencia, Gépi látás, 5G / CLOUD, Blockchain, 3D AR/VR – LOW CODE Workflow automatizálás eszközei milyen valós értékteremtésre használhatóak
2024 -ben 30 kiválasztott cég számára tudjuk biztosítani programunkat
További információ: https://kkvhaz.hu/digitalizacios-transzformacios-mesterterv-kkv-prpgram/
Két hasonlat, ami segíthet a digitalizáció terjesztésében:
A gyerekkel nem úgy kell megszerettetni a spenótot hogy beletömjük, hanem kiskanállal a mama kedvéért édesgetjük.
A mentőalakulatok a földrengéseknél néha megállnak és csendet tartanak, hogy meghallják a túlélőket. Érdemes a sok digitális segítőnek is rövid csendet tartani, mert a kisvállalatok belefáradnak a haszontalan kiáltásba.
A konferenciák gyakori hibája, hogy annyi problémát vetnek fel, amit az érintettek nem tudnak kezelni.
Mi nem esünk ebbe a hibába és igyekeztünk átlátható fontossági sorrendet teremteni.
A cselekvések fontossági sorrendje:
1. Innovációs és digitalizációs stratégia készítése
2. Felnőttképzés a digitalizációval a fókuszban
3. Átgondolt társadalmi kommunikáció
4. A kisvállalatok „nincsenek kellő nyomás alatt”
Egy kiegészítő felvetés, ami segíthet rendet vágni a digitalizáció érdek dzsungelében:
Megállapítottuk, hogy az adat az kincs. Annál nagyobb kincs, minél strukturáltabb, hitelesebb, és átfogóbb.
Lássuk be, hogy egy kisvállalat adatállománya valóban érték a vállalatvezető kezében, ha használja, de sok százezer kisvállalat strukturált egyenszilárdságú adatai a társadalom kezében jelentik a legnagyobb értéket.
A kisvállalati digitalizáció állami ösztönzésének lehetne rendezőelve, hogy a társadalom értéknek tekinti a kisvállalatok azonos elvek szerint strukturált adatait és anyagilag támogatja.
Dr. Bartók István a Soproni Egyetem egyetemi docensének javaslatára ajánljuk szíves figyelmükbe Pintér Róbert: Vezetéstudomány/Budapest Management Review számában megjelent – A magyar kis- és középvállalkozások digitális érettsége című tanulmányát.
https://journals.lib.uni-corvinus.hu/index.php/vezetestudomany/article/view/1416/1003
A Konferencia zárómondatát Sepsi Zsigmond a BKIK Képzési Osztály elnöke fogalmazta meg:
Kiszámítható gazdasági környezet – tervszerű generációváltás – és átgondolt egységes finanszírozás támogathatja a legjobban a magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívását a digitális átállást.
Gulyás József
a konferencia főszervezője
Az esemény videóanyaga:
Az ikonképet készítette: Bing Képkészítő a Tervezőből. Szolgáltató: DALL·E 3.
