valamint sokféle nem fémes hasznosítható ásvány lelőhelyek, amelyek továbbra is igénylik a bányászati tevékenyég fenntartását, szabályozását.

A bányászati tevékenység jelentős hatással van a felszín alatti vizekre, valamint a bányatelken belüli és külszíni környezetre, így a bányászati tevékenység befejezését a bányászatra és környezetvédelemre vonatkozó jogszabályok, így különösen a tájrendezésre vonatkozó szabályok rendezik, összhangban a közösségi és nemzetközi követelményeknek.

A bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés célja a rekultiváció, azaz a volt bányatelek újrahasznosításra való alkalmassá tétele, amelynek következtében az emberi tevékenység károsító hatására terméketlenné vált földterület alkalmassá válik mezőgazdasági, erdőgazdasági művelésbe való visszaállításra vagy egyéb módon történő újrahasznosításra.

A bányavállalkozók már a bányászati tevékenység megkezdését engedélyező eljárás során, a bányafelügyeletnek benyújtott műszaki üzemi tervben köteles a bányaüzem tervezett bányászati tevékenységét meghatározásával egyidejűleg a bánya bezárását követően tervezett tájrendezési feladatokat előrevetíteni. Ennek megfelelően, a műszaki üzemi terv tájrendezési fejezetének tartalmaznia kell a bányászati tevékenységgel és külszíni létesítményeivel érintett, továbbá a bányászati tevékenység miatt maradandóan megváltozó felszíni terület környezetkímélő újrahasznosításának tervezett célját, a megvalósításhoz szükséges feladatok ismertetését és tervidőszaki ütemezését. A tájrendezéshez szükséges feladatok azonban kizárólag a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv jóváhagyását követően kezdhetők meg.

A műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyeletnek vizsgálnia kell a megszűnt bánya földalatti térségeinek és egyéb közcélra hasznosítható létesítményeinek más célú hasznosításának lehetőségét is. Ezen területek és bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervét a bányafelügyelet engedélyezi, és annak végrehajtását ellenőrzi.

A bányászati tevékenység beszűntetését követően a bányavállalkozó a tájrendezés befejezését 30 napon belül köteles a bányakapitányságnak bejelenteni. A bányabezárás és a tájrendezés végrehajtásáról és a bányászati tevékenység befejezéséről a bányakapitányság határoz. E határozat jogerőre emelkedését követően a bányatelek törléséről a bányakapitányság határozatot hoz, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelek esetében a jogerős határozattal megkeresi a földhivatalt a bányatelek ingatlan-nyilvántartásból való törlése végett.

A bányászati tevékenység befejezését követően – hála a bányarekultiváció körében elvégzett tájrendezési tevékenységnek – a korábbi bányászati létesítmények lebontásra kerülnek, a bányaüzem felszíne a természetes környezettel összhangban kerül kialakításra. A bányarekultiváció pozitívuma tehát nemcsak az, hogy a területet újrahasznosítása folytán újra alkalmassá válik mezőgazdasági, erdőgazdasági művelésre, hanem egy eszköz arra, hogy az emberi tevékenység károsító hatására terméketlenné vált földterület újra bekerüljön a természet körforgásába.

bánya, rekultiváció, tájrendezés, műszaki üzemi terv, más célú hasznosítás, bányafelügyelet, bányakapitányság