Előkészítés
A korábbi évek tanácskozásai inkább makrogazdasági megközelítésűek voltak. Idén a KKV szektor növekedési problémái álltak a megbeszélések homlokterében. A konferenciát rendező KKVHÁZ Zrt. előzetes kutatásai szerint a KKV szektor egyik kitörési lehetősége az áru, a szolgáltatások, a kapacitások, a szervezői- és mérnöki tudás és a tőke exportja. A kutatócsoport a szektor másik kiemelkedő tartalékának az összefogási készség emelését tartja, amit nem feltétlen civil alapon, hanem sokkal inkább piaci érdekeltségi rendben lát megvalósítani. Az NGM asztalán áll már a KKVHÁZ Zrt-nek a KKV szektor külgazdasági dinamizálására kialakított klaszter hálózati terve, aminek Magyarországon megyék szerte, míg a Kárpát-medencében országonként már előkészítés alatt áll a szervezete.
Résztvevők
Kiemelkedő érdeklődés mutatkozott az önkormányzatok világából. Világossá vált, hogy míg a kiemelt óriás beruházások kifejezetten az állam hatókörében vannak, addig a “kis beruházások” az önkormányzatok tőkevonzó képességétől függnek.
Számos magyar és román KKV típusú vállalat jelent meg a rendezvényen.
A sajtó megkülönböztetett figyelmet szentelt idén az eseménynek. Ez nagyrészt annak is tulajdonítható, hogy a régió minden országában kifejezetten preferált KKV szektor együttműködése került a konferencia látókörébe, illetve az is, hogy a szervezők már előzetesen a sajtó rendelkezésére bocsátottak információkat, bizonyos előkészítés alatt álló együttműködési modellekről.
Nagy sikert aratott, hogy a Magyar Kormány részéről erős “csapat” érkezett a rendezvényre, míg ne rejtsük véka alá, hogy a román oldali fővédnök helyettesítetlen távol maradását mindenki sajnálta.
A magyar külgazdasági szakszolgálat személyiségei a tőlük megszokott szorgalommal vettek részt a tanácskozáson. A felsőoktatás képviselői is sokat tettek hozzá a rendezvényhez, és a Babes – Bólyai Egyetem néhány diákja is igen aktívan részt vett a vitákban.
Az esemény
A konferencia a vasárnapi munka vacsorával kezdődött, ahol a rendezvény fő támogatója az OTP Bank képviseletében Wolf László fontosnak érezte megjegyezni, hogy a térség tőkeexportja ma már nem Magyarországról indul ki egyedül, hanem ez egy kiegyenlített folyamat a térség államai között.
Diósi László az OTP Bank bukaresti vezérigazgatója, pedig érdekes elemzést adott a régió banki, pénzpiaci versenyhelyzetéről.
Üdvözölte a szervező KKVHÁZ Zrt. vezetésének a tervét, hogy a már hagyományos szovátai eseményt kibővítik a régió meghatározó KKV gazdasági fórumává, mintegy “mini Davossá”.
A konferencián további rövid köszöntők, panel hozzászólások és rövid előadások hangzottak el.
Péter Ferenc Szováta polgármestere jelezte, hogy a város, a konferencia sikerét felismerve nagy erővel áll a következő évi rendezések mellé.
Baranyay László az MFB elnök vezérigazgatója érzékeltette, hogy az általa irányított csoportban milyen fontos helye van az exportnak, kiemelt szerepet kap a bank életében a KKV szektor strukturált fejlesztése. Jelezte, hogy a pénzügyi átvilágítások lezárását követően kialakul az MFB csoport stratégiája, ami illeszkedni fog a kárpát-medencei fejlesztési irányok igényeihez is.
Hidvégi Balázs, NGM helyettes-államtitkár bemutatta minisztériuma külgazdasági integráló szerepét. Elmondta, hogy az ország külgazdasági stratégia tervezete most áll szakmai egyeztetések alatt.
Kiemelkedően fontosnak minősítette, a kárpát-medencei, nyugat-balkáni magyar törekvéseket, és rövid bepillantást engedett az Unió makro régiókat támogató politikájába is.
Fülöp Nagy János a Danubius Csoport erdélyi vezérigazgatója a magyar tőke romániai fellépésének iskolapéldájaként említette a szovátai privatizációt, az azt követő fejlesztéseket és a rendkívül hatékony gazdálkodást.
Wolf László az OTP Bank vezérigazgató helyettese jelezte, hogy bankjuk készen áll a magyar befektetők kárpát-medencei fellépéseinek finanszírozására.
Megerősítette, hogy annak ellenére, hogy a bank magyar érdekeltségű csak a kifogástalan üzleti terveket támogatják. A megítéléseknél persze a magyarországi “előélet” lehet előny.
Fontos üzenet volt a részéről, hogy intette a befektetőket: nem a befektetés, hanem a tartós, sikeres működésben tartás az igazi megméretés.
Simon Csaba a MEHIB ügyvezető igazgatója, egyebek mellett kifejtette, hogy az erdélyi önkormányzatok tőkevonzó képességének kérdését vizsgálja a társaságuk. A régióban kiemelkedően jó kapcsolataik vannak számos településsel. Megerősítette, hogy a kisberuházások bevonzásának kulcs szereplői az önkormányzatok.
A biztosító intézet kiemelten ügyfélbarát üzletpolitikát épít és szervezetileg is összpontosít a KKV szektorra.
Tordai György a Corvinus Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy összhangban az MFB stratégiájával újra számítani lehet a Corvinus korábban sikeres kockázati tőkekonstrukcióinak felélesztésére, amiben szerepet kapnak majd a KKV szektort képviselő cégek is.
Szőcs Gábor az EXIMBANK vezető tanácsadója elemzésében rámutatott, hogy a tőkeexport leggyakrabban a nagyvállalatok erőteljes fellépésével realizálódik, ahol mintegy beszállítóként
számos KKV méretű cég is szerephez juthat. Ezt a mérettartományt, mint finanszírozás, mint kockázatkezelés szempontjából jól tudja kezelni a bank.
Hámory Jenő a külügyminisztérium főosztályvezető helyettese részletesen szólt a külgazdasági szakdiplomaták fontos külgazdasági információs és katalizátor szerepéről, illetve a KÜM aktív bekapcsolódásáról a külgazdaság stratégiai és operatív folyamataiba.
Nagy Ágnes a Román Nemzeti Bank Igazgatósági tagja egy vállalkozás hajlandósági felmérést ismertetett, amiből kiderül, hogy a magyar befektetői hajlandóság némileg magasabb a román átlagnál, de a két ország az európai középmezőnyben van.
Bogár Ferenc bukaresti szakdiplomatánk arra hívta fel a figyelmet, hogy a tőkeexport egyik költséges és fárasztó eleme, a helyi napi kapcsolat és kontrolling biztosítása. Az, aki azt hiszi, hogy e-mailben is irányíthatja a befektetéseit keserűen fog csalódni.
Jandala Csilla a budapesti Harsányi János Főiskola rektora az integrációk remek turisztikai példáit mutatta meg, érzékeltette, hogy a képzés és a vállalati igények már közelednek, de van még tennivaló. A magyar szakmai gyakorlati rendszer európai kitekintésben is vállalható. Ebben és másban is hamarosan szorosabb együttműködések várhatók a társintézmények között.
Csegzi Sándor Marosvásárhely alpolgármestere elmondta, hogy a 2010-es konferenciát követően
konkrét befektetés került a városba. Kiemelten üdvözli a tőkeexport konferenciákat, hiszen olyan információ, tudás, és kapcsolati tőke transzfer kerül a résztvevők birtokába, ami egyéb úton nem, vagy csak hosszú idő elteltével válna lehetségessé.
Média visszhang
Az eseményt, mint jeleztük kiemelt média figyelem kísérte.
Május 5-én sajtó tájékoztatóra került sor, amiről a VG több ízben is cikkezett, illetve az MTI hírt átvette a www.kronika.ro hírportál is.
A konferenciát megelőzően az Erdély FM adott riport műsort.
A tanácskozást követően számos írott és elektronikus média szentelt figyelmet az eseménynek:
Duna TV; Kossuth Rádió
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=51140
http://maszol.ro/gazdasag/uzleterteku_konferencia_2011_05_17.html
http://www.dunatv.hu//musor/videotar?vid=702838 (8. perc után)
Az esemény üzenetei
A résztvevők egy csoportja a konferenciát követő nyílt vita fórumon, Dr Hámory Jenő (Külügyminisztérium) nem hivatalos felvetésére igyekezett megfogalmazni a konferencia üzenetét.
Az üzenet a következőképpen hangzik:
A szovátai IV. Nemzetközi Tőkeexport Konferencia számos résztvevője, fontosnak tartja ezt az immár hagyományos tanácskozást. A kelet-közép-európai régiónak szüksége van egy ilyen fórumra. A szovátai állandó helyszín jó, mert sok szempontból kifejezi ennek a térségnek minden előnyét és nehézségét is egy időben.
A tanácskozás résztvevői kérik a térség kormányait, hogy a jövőben is szánjanak kiemelt figyelmet KKV szektorai égető tőkehiányának a felszámolására.
A külgazdaságaik szereplői számára teremtsék meg azt az egységes és releváns információáramlási rendszert, ami a kis tőkeerejű szereplők számára is elérhető.
Alkossanak olyan szabályrendszereket, és működtessenek olyan kompatibilis szervezeteket, amelyek hosszú távon is támogatják és kiszámíthatóvá teszik a külgazdaságokban érdekelt szereplők gazdálkodását.
A térség államai fogjanak össze, a külgazdasági műveletek elvégzéséhez szükséges kisvállalati tudás deficit mérséklésére.
Folytatás
A szervező KKVHÁZ Zrt. bejelentette, hogy a most már nagy múltúnak mondható rendezvényt jövőre, intenzíven kiterjeszti a térség államaira, egyfajta “KKV Davost” létrehozva. A kezdeményezést az OTP üdvözli, megvizsgálja és lehetőségei szerint mellé áll. Szováta városa pedig kiemelt eseményévé emeli a rendezvényt.
A városvezetéssel is egyeztetve az V. Nemzetközi Tőkeexport Konferenciára
2012. május 7-én kerülhet sor.
Az esemény fotógalériáját itt tekinthetik meg.
http://webriport.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=70
Gulyás József
vezérigazgató
KKVHÁZ Zrt.
a Nemzetközi Tőkeexport Konferenciák
főszervezője
