Egy nemzet szellemi tulajdonjogai a legnagyobb kincsei közé tartoznak. Olyan mint a gyermek. Van saját szülője, gondviselője, de mégis a társadalom szigorú jogszabályai védik.
Az innováció ösztönzése azért is fontos, hogy annak a révén minél több olyan szellemi termék jöjjön létre, ami oltalomra, védelemre jogosult, és valódi piaci értéket képvisel. A gazdaság globális versenyében azok a nemzetek vannak az élen, akik a legfejlettebb technológiai eljárások birtokosai. Kínát évtizedekig lesajnáltuk, mert azt hittük, hogy csak a fejlett nyugat termékeinek a legyártására, másolására képes. Már tudjuk, hogy ezen régen túlléptek. Saját innovációval rendelkeznek és akkora felhalmozásokkal, ami nem teszi kérdésessé, hogy hamarosan átveszik az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdasága címet.

Mi a helyzet Magyarországon? Az egykor, az egy lakosra eső találmányok, újítások számában világverő hazánk visszaesett az innováció területén. Ebben benne van, hogy egyre nehezebb a globális vállalatok mérnöki kapacitásai nélkül, otthon „egyedül” kitalálni valamit. (Ezért folyik ádáz verseny a világban, hogy a nemzetközi vállalatok fejlesztőközpontjai hol telepedjenek le, mely országok szürkeállományát részesítsék előnyben.) Az is igaz, hogy a technológia fejlődése miatt egy „mintadarab” előállítása ma egyre nagyobb tőkét igényel, és ezeknek a fejlesztéseknek a támogatását ma szinte kizárólag az állam teszi meg.

Nem véletlen, hogy a szellemileg kicsit sem butuló magyar fejlesztők, most a mérsékeltebb tőkeigényű start up (IT) világában, a játékprogram iparban hasítanak. Kár, hogy amit létrehoznak csak ritkán jelenik meg magyar tulajdonú szellemi termékben – vagy igen, akkor is idejekorán külföldi kézbe kerül – ezért az extraprofit nem nálunk realizálódik. (Magyar ész, külföldi tőke, külföldi extraprofit.)

Rendszeres megbeszélést kezdeményezünk a szellemi tulajdon védelme és a valódi értéket képviselő szellemi tulajdon létrehozásának ösztönzése érdekében. A hagyományteremtőnek szánt megbeszélés neve:  Szellemitulajdon-védelmi Csúcstalálkozó

2021 január 27 én 14:00 – 16:00
között rendezzük meg az
I. Szellemitulajdon-védelmi Csúcstalálkozót ONLINE
                                       

A zoom  szobában a meghívottak foglalhatnak helyet, a téma iránt érdeklődők a világhálón követhetik és kommentálhatják a vitát.

A konferencia résztvevőinek közös üzenete:
Támogatni akarjuk, hogy minél több magas színvonalú hazai innováció szülessen, és jusson a törvény támogatásával a szellemi tulajdon védelme alá.
Kiemelt prioritásnak tekintjük, hogy a magyar KKV szektorban létrejövő innovációk fokozott védelmét biztosítsák a hazai támogatási rendszerek.

Résztvevők:
A magyar állam képviselői, a legjelentősebb kutatási és oktatási műhelyek küldöttei, a szellemi jogvédelem civil szervezeteinek munkatársai és azok a meghatározó irodák, akik a magyar innovációk meghatározó ügyvivői.

Lebonyolítási rend:
Kiemelt meghívottak vezérgondolatai
Minden szereplő megszólal és felveti az ő általa legfontosabbnak ítélt problémaköröket
A második körben a szereplők egymás felvetéseit rangsorolják
A harmadik körben a három legtámogatottabb javaslat mellé áll mindenki és érveket gyűjt mellettük

Kiemelt meghívottak:
Innovációs és Technológiai Minisztérium; Nemzeti Kutatás Fejlesztési és Innovációs Hivatal, Szellemei Tulajdon Nemzeti Hivatala

Meghívást kaptak továbbá:
Civil tömörülések: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara; Magyar Védjegy Egyesület; MIE; LES magyar csoportja, AIPPI magyar csoportja; Union magyar csoportja.
Egyetemek: Semmelweis; Debrecen; ELTE;  BME; Óbudai Egyetem, Szent István Egyetem, Szegedi Egyetem.
Vállalatok: Brand Way & Compass Kft;  Danubia; SBGK; Glósz & Társa; Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó, Advopatent.

{chronoforms}2021jan27{/chronoforms}