Sorsunk: Európa

Bevezetés

2011-ben a hetedik évfordulója lesz annak, hogy Magyarország, sorsát ezer év után újabb erős köte-lékkel Európához kötve, 2004. május 1.-től az Európai Unió tagjává vált. E naptól a magyar vállalkozá-sok az egységes szabályokkal működő, több százmillió fogyasztóra épülő, hatalmas európai piacon megnyíló lehetőségekkel egyidejűleg új és erőt próbáló verseny résztvevői lettek – a korábbi állami ‘vé-dőernyő’ biztonságával szemben mindenki számára azonos feltételeket biztosító európai belpiacon ver-senytársaik, a kelet-közép európai térség gyorsan fejlődő cégei mellett már a legfejlettebb európai or-szágok vállalatai közül kerültek ki.

A vállalkozók széles körében élnek még az emlékek, miként ízlelgettük akkortájt az addig számunkra szokatlan fogalmakat, mint: ‘az EU tiltja… az EU előírások szerint… mást mond az EU normatíva… EU elvárás… befizetési kötelezettség… belső piac.. regionális politika.. határok nélküli Európa… Kis- és Középvállalkozói Charta… ‘best practice’ a kkv-k segítéséhez… pályázatok EU támogatásokra …’ A tiltásokat és a kedvezményeket – egy időben.

A hét év alatt az unió elvárásai és gyakorlata mindennapjaink részei lettek. Az integráció szabályai be-épültek jogrendünkbe, immár megszokottak és elfogadottak a gazdaság, a kultúra, az oktatás és az emberi kapcsolatok széles területén. Megismertük és ma már sok esetben használni is tudjuk a belőlük fakadó előnyöket, és a korlátokat is beépítettük üzleti politikánkba.

Az új esztendővel új mérföldkőhöz értünk az európai úton: 2011. első felében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Ez megtisztelő, nagy ívű feladat – a közösséghez tartozó országok bizalmának kifejeződése. Egyidejűleg a világgazdaságban zajló válságfolyamat európai kihatásaival való küzdelem és nem utolsó sorban az integráción belül éleződő feszültségek oldásának szükségességével jelentős kihívás is a feladatok “oroszlánrészét” hivatalból viselő magyar kormánynak, de a magyar társadalom és a gazdaság egészének is.

A közös nagy feladatból a KKVHÁZ is ki szeretné venni a részét: hetenként megjelenő cikkeiben az Európai Unióról szóló tájékoztató sorozatot indít. Soraival a vállalkozók sokarcú ismereteivel egybe-csengően emlékezni és emlékeztetni szeretne. Bemutatni, ki is ez a sok fejű és sok karú lény, aki egy időben tilt és enged, kötelez és óv, korlátoz és szabadságokat biztosít, egyik kezével pénzt vesz el és a másikkal pedig pénzt ad? Mit is jelent a 27 európai ország integrációja, az Európai Közösségek jogai-nak alapjain működő szervezet, Maastrichtban kapott népszerű nevén az Európai Unió, amely több év-százados gondolat, és amelynek születése mégis alig 60 évre tekint vissza.

Kezdjük az elején! Röviden ismerkedjünk meg az európai integráció eddigi útjával – születésétől napjainkig. Pillantsunk a kulisszák mögé: ‘pillanatfelvételek’ útján tekintsük át a szervezet történetét, a munkáját irányító és ellátó fő intézményeket, az általa képviselt kis- és középvállalati politikát, támogatási gyakorlatot és a magyar elnökség kiemelt céljait. …És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az integráció közös jövője és európai sorsunk kulcsa – hat hónapig – Magyarország kezében van.

Tisztelettel és szeretettel meghívunk mindenkit: legyen társunk az emlékezésben! Ossza meg gondola-tait a KKVHÁZ közösségével, legyen részese közös európai sorsunk formálásának.

A Schuman-nyilatkozat, 1950. május 9.