A Bizottság elvégzi az integráció működésével kapcsolatos “hétkönapi” tevékenységeket, emellett döntés előkészítő, javaslattevő szervezet. Bizonyos esetekben ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat is ellát. Kormányszerűen működik, élén politikai testület áll (az ún. “biztosok kollégiuma”), amelynek tagjai között a feladatok szakterületenként oszlanak meg, és akik alá szakterületenként tagolt, közel 30.000 fős hivatali apparátus tartozik.
A Bizottság nem az EU kormánya, döntéshozó és végrehajtó feladatokkal csak korlátozottan rendelkezik. (Mint ismert, az EU-ban a döntéshozatal a Parlament és a Tanács, a végrehajtás pedig elsősorban a tagállamok feladata.) Nemzetek feletti szervezetként határozható meg, miután nem közvetlenül a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja; a közösségi érdekeket igyekszik képviselni. Székhelye Brüsszel, itt tevékenykedik a hivatali apparátus nagy része, de jelentős számú hivatalnok dolgozik Luxembourgban és több más, Unión belüli és kívüli helyszínen is.
A Bizottságot az elnök, és két alelnök vezeti, mellettük az egyes szakterületek vezetőjeként jelenleg 27 – azaz tagállamonként egy-egy – tagja van. Ők az ún. EU-biztosok.. A Nizzai Szerződés értelmében a Tanács (az állam- és kormányfők szintjén) – az Európai Parlament jóváhagyása esetén – a Bizottság váltásakor, minősített többséggel, megújítható 5 éves hivatali időszakra elsőként az új Bizottság elnökét jelöli ki, majd, a Bizottság elnökével egyetértésében a testület tagjait. A Parlamentnek jóvá kell hagynia a testület egészét is (egyes jelölteket nem utasíthat el, csak a testület egészét). A Tanács mindemellett nem oszlathatja fel a Bizottságot, és nem válthatja le egyes tagjait sem, a Bizottság lemondatásához csak az Európai Parlamenttől származó (kétharmados többségű) bizalmatlansági indítvány elfogadása vezethet. A Bizottság Parlament általi feloszlatására még nem volt példa, bizalmatlansági indítvány benyújtására már igen.
A bizottsági tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy feladataik teljesítése során a nemzeti kormányoktól és a Tanácstól egyaránt függetlenül – a Közösség érdekeit szem előtt tartva – tevékenykednek. A biztosok tehát kinevezésük után már nem tekinthetők tagállami küldötteknek. Az EU biztosok a miniszterekhez hasonló tárcákkal rendelkeznek, ezek összetétele ugyanakkor nem állandó. A tárcákhoz tartozó hatáskörök rendszerét minden új Bizottság megválasztásakor újra definiálják, a politikai és nemzeti érdekeket, preferenciákat, illetve a Bizottság személyi összetételének alakulását figyelembe véve. A Bizottság hivatali szerkezete a biztosok alá tartozó főigazgatóságok, illetve az azokhoz hasonló szolgálatok, hivatalok körül rendeződik. A biztosok alá összesen 38 szervezeti egység tartozik. Arról, hogy melyik biztos feladata melyik részleg(ek) felügyelete, a biztosi tárcák elosztásakor döntenek. A főigazgatóságok, illetve a többi hivatali egységek igazgatóságokra, az igazgatóságok osztályokra tagozódnak.
A hatásköröket tekintve a Bizottságra a Közösségek alapító szerződései különböző feladatokat ruháztak, melynek alapján egyszerre tölt be javaslattevő, döntés előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti funkciókat. Kiemelkedő szerepe van a döntéshozatalban, mivel a közösségi kompetenciába tartozó területeken, mint kezdeményező és javaslattevő szerv, kizárólagos joggal rendelkezik a jogalkotási javaslatok beterjesztésére a döntéshozó szervek, a Tanács és a Parlament elé. Ez azt jelenti, hogy a Tanács kizárólag a Bizottság javaslata alapján alkothat jogszabályt, saját jogán, eredeti jogalkotói hatáskörben nem hozhat döntést egyedül, de a Parlamenttel együttesen sem. A Bizottság ugyanakkor néhány területen (pl. versenypolitika, mezőgazdaság, kereskedelem) szűkebb körű jogalkotói hatáskörrel rendelkezik, joga van normák kibocsátására.
Meghatározott esetekben a Bizottság kiemelt szerepet játszik a Tanács és a Parlament által elfogadott jogszabályok végrehajtásában. Kezdeményező szereppel bír a közösségi költségvetést illetően is, mivel hatáskörébe tartozik az EU költségvetés tervezetének elkészítése, annak a Tanács és a Parlament elé terjesztése. Végrehajtóként felelős az elfogadott költségvetés végrehajtásáért. Kezeli és felügyeli a közösségi programokat és pénzügyi alapokat. Felelős az Európai Közösségek külső képviseletéért. Tárgyalási joggal bír a Közösség hatáskörébe tartozó, főként kereskedelmi jellegű megállapodásokat illetően (pl. társulási, együttműködési szerződések). Képviseli az Európai Közösségeket a gazdasági jellegű nemzetközi szervezetek, így pl. az OECD és a WTO munkájában is.
Kiss Jenő
