News & Blog

Az európai egység több évszázados gondolat, mégis az egységes Európa létrehozására valóságos alapot csak a II. világháborút követő időszak tanulságai teremtettek. Ekkor értették meg Európa meghatározó politikai erői, hogy a békés egymás mellett élés és a gazdasági fejlődés biztosítéka a közös érdekekre épített, nemzetek feletti jogokkal működő közös intézményrendszer lehet, és azt is, hogy a többpólusú világrendszerben az öreg kontinens csak egységben lehet versenyképes.

….. Az európai egység irányában az első lépést Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-i javaslata jelentette: ő Németország helyzetének rendezését és a francia-német ellentét feloldását célozva azt indítványozta, hogy a francia-német széntermelést közös irányítás alá rendeljék “olyan szervezet keretében, melyhez más országok is csatlakozhatnak”. Az alakuló szervezethez Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország is jelezte részvételi szándékát. A hat ország 1951.áprilisában Párizsban az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) létrehozásában állapodott meg.

…..A Montánunió sikerén felbuzdulva a tagállamok 1956 végén már közös piac jellegű integrációs intézmény valamint közös atomenergia-ügyi szervezet létrehozását határozták el: ennek jegyében Rómában – megerősítve a Montánunió működését – szerződéseket írtak alá az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) megalapításáról. Az ún. Római Szerződések 1958. január 1-én léptek hatályba. Általános célként közös piac létesítését és “a tagállamok gazdaságpolitikáinak közelítésével a gazdasági élet harmonikus fejlesztését, a folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődést, az életszínvonal gyors emelkedését és az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzését” jelölték meg. Ezek eléréséhez “menetrendet” tűztek ki: a vámok, mennyiségi korlátozások és ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetését; vámunió létesítését, a kívülálló országokkal szemben közös kereskedelempolitika folytatását; az árukkal és szolgáltatásokkal egyidejűleg a Közösségen belül a tőke és a munka szabad áramlásának biztosítását; közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika kialakítását.

…..Az EGK első tizenöt éve a belső integráció jegyében zajlott. Összességében sikeres volt: 1968-ra befejeződött a tagállamok között a vámok és mennyiségi korlátozások lebontása, életbe léptek a közös külső vámok. A 60-as évek végére kialakult a közös mezőgazdasági politika. Az országok eltérő érdekei miatt azonban nem sikerült megvalósítani a tőke és a munkaerő szabad mozgását, és egyes szakterületekre irányuló politikák (közlekedési, szociális stb.) működtetésében is csak részeredmények voltak összegezhetők.

……Az eredményeket igazolta ugyanakkor, hogy a 70-es évek elejére már több európai állam is jelezte csatlakozási szándékát. A szervezet első bővítésére 1973. január 1-én Dánia, Írország és az Egyesült Királyság belépésével került sor. Ezzel az EK világgazdasági súlya jelentősen növekedett, ami egyértelművé tette, hogy a világgazdaságban a három legnagyobb szereplő, az USA, Japán és az EK versenye válik mindinkább meghatározóvá.

……A kilencek első évei nem a sikerek jegyében teltek el. A 70-es évek olajválságainak ellensúlyozására az egyes tagállamokban alkalmazott protekcionista intézkedések megnehezítették az integráció szorosabbra fűzését, a közös piac teljes megvalósítását. Az időszak legnagyobb eredménye az Európai Monetáris Rendszer 1979. évi beindítása volt, amely megteremtette a közösségen belüli pénzügyi stabilitás alapjait és az első lépés volt a gazdasági unió felé.

……A 80-as években az EK újabb bővítése adott impulzusokat az integráció fejlődésének. A dél-európai országok közül először 1981-ben Görögország, majd 1986-ban Portugália és Spanyolország csatlakozott a szervezethez. Az EK déli kibővülése a szegényebb államok csatlakozásával új problémákat vetett fel. Előtérbe került a Közösségen belüli gazdasági és szociális összetartás és a regionális felzárkóztatás kérdése, nőtt a problémák megoldására irányuló politika súlya.
 
……A Római Szerződést módosítását célozva 1987-ben életbe lépett Egységes Európai Okmány ezért az egységes belső piac létrehozását, és az annak létrejöttét akadályozó fizikai (határellenőrzések, határformalitások), technikai (tagállami jogszabályok, szabványok, előírások) és pénzügyi (költségvetési, adózási) akadályok felszámolását tűzte zászlajára. Jegyében néhány év alatt 300 közösségi irányelv született az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad mozgását akadályozó korlátok felszámolása céljából. Az Okmány a szorosabb integráció érdekében intézményi változásokat is hozott: kiterjesztette a Közgyűlésből 1962-ben Európai Parlamentté alakult, 1979 óta közvetlenül választott képviselőtestület befolyását, szélesítette a Bizottság hatáskörét és hozzányúlt a tanácsi szavazási rendszerhez is, biztosítva az ún. minősített többségi szavazás lehetőségét.

 Kiss Jenő

KKVHÁZ Szerkesztőség

Vélemény írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A Magyar Gazdaság Kávéháza!

Termékünk a kapcsolat, a tudás és a közösségi élmény

Hiszünk abban, hogy a gazdaság minden felelős
szereplőjének, politikai nézetektől független,
konstruktív, kulturált, rendszeres párbeszéde a magyar
versenyképesség egyik záloga.

Minden jog fenntartva 2023

https://madura-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/fonts/depo25-bonus25/

https://madura-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/fonts/vietnam/

https://doplang-adipala.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/jepang/

https://tayem-karangpucung.cilacapkab.go.id/wp-includes/assets/myanmar/

https://cigintung-wanareja.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/rusia/

https://karangsembung-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/pragmatic/

https://karangsembung-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/css/garansi-kekalahan-100/

https://banjarwaru-nusawungu.cilacapkab.go.id/wp-includes/js/thailand/