Krisán László az MKIK alelnöke köszöntötte a meghívott előadókat és a résztvevőket. Ismertette a nyitó rendezvény és az országjárás célját, ami párbeszéd kialakítása és javaslatok gyűjtése a KKV-szektor képviselőitól. Az EU 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó 7 éves költségvetése már tárgyalás alatt áll. Végleges döntés nincs még róla, valószínűsíthető, hogy az ismert okok miatt ( Covid-19 vírus járvány, a hozzá kapcsolódó gazdasági visszaesés, belső viták, stb…) ez a tervezettnél később születik meg. Magyar szempontból 2 nagy EU-s forrás nagyságrendjének megőrzése fontos, a Kohéziós Alapoké és az agrár költségvetésé ( KAP ). Jelenlegi ismereteink szerint mindkettőre van esély.

A következő előadó dr. Parragh László, az MKIK elnöke volt.
A jövőbe tekintő KKV stratégiát úgy lehet kialakítani, ha elemezzük a járvány miatt kialakult helyzetet, a nemzetközi gazdasági folyamatokat és a hazai fejleményeket. Nem lehet abban reménykedni, hogy a KKV-szektor minden problémáját majd az állam megoldja. A gazdaság 3 nyugati szomszédunknál, Ausztriában, Svájcban és Németországban 2001 és 2008 között alig növekedett, 2009 és 2020 között viszont 31 %-os növekedést mutatott. Mind az EU-27 tagállama, mind Magyarország megerősödött pozícióban került a jelenlegi válság helyzetbe. A prognózisok szerint 2020-ban a magyar GDP abban a csoportban van ahol az a  legkevésbé esik vissza az EU-n belül. A 4 elemű csoportot Románia vezeti 1,9 %-os várható éves visszaeséssel, a magyar helyezés a 4. legjobb 3 %-os várható csökkenéssel.
A magyar kárenyhítő csomag a GDP 18-20 %-át éri el, s ezzel a 3. legnagyobb az EU tagországok között. Több területen is jóval kedvezőbb a magyar gazdaság helyzete mint 2008-ban volt.

A jelenlegi prognózisok szerint 2021. utolsó vagy 2022. első negyedévére érheti el a magyar gazdaság a 2019. évi teljesítmény szintet.

Az EU nagy déli államai nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy a kohéziós alapok ne csökkenjenek. Csak ezeknek a forrásoknak a hatékony, versenyképességet növelő felhasználása jelenthet azonban megoldást a jelenlegi gondok enyhítésére.

dr. György László államtitkár, ITM: Az országjárás célja konzultáció a vállalkozás fejlesztési elképzelésekről az érintettekkel. Ez nem a régebbi tervezési megközelítés, hanem a várható keresletnek való megfelelés.
Az IMF elemzése szerint Magyarország a 2. helyen áll, Dánia után abban az összehasonlításban, hol a legmagasabb a high tech szakágazatok súlya az iparban.
Az országjárás során megkérdezzük a KKV-szektor képviselőit milyen tapasztalatokat szereztek a GINOP 1 és 2 programok végrehajtása során.
11 kérdéskör lesz napirenden:

1.    Tőke- és hitel moratórium 2000 Mrd Ft értékben,
2.    Adó és járulék engedmények,
3.    Munkahely védelmi támogatás, eddig 180 ezer főt érintett,
4.    K + F bértámogatás, mikro és nagyvállalatok részére is, 16 ezer fő érintett,
5.    Munkahely teremtő bértámogatás, 15 ezer főt érint,
6.    Képzési programok, informatikai ismeretek fejlesztése, 62 ezer fő jelentkezett,
7.    Beruházás élénkítő programok, azok számára akik a válságban lehetőséget is látnak,
8.    Államilag támogatott tőke és hitel juttatás, EU-s forrásokból, alacsony kamatokkal,
9.    Ellenséges külföldi vállalat felvásárlásokat akadályozó intézkedések,
10.    Patrióta gazdaságpolitika és stratégia a K + F és iparfejlesztés területén,
11.    Hazai fejlesztések és gyártás támogatása ( pl. lélegeztető gép és vakcina fejlesztés ).
12.    Cél továbbá a családok és nyugdíjasok életszínvonalának védelme is. Utóbbit a 13. havi nyugdíj 4 lépésben való visszaépítése szolgálja.

Szepesi Balázs helyettes államtitkár, ITM: A mostani lesz a 2. országjárás, amelyet közösen bonyolítanak le az MKIK megyei szervezeteivel. A fókusz ott van, mit kezdhetünk a KKV-k számára elérhető forrásokkal 2020-ban és 2021-ben?

A kohéziós politika nemzeti kerete 7 396 mrd Ft lehet, a 15 %-os nemzeti társfinanszírozási keret 332 mrd Ft, a 2021-27-es időszakban. A többéves pénzügyi keret az EU-ban főbb célterületekre összpontosít: – intelligens energia, PO 1

–    zöldebb, karbonmentes EU, PO 2
–    jobban összekapcsolt Európa,
–    szociálisabb Európa,
–    polgáraihoz közelebb álló EU.

A pénzügyi keretek tárgyalás alatt vannak, ezért még átalakulhatnak. A járvány helyzetet az EU oly módon próbálta enyhíteni, hogy bár új forrásokat nem bocsátott rendelkezésre, de enyhítette az odaítélt pénzügyi keretek felhasználási szabályait.

3 keret nyílik meg az idén illetve 2027-ig a tagországok számára: 540 mrd euro 2020-ban, 750 mrd euro 2021-27-ben, Új nemzedék program, EU által garantált szindikált hitelből, 1100 mrd euro 2021-2027-ben, ez az eredeti EU-s javaslatban is szerepelt. Amig az 540 mrd euro válság kezelő és szolidaritási alap, egy része kölcsön, addig a 750 mrd euro hitel új, de visszafizetendő forrás. Az ennek terhére megvalósított fejlesztéseknek ki kell termelniük a hitel törlesztés összegét.

A felhasználási szabályokon jelenleg is dolgoznak. Lesznek nemzeti keretek, de ezek felhasználását az EU is ellenőrzi. A KKV-k számára a forrásokhoz való hozzáférést elvi kritériumok teljesítése esetén kívánjuk biztosítani, ezek:

– életszerűség,
–    ügyfélbarátság,
–    rugalmasság.

A fő területek, amelyekre célszerű koncentrálni:

– gazdaságfejlesztés,
–    Innováció,
–    foglalkoztatás és felnőttképzés,
–    szakképzés és felsőoktatás,
–    turizmus.

A korábbi szigorú EU-s szabályok fennmaradása esetén sem Budapest, sem az összevont, több célú projektek nem juthattak volna forráshoz.
Az országjárás során 3 kérdésre keresik a választ a szervezők:

1.    Mik a vállalatok fő erősségei, kihívásai, korlátai és lehetőségei. ( SWOT analízis ) ?
2.    Hol tartanak, hol tartsanak 5 vagy 10 év múlva ?
3.    Ehhez milyen fejlesztésre és támogatásra van szükség ? Miben tudnak a kormányzati fejlesztési programok segíteni ?

A 3 előadás után kérdéseket lehetett feltenni, javaslatokat tenni. A résztvevők éltek ezzel a lehetőséggel. Magam azt kérdeztem: Van-e lehetőség és elképzelés a válság által különösen súlyosan érintett ágazatok, alágazatok ( turizmus, vendéglátás, közlekedés, autóipar, stb..) kiemelt segítésére, támogatására. Dr. Parragh László és az ITM helyettes államtitkára erre igenlő választ adott.

Színvonalas és informatív nyitórendezvényt tartott a 2 társ szervező. Ajánljuk a KKVház megyei partnereinek, kisérjék figyelemmel a megyei ipar és kereskedelmi kamarák Road show rendezvényeit, mondják el tapasztalataikat az eddigi EU-projektekről és a jövőre vonatkozó elképzeléseiket, igényeiket.

2020.06.24. Bank Center, Budapest
Összefoglalót készítette: dr. Szabadkai Antal ( KKVHÁZ )