Közhelyszámba megy, hogy a magyarországi bírósági eljárások különösen hosszúak és nehézkesek, s gyakorta felmerül a kérdés, hogy valóban a tényeknek, a tényállásnak megfelelő ítélet születik-e a végén. Az előbbi megállapítások különösen nagy gyakorisággal fordulnak elő az építési kivitelezésekkel kapcsolatos perekkel kapcsolatosan.

Tapasztalataink szerint kevesen tudják, hogy a pereskedést megelőzően több olyan eszköz is rendelkezésünkre áll, amellyel rövidebbé és a magunk számára nagyobb sikerrel kecsegtetővé tehetjük a jövőbeni peres eljárást.

Az egyik ilyen lehetőség az, hogy egy közjegyzőt kérünk meg a bírósági eljárást megelőzően, hogy az igazságügyi szakértők névjegyzékéből rendeljen ki egy szakértőt. Ennek többek között az az előnye, hogy a kirendelés gyorsan történik, így például egy folyamatban lévő kivitelezés esetén alkalmas az adott készültségi állapot rögzítésére, majd ezt követően a kivitelezés folytatható, míg a bírósági eljárás keretében szakértő kirendelésére csak jóval később kerülhet sor, amikor már a kivitelezés befejeződött, s a vitás helyzet már nem, vagy csak nagyon nehezen rekonstruálható. Továbbá a szakértőnek felteendő kérdéseket a kérelmező fogalmazhatja meg, míg a bírósági eljárás keretén belül csak indítványozhatja a kérdések feltételét, a tényleges kérdéseket a bíró teszi majd fel. A számos előny mellett feltétlenül kiemelendő, hogy a közjegyző által kirendelt szakértő szakértői jelentését a bíróságnak úgy kell figyelembe vennie, mint a bíróság által kirendelt szakértő jelentését. Ugyanakkor az egyik fél által megbízott szakértő jelentése – még abban az esetben is, ha az így megbízott szakértő szerepel az igazságügyi szakértők listáján – csak mint az adott peres fél nyilatkozata vehető figyelembe a bíróság által.

Egy másik lehetőség, amellyel az építésügyi jogviták rendezése rövidebbé és hatékonyabbá tehető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv igénybe vétele.

Ezen szerv igénybevétele esetén az esetek többségében lerövidül az építőipari kivitelezés legfőbb szereplői (megrendelő, tervezői kivitelező, fővállalkozó, alvállalkozó) közötti vita lefolytatásának ideje, és optimális szakmai megoldás születhet.

Milyen esetekben vehető igénybe a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) közreműködése?

Amennyiben az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítésével kapcsolatosan

• a teljesítés igazolása nem történt meg,
• a teljesítés igazolás kiadása vitás,
• a teljesítés igazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg,
• a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (bankgarancia, zálogjog, kezesség) érvényesítése vitás a felek között.

A TSZSZ 30, illetve bonyolultabb esetekben 60 napon belül készíti el szakvéleményét. Amennyiben a felek nem fogadják el a szakvéleményben foglaltakat, akkor úgynevezett kiemelt jelentőségű per indítható a perértéktől függetlenül. Ez gyakorlatilag egy gyorsított lefolyású pert jelent, sőt ezen perek esetében a TSZSZ véleményére hivatkozással a bíróság kérelemre elrendelheti ideiglenes intézkedésként 400 millió Ft összeghatárig a keresetben foglaltak teljesítését az ítélet meghozatala előtt.

A további előnyökre is tekintettel a TSZSZ igénybevétele minden építőipari szereplő számára a fenti esetekben egyértelműen javasolható, mivel az úgynevezett lánctartozások ily módon a legtöbb esetben megelőzhetőek, illetve rövid idő alatt megszüntethetőek.

Egy további lehetőség, amellyel a jogvitánk lefolytatása gyorsabbá és hatékonyabbá tehető, egy választott bíróság kizárólagos illetékességének a kikötése. Ezt a legcélszerűbb már a szerződő felek közötti alapszerződésben kikötni, mert jóllehet ez később, már a jogvita kialakulásakor is megtehető, de kétséges, hogy a felek akkor készek-e még bármiben is egyetérteni. Magyarországon egy ilyen választott bíróság működik, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett. A választott bíróság előnyei a rendes (állami) bíróságokkal szemben többek között:

– az eljárás gyors (általában félévvel a keresetindítást követően a perek nagy része lezárul),

– a felek egy-egy választott bírót delegálhatnak a választott bírók névjegyzékéből, akik megválasztják a tanács harmadik tagjaként a tanács elnökét,

– a választott bíróság ítélete egyben a jogerős ítélet is, mivel nincs másodfokon eljáró bírói fórum,

– a választott bírók nagy része az egyes szakterületeken gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkezik, nemcsak igazságszolgáltatási tapasztalatokkal.

BALÁZS & KOVÁTSITS Ügyvédi Társulás

Kép forrása: hasznaltingatlan.hu