Mi is az a vízitúra?
A vízi túra, ha nem is egyidős az emberiséggel, de nem mai találmány. A sportszerű evezés hazai meghonosítója a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István volt (lásd Az evezés története II. című írást).
A vízi túrázás lényege nem írható le egyetlen mondattal. Kezdetnek lássunk egy meghatározást a múltból.
“A túraevezés és minden vele kapcsolatos fizikai és szellemi ténykedés sport, a szónak igazi, legnemesebb értelmében mindaddig, amíg köznapi értelemben vett munkává, megerőltetéssé nem sülyed, egyszóval amíg játék marad.”
Kemény Andor: A túracsónak, vadevezősök kézikönyve. Megjelent a szerző kiadásában 1928-ban.
A fenti idézet legfontosabb szavai: “fizikai és szellemi ténykedés.”
Fizikai ténykedés:
Idézzük ismét Kemény Andort:
“A túraevezés definíciója pedig: Előre meghatározott, vagy határozatlan útszakasz, előre kontemplált erőmennyiséggel, a legsebesebben evezendő be, anélkül azonban, hogy munkánk bennünk a kellemetlen fáradtság érzését keltené.”
Ez elég egyértelmű és ma is teljes mértékben igaz. Túrázni elsősorban pihenési felüdülési céllal megy az ember. Vannak ugyan túraversenyek, bajnokságok, hiszen a versengés igénye bennünk van, de ezek inkább csak színesítik egy igazi túrázó életét, mint meghatározzák sport életét.
Szellemi tevékenység:
Az evezéstechnika tanulása mellett nem árt még néhány dologgal ismerkedni, ha a túrázó igazán jól akarja érezni magát a vízen, vízparton Szélnek, víznek, felhőknek járását. Kevés fizikát, történelmet, irodalmat. Konyha művészetet. Sajnos a vonatkozó jogszabályok ismerete is az elengedhetetlen feltételek közé tartozik. Betartásukról nem is beszélve. Hogy melyikre miért van szükség arról később.
A vízi túrában minden benne van amire egy tökéletes kikapcsolódásra, aktív pihenésre vágyónak szüksége lehet.
Ha egyedül akar maradni, magányos farkasként róhatja a vízi utakat. Élvezheti a „zajos” csöndet, madárdallal, szélzúgással, víz csobogással, az evező keltette kis örvény mormogásával. Este egy kis szúnyogzenével.
Csapatban játszók a környezet hangjaiból általában kevesebbet kapnak. A saját maguk keltette hanghullámoktól nem jutnak szóhoz, sem madarak, sem vizek. Ha a szél mégis elnyomja a banda zaját, akkor irány a part. Lehetőleg még előtte.
Lényeg a kimozdulás a megszokott, épített környezetből. Pormentes levegőt szívni, mozgással frissíteni a keringést, összekócolódni a széltől, ismerkedni a természettel, együtt élni Vele, ha csak néhány napra is.
Igazán akkor teszünk jót magunkkal, ha a természetjárást, vízi túrázást életmód sportként kezeljük és építjük be az életünkbe.
Mai szóhasználattal élve ez a rekreáció magas iskolája!