Közbeszerzés. Mit tehet egy KKV ha úgy érzi…

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) éves beszámolója évek óta változatlanul közli, hogy a hozzá érkező kartellezésekkel kapcsolatos jelzések, panaszok, bejelentések 60-65%-a különböző közbeszerzési eljárásokkal függ össze, elsősorban az uniós finanszírozású programok kapcsán. Sőt a tapasztalatok alapján egyre gyakoribb, hogy kis-és középvállalatok is belekeverednek ilyen jellegű súlyos jogsértésekbe. Ebben közrejátszik az is, hogy a KKV-k ismeretei és tudatossága ezen a téren egyaránt fejlesztésre szorul: a GVH felmérései szerint a kkv-k csaknem ötöde szerint nem tiltott közbeszerzések előtt megbeszélni egymással a pályázatuk tartalmát. Pedig a kartellezés jelentős károkat okoz mindenki számára: egyrészt a megállapodásban résztvevők komoly szankciókra számíthatnak, másrészt a fogyasztók, az államkassza és nem utolsó sorban a versenytársak fizetik meg az árát a versenykorlátozásnak, amíg arra fény nem derül.

Mi is a közbeszerzési kartell?

Kartellnek vállalkozások titkos, a verseny korlátozására (a piac felosztására, az árak rögzítésre) irányuló egyezségét nevezzük. A kartellek a legsúlyosabb versenykorlátozó jogsértések közé tartoznak. A közbeszerzési kartellek célja az, hogy adott tenderre/tenderekre előre meghatározzák a nyertes vállalkozást vagy vállalkozásokat, és ezen célhoz igazítják a különböző magatartási formákat (például túlárazott ellen-árajánlatok, vagy az ajánlat visszatartása). Ezek a megállapodások általában az adott piacon folytatott közbeszerzések időbeli vagy térbeli felosztására irányulnak (körbenyerés), vagy egymás alvállalkozói kapcsolatokon történő bevonásával kerülik meg a versenyzést.

Néhány példa KKV-k részvételével folytatott, ilyen jellegű jogsértésekre: a napelem-telepítő cégek kartelljében öt vállalkozás jogsértő módon 26, napelemes rendszerek kivitelezésére vonatkozó, vissza nem térítendő uniós támogatású pályázatot osztott fel egymás között. A kútfúró cégek kartelljében pedig négy cég osztotta fel egymás között egyes települések kútfúrással, -felújítással és -hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A hatóság az előbbi esetben több mint 81 millió forint, az utóbbiban több mint 100 millió forint összegű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a résztvevő vállalkozásokra.

Miért ne vegyünk részt közbeszerzési kartellben?

A közbeszerzési kartellek rontják a közpénzek gazdaságos és hatékony felhasználását: a közbeszerzési kartellezés voltaképpen a közpénz eltulajdonításaként értékelhető.

Mivel ez a jogsértés a legsúlyosabb versenyjogi szabálytalanságnak számít, a következményei is súlyosak lehetnek a résztvevők számára: ezekben az esetekben nem érvényesülnek az ún. de minimis (a megállapodások csekély jelentőségére vonatkozó) szabályok vagy egyéb mentességek.  Amint a fenti példákban láthattuk: akár a helyi, kisebb beszerzéseken folytatott, elsőre „radar alattinak” tűnő visszaélések is komoly szankciókkal járhatnak. A Versenyhivatalnak ilyenkor nincs lehetősége bírság kiszabása helyett csupán figyelmeztetni a céget, melyre egyéb esetekben a törvény a KKV-k első jogsértéseinél módot ad.

A közbeszerzési kartell emellett nem csak versenyjogi, hanem büntetőjogi következményekkel is járhat: az ilyen összejátszás akár a résztvevők letöltendő szabadságvesztését is maga után vonhatja. Ezen túlmenően, a vállalkozás évekre kizárásra kerül a további közbeszerzésből.

Mit tegyen ha kartell miatt versenyhátrányba kerül?

Ha úgy véli, hogy egy közbeszerzésben kartell miatt nem tudott sikeresen részt venni, forduljon a GVH felderítéssel foglalkozó munkatársaihoz (kartell@gvh.hu, felefon: +361-472-8876) vagy ossza meg észrevételeit a Kartell Chat anonim felületén (www.gvh.hu/kartellchat). 

A kőkemény kartellek rendkívül káros hatásaira és nehéz felderíthetőségére tekintettel a GVH díjban részesíti azon személyeket, akik az ilyen kartellek felfedéséhez és felderítéséhez nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltatnak a Gazdasági Versenyhivatalnak. Az ún. informátori díj akár 50 millió Ft is lehet.

A GVH-hoz érkező kartellekre vonatkozó bejelentések kb. 70%-a az ajánlatkérőtől jön. Kiemelendő ugyanis, hogy a közbeszerzések során az ajánlatkérőknek nem csupán lehetőségük, hanem kötelességük is jelezni a versenyhatóság felé, ha okkal feltételezhetik a versenyszabályok megsértését.

Hogyan kerülheti el a versenyfelügyeleti bírságot, ha mégis jogsértésbe keveredett a cége?

Az összejátszások résztvevőinek érdemes ún. engedékenységi kérelem keretében még annak kiderülése előtt, maguktól feltárni a részvételüket a versenyhatóság előtt, és önként bizonyítékokat szolgáltatni rá: így nem csak a versenyfelügyeleti bírságot úszhatják meg, de később, egy esetleges büntetőeljárásban is lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.

A kis-és középvállalkozásoknak készült Hogyan maradjon tiszta? című kiadványban további tanácsok és információkat találhatók a témáról, pl. hogy mit tegyenek a vállalkozások – a saját érdekükben – ha összejátszásra hívják fel őket, vagy ha más vállalatok részéről ilyen összejátszást tapasztalnak.