A legtöbb szakértő megegyezik abban, hogy nagy az európai szintű recesszió valószínűsége.
A pandémia még fel sem mért pusztítása után, az ukrán háborús helyzet következményei és a gazdasági világválság árnyéka tovább növeli a bizonytalanságot.

A bizonytalanság egyik fő következménye a döntések halogatása. A döntések elmaradása pedig a gazdasági növekedés megállásának biztos receptje.

Vegyük sorra milyen veszélyekkel számolhat a magyar gazdaság legsérülékenyebb területe, a KKV szektort.

Infláció
Az infláció a 2022-es várakozások szerint két számjegyű is lehet. A közgazdászok arra nem vállalkoznak, hogy az inflációt pánikjelenségként kezeljék, pedig lenne rá ok. (Ha egy zsúfolt teremben füst száll fel, a menekülő tömeg okozza a legtöbb sérülést, miközben lehet, hogy csak egy könnyen kezelhető helyzetről van csak szó.)
Az inflációval is hasonló a helyzet. A gazdaságban arra kell számítani, hogy a legrosszabbra is felkészülve mindenki még az előtt árat emel, hogy azt a saját önköltség számításai szükségessé tennék. Ezt azért is megtehetik, mert már van egy inflációs várakozás a lakosság és a vállalatok körében, tehát az áremelésekben a már várt pénzromlás megjelenését látja mindenki, és így könnyebben el is fogadja. Ezzel a pillanatot jól kihasználók rövid ideig akár extraprofitot is realizálhatnak.
Ahogy a füst elől menekülők esetében is, itt is a világos „vezényszavak” felértékelődnek. Az állami beavatkozás  ilyen esetben nem példa nélküli a világban, de azt leszögezhetjük, hogy akkor egészséges, ha csak addig tart, míg mindenki biztonságba jut.

Hitelek és kamatok
A jegybank, amelyiknek a fő feladata a nemzeti fizetőeszköz stabilitásának a megőrzése, mesterséges pénzszűkét idéz elő azzal, hogy drágábban adja a refinanszírozó hiteleket a kereskedelmi bankoknak, akiknek ezzel szűkül a kihelyezési lehetősége.
A gazdasági válság és az inflációs fenyegetés hatására megnő a beruházások, illetve minden hitelfelvétel kockázata, ezért a bankok a már drágábban beszerzett forrásaikra a szokásosnál nagyobb kamat marzsot helyeznek.
A lakossági megtakarítások a pénzalapú megtakarításokból könnyen ingatlanokba, vagy más jószágokba vándorolhatnak, ezzel is csökkentve a banki kihelyezések lehetőségét és emelve a bankok kamat igényét.
Ezek a tényezők együtt a hitelek kamatait egy már meghaladottnak hitt szintre emelhetik. A hazai kisvállalatok aggódó szemeiket az MNB-re fogják függeszteni egy új NHP programban reménykedve.

Energia árrobbanás
Ha valami vágtatóvá teheti az inflációt az pont az energia árrobbanás. Magyarország bántóan kitett energiahordozók vonatkozásában.
Kevés eszközünk van cselekedni, és ami van az is rövidtávon kárt okoz a gazdaságnak. Az energiával való takarékosság az egyetlen a bolygónk szempontjából elfogadható fegyver. Amennyiben azonban ez nem hatékonyság növeléssel valósul meg, hanem termelés és fogyasztás visszafogással óriási pillanatnyi gazdasági károkat okoz. Ha nem vásárolunk, az csődbe viszi azokat, aki abból élnek hogy minket kiszolgáljanak.
A technológia fejlesztést kell erőltetni, az energia termelés és felhasználás területén egyaránt de ennek az átfutási ideje fájóan hosszú.

Fogyasztás visszatartás
A drágulás, legyen az a hitelek, vagy egyszerűen a termékek és szolgáltatások piaca a vásárlások visszatartását eredményezik. A lakosság és a vállalati világ is elhalaszt bizonyos vásárlásokat. Mi is takarékosak leszünk, de ne lepődjünk meg azon, hogy rajtunk is takarékoskodik majd a vevőnk és csökken a bevételünk. A gazdaságpolitika nagy kihívása lesz, hogy a lakosság – elsősorban hazai termék – fogyasztását fenntartsa egykívánatos szinten.
Az ösztöneink azt diktálják, hogy legalább lakossági szinten takarékoskodjunk az import áruk igénybevételével.
A hazai szolgáltatókat ösztönözzük, hogy az áremeléseiket tartsák az éves várható infláció alatt.
(Szokatlan megoldás lehetne ha a kormány kivet egy inflációs különadót, amit azoknak kell megfizetni, akik az éves inflációnál nagyobb mértékű áremelést hajtottak végre termékegységre vetítve. Persze rengeteg a kiskapu, módszertani nehézség, ezt most ne kérje számon a Tisztelt olvasó.)

EU források
Ebben a helyzetben különleges jelentőséggel bír, hogy az április végén felálló új Kormány el tudja-e hozni Brüsszelből
az ott „tartott” magyar pénzeket. A hazai KKV szektor lélegzet visszafogva figyeli, hogy milyen megegyezés születik.
Bízzunk a brüsszeli kompromisszum készségben, de a magyarban is. Egy biztos, ha jönnek is fejlesztési források, azok elsődleges célja nem a költségvetés kiigazítása, hanem a beruházás ösztönzés lesz. Először legyen itt a pénz, azután meglátjuk.

A rövid helyzetértékelés után nézzük, mit tehet egy mindennek kitett hazai kisvállalat.
– Folyamatosan egyeztessen a szállítóival és a vevőivel. Legyen napra kész az ő gazdálkodási szempontjaikat illetően.
– Vegye fel a kapcsolatot a bankjaival és tájékozódjon a pénzintézet várható lépéseiről
– Aktualizálja az éves tervét, és azt egészítse ki cselekvési tervvel.
– Készítsen egy takarékossági tervet. (energiával, anyaggal, idővel, folyamatszabályozás stb.)
– Tájékozódjon a még elérhető kedvezményes forrásokról és készüljön fel az igénybevételükre ( KAVOSZ stb.)
– Legyen készenlétben minden projektje egy pályázati beadásra. Egyeztessen folyamatosan a pályázatírójával!
– Beszéljen az embereivel újra, és legyenek megoldásaik arra, hogy egy szűkös időben milyen munkaügyi megoldásokkal tudja megvédeni a dolgozóit és saját magát!

Jó munkát kíván a KKVHÁZ!

a szerző a KKVHÁZ vezérigazgatója

Kérjük a Tisztelt Olvasókat, hogy ha segítségre van szükségük a gazdálkodásukban jelezzék felénk, mi igyekszünk megoldást találni! Örömmel vesszük a hozzászólásaikat és /vagy témajavaslataikat is a cikk alatt.
kkvhaz@kkvhaz.hu

(Ikonkép: Nyugat.hu)

About Post Author