Dobos Balázs vállalkozásfejlesztésért felelős helyettes államtitkár üzeni.
Az új Kulturális és Innovációs Minisztériumban teremtette meg a kormány a vállalkozásfejlesztés tudásközpontját.
Dobos Balázs helyettes államtitkár a szakmai vezetője ennek a munkának. A minap fogadott bennünket, együttműködésben állapodtunk meg.
A hazai vállalatok 99 %-a KKV, ebből adódik, hogy a hazai vállalkozásfejlesztés tennivalói is ide fókuszálnak.
Persze az ördög a részletekben van. Ezért kértünk és kaptunk egy interjút, hogy finom részleteiben is meghallgathassuk a kormány elképzeléseit a KKV szektor szerepéről.
Az, aki most az életéért küzd, de az is, aki gyorsító pályára áll éppen, hallgassa meg az interjút! Vegyen inspirációt, ezt is figyelembevéve építse a stratégiáját! A következő hónapokban KKVHÁZ is a most elhangzott gondolatokhoz igyekszik illeszteni a lépéseit.
A helyettes államtitkár már az interjú elején leszögezte: a kormány a KKV szektor problémáira nem csupán egy gazdasági feladatként tekint, hanem a magyar családok megélhetésének döntő forrását látja benne, hiszen az összes hazai foglalkoztatott több mint 70 %-át ez a szektor alkalmazza.
A KKV szektor a hazai foglalkoztatás és hozzáadott értékteremtés kulcs szektora. (megjegyzés a szerkesztőtől: a hozzáadott érték megteremtésének módja szektoronként, ágazatokként, vállalatonként teljesen eltérő. Itt a cégvezető tudását, felkészültségét és motivációját semmilyen kormány nem pótolhatja, csak segítheti.)
Információt kértünk a kormány gazdaságirányítási struktúrájáról – annak feladatmegosztásról.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium felel sok egyéb kérdés mellett, a vállalkozásfejlesztés stratégiai irányaiért, a Vállalkozásfejlesztési Tanács működtetéséért, a vállalkozásfejlesztési célú uniós források tervezéséért vagy éppen az IFKA háttérintézmény irányításáért is. Ez utóbbi nevét érdemes megjegyezni, hiszen a vállalkozások mindennemű fejlesztésének a letéteményese ez a szervezet.
De például a Széchenyi Kártya Programot a Gazdaságfejlesztési Miniszter felügyeli, míg
az exportösztönzés kérdése a külgazdasági tárca felelőssége.
A vállalkozásfejlesztés – ideértve a KKV szektort – „összkormányzati” felelősség, mondta Dobos Balázs.
Arra a kérdésünkre, hogy a versenytárs országokkal (V4) összevetve hol áll a magyar KKV szektor, érdekes információkat kaptunk.
Bizonyos mutatókban a csehek és lengyelek a legjobbak. Mi sok tekintetben a szlovákokkal vagyunk egy szinten. A lengyel, cseh előny háttere még a 90-es évek privatizációjára vezethető vissza. Ott akkor egyben maradhattak a (nagy)vállalati tudásbázisok, megtörtént egy tudatos piacvédelem is. Nálunk ez nem így történt. A felzárkózásunk más pályán történik.
A magyar kormány figyel a partnerországokra. 3 indikátor alapján igyekszünk bemérni a magunk helyzetét.
Termelékenység
Ebben többek között a fent említett okok miatt is lemaradásban vagyunk. Ide várjuk az uniós vállalkozásfejlesztési forrásokat is. A magyar gazdaság az elmúlt 10 évben segélyalapúból munkaalapúvá vált. A következő évtizedben tudásalapúvá szükséges tenni. Ennek a fejlesztése égető prioritás.
Hazai hozzáadott érték növekedése
Itt nélkülözhetetlen az innováció fejlesztése, a saját brand építés … stb. (megjegyzés a szerkesztőtől: Itt egy hatalmas szakadás várható a KKV szektoron belül, hiszen sokan lesznek akik ezt a kihívást nem tudják teljesíteni majd)
A nemzeti exportban a KKV export aránya
Ebben az indikátorban V4 összevetésben elöl járunk, de európai szinten is az átlagot teljesítjük. (megjegyzés a szerkesztőtől: a termelékenységi és a hazai hozzáadott érték indikátorok teljesítésének az ismeretében itt sem ülhetünk a babérjainkon, mert az eredmény valószínűleg a nagyarányú beszállítás következménye is, ami erős kitettséget is jelent.)
A helyettes államtitkár meghívta a KKVHÁZ közösségét a Vállalkozásfejlesztési Tanácsba, amit szívből köszönünk. A munkánk során a hagyományos témáink mellett a fent említett 3 indikátor alakulását kiemelten figyeljük mostantól.