A magyar gazdaság elsőszámú érdeke a versenyképesség. Ha az van, minden van, ha nincs, semmi nincs. A versenyképesség olyan mint az NB1-ben játszani. Aki a ligában szerepel, mindenki lehet bajnok. Aki nem résztvevője az elitnek, az lehet akármilyen jó, bajnok nem lehet. Lefordítva ezt a gazdaság nyelvére: annak az országnak, amelyiknek nincsenek folyamatosan versenyképes termékei, nem is szerepel a világ gazdasági versenyében.
Ezt a versenyképességet a vállalatok termékeinek a versenyképessége és a hazai menedzser társadalom szellemi képességei együtt adják.
Induljunk ki abból, hogy a menedzser társadalom versenyképes. A termékek versenyében fontos szabály, hogy a ma versenyképes termék, nem feltétlen versenyképes holnap is. A termékeknek életciklusuk van. Ha a termékek nincsenek megújítva, lecserélve, akkor elavulnak, elvesztik a versenyképességüket. Ezzel a leépülő folyamattal áll szemben a K+F+I a ( kutatás fejlesztés, innováció) ami nem csak a konkrét termékre, de az azt előállító eszközparkra, termelési folyamatokra, és a menedzsment kultúrára is vonatkozik.
Ennek az állandó megújítással járó, rendkívüli versenynek a motorja a tőke. Ez idáig nem újdonság, minden közgazda tanulta, minden vállalatvezető tapasztalta.
Van azonban egy csapda helyzet. Az a társadalom, ahol csak ott folyik K+F+I, ahol tőke van, könnyen úgy járhat, hogy lesz egy pár sikeres exportképes vállalata és számtalan elavult – versenyképtelen – kisvállalata, akik már később arra sem lesznek képesek, hogy beszállítsanak a nagyoknak. Pedig a versenyképes kezdeményezések nem csak a tőkeerősek körében születnek. Szegény családban is születhet Isten áldotta tehetség, ezt emeli magasra az iskolarendszer.
A tőkeszegény kisvállalatok sorsa sanyarúbb. Nekik ma nincs egy „kisiskolájuk” ahol a nagyokkal egy padban ülhetnek.
A tőkeszegény, de ígéretes termékkel rendelkező kisvállalatok működéséhez szükséges eszközök, tudások, menedzserek, forgóeszközök, előfinanszírozása hitelből és pályázatokból lehetséges.
Ahol ígéret szinten sincs meg a termék, az a vállalkozás életképtelen és terhes a társadalomra, nem szabad finanszírozni.
Az ígéretes kisvállalkozás finanszírozás kérdése – mindannyian érezzük – létkérdés. Azt, hogy a finanszírozás rendben van e, legalább évente körbe kell járnunk.
2021 február 24-én 14:00 – 16:00 között rendezzük meg a Kisvállalkozások Finanszírozása Csúcstalálkozót.
O N L I N E
SZERETNÉK REGISZTRÁLNI!
A rendezvényre meghívást kap ennek a problémakörnek:
minden fontos állami szereplője,
minden olyan gazdasági civil szervezet, amely vagy a finanszírozó, vagy a tőkeigénylő oldaláról képes hozzá szólni ehhez a problémához,
minden olyan szellemi műhely, amelyik tanítja, elemzi, kutatja a kisvállalkozás finanszírozás kérdését és
számos szereplő, aki kap ilyen finanszírozást és olyan is, aki nem.
meghívjuk az ONLINE asztalhoz azokat is, akik biztosítják a szükséges forrást, vagy éppen nem.
Az esemény programja:
13:45- 13:55 Belépés a zoom szobába.
14:00- A kiemelt meghívottak vitaindító szavai
14:15- A meghívott szervezetek képviselőinek 2 perces probléma felvetés és javaslat megszólalásai
15:00- Vita az elhangzott javaslatokról, azok fontossági sorrendbe helyezésével
15:30- A legfontosabbnak ítélt 3 javaslat közös átbeszélése, az azokkal kapcsolatos konkrét tennivalók
15:50- A kiemelt meghívottak összegzései
16:00- Az esemény zárása
{chronoforms}20210224b{/chronoforms}
