Szeretjük elolvasni azokat a híreket, amikor nemzetközi óriás vállalatok évekig terveznek egy beruházást, hogy azután rövid idő alatt létrehozzák azt. Az a megdöbbentő, hogy általában minden pontosan úgy működik, ahogy megtervezték. A hazai kisvállalatok nem szoktak alaposan tervezni és nagyon gyakoriak a bukások is. Kérjük, mondja el nekünk Ön szerint miért vagyunk mi kicsik ilyenek?
A nemzetközi nagyvállalatoknál és a kicsiknél is a stratégiaalkotás és megvalósítás módszerei – amik az ipari kor lineáris növekedési pályájára lettek kifejlesztve – már egyre kevésbé működnek. Gyorsan változó környezetben a stratégiaalkotás és megvalósítás más módszerei kellenek. Az új gondolkodásmód egyik központi forrása Eric Ries, A startup módszer könyve, magyarul nemrég jelent meg. A KKV és startup vállalkozások csak részben tudják alkalmazni azt, amit a nagyvállalatok, de a gondolkodási keretrendszer átvehető és alkalmazható. Az ok, ami miatt a kisvállalkozásokhoz ezek nem jutnak el: Versenyelőnyt jelent a legújabb tudás birtoklása, ezért ez a tudás nem kerül be a „hagyományos oktatásba” és az alkalmazásukhoz szükséges gondolkodásmódváltás információi döntő többségében csak angolul elérhetők. A másik lényeges különbség, hogy amíg különösen a globális vállalatok, globális piacokra törhetnek és globális piaci dominanciát építhetnek az erőforrásaikkal, addig a kicsiknek mikropiacokat kell keresni és mikropiaci dominanciát kell kialakítani. Ez egy külön tudomány, amit szintén nem tanítanak.
Az életrajzában kiemelt elem, – abban lehet Önre számítani – , hogy startup cégeknek módszertant kínál. Ha jól értjük ez egy silabusz lehet, amivel segít minden fontos dologra gondolni. Miért mondja, hogy startup? Ott másra kell gondolni, mint bármilyen kezdő vállalkozásnál?
A „hagyományos vállalkozás” és a startupok működése között van egy lényegi különbség már az elején. A hagyományos vállalkozás innovációja, induló ötlete legtöbbször lineáris, vagyis már egy meglevő és ismert dolgot akar jobban, gyorsabban, másként csinálni. Ismert elemeket rak össze, ismert környezetben. A „tudom, hogy tudom… vagy a tudom, hogy nem tudom sávban mozognak. A startup – különösen a „felforgató technológiák” – kiinduló gondolkodásában a lehetséges célcsoportok szereplőinek vágyai, problémái és tevékenysége állnak. Erre fejlesztenek egy alapjaiban új megoldást, ami csökkenti vagy megszünteti a fájdalmakat, segít a vágyaik és haszonelvárásaik kielégítésében és kapcsolódik a célpiac döntéshozói tevékenységeihez úgy, hogy azt értéknek lássák. A nem tudom, hogy nem tudom sávba merészkednek. A GM-Mentorprogramok egy egységes és teljes keretrendszert adnak az innovatív vezetői működésfejlesztéshez és üzletfejlesztéshez. Alapját 210 db CANVAS – 1 A4-A1 oldalas – fejlesztési vászon adja, amik a teljes fejlesztési folyamat minden fontos lépését annyi elemre bontják, ami ráfér egyetlen oldalra. Olyan, mint egy puzzle, amiből annyi kép rakható ki, ahány cég van és azon belül is annyi megoldás születhet, ahány döntési helyzet van. A másik lényegi alap, hogy nem a „stratégiai cél” vezérel, hanem egy jövőbeni működési állapot, egy vízió. A vízió fix és kőbe vésett és ez jelenti az alapját a stratégiai célnak és megvalósítási lépéseknek. Gyorsan változó környezetben 3 havonta érdemes stratégiai megbeszélést tartani, hogy igazak-e még azok az alapfeltevések, amikre építettük a működést. Szükség esetén a vízió eléréséhez tartani vagy akár alapjaiban változtatni kell a stratégián és a megvalósítási lépéseken. Ezt a gyors döntést és megvalósítást segítik a CANVAS-ok, amik tulajdonképpen a „gyárkapun belüli” Lean módszerek kiterjesztései a „gyárkapun kívüli világra”.
Az Ön múltjában a multinacionális karrier és a logisztikai rendszerek fejlesztése szinte kódolta, hogy a kicsiknek is rendszereket kínál és arra biztatja őket, tervezzék meg precízen az üzletüket, a folyamataikat és a kommunikációjukat is. Miben tér el mégis alapvetően egy nagyvállalati terv egy kicsiétől?
A startupoknál és a KKV szektor szereplőinél szerencsés helyzet, hogy sokkal gyorsabb döntések születhetnek és rövidebb a döntési út egy-egy kérdésben. A „gyors hal” megeheti a „lassú halat”…akármekkora. Alapvetően sokminden alkalmazható a kisvállalkozásoknál is, ami a nagyoknál van, csak kevesebb pénzből, gyorsabban és egyszerűbben kell csinálni. Például, ha a kezdeti piackutatást és piaci lehetőségfeltárást és elemzést nézzük, akkor egy kicsinek nem kell megbízni drágán dolgozó piackutató céget. A lehetséges piaci célcsoport szereplőinek a működését megismerheti kérdőívekkel és egyszerű „baráti beszélgetésekbe ágyazott interjúkkal” – MOM teszt, amit elég a lehetséges mikropiac 10-20 szereplőjének reprezentatív mintájával elvégezni.
A címben elhelyezett megjegyzés arról, hogy terv nélkül lehetetlen megérkezni valahová, arra kívánt utalni, hogy az, aki pld. végcél és időhatár nélkül utazik el egy országba, az reményvesztett kóborlásba kerül. Mindig lesz hely ahol még nem járt. Az, aki Budapestre jött 2 napra, tudja mi a dolga. Az a cégvezető, aki tervet állított, biztosan tudja, hogy elért-e valahová. Ön most úton van éppen – képletesen persze – vagy terveket sző?
A célok és határidők fontosak, hiszen amit nem mérünk, azt nem lehet fejleszteni. Ahhoz már eleget tapasztaltam, hogy tudjam „nem én irányítok”. Van egy „magasabb erő”, ami meghatározza a sorsunk és ebben csak annyit tehetünk, hogy a magunk részét megcsináljuk és hisszük, hogy ez a „magasabb erő” megteszi azt, amire mi már nem vagyunk képesek. Csak az utóbbi 3 évben 12.000 oldalt olvastam el angolul és azonnal a „gyakorlatba ültettem”. A másik, amiben hiszek, hogy az élet egyetlen természetes állapota az állandó növekedés, változás és fejlődés… Úton voltam… úton vagyok…és úton leszek…
Köszönjük az interjút!