2023. március 13. (hétfő) 14:00 – 16:00 óra között ONLINE
A BKIK – KKVHÁZ rendezvénye.
A versenyképesség fejben dől el.
Az immár hagyományos esemény örök aktualitását az adja, hogy a személyes – a vállalati és a nemzetgazdasági versenyképesség is emberi felkészültségen alapszik.
Versenyképes vállalatok nélkül nincs versenyképes gazdaság, versenyképes vezetők nélkül nincs versenyképes vállalat.
Ebből adódik, hogy a vezetők képzése kiemelten fontos. A vezetők csapat nélkül keveset érnek, a csapatok pedig felkészületlen tagokkal nem versenyképesek. Ebből is adódik, hogy a munkatársak fejlesztése elengedhetetlen.
A képzés módszeréről, tematikájáról, helyéről, színvonaláról, célcsoportjairól, és még számtalan kérdésről egyaránt élénk vita van a képzők, a képzést igénybe vevők, a kormányzat, a szakirányú civil szervezetek, és még sok kisebb nagyobb jelentőségű szereplő között.
A képzéshez mindenki ért egy kicsit – jó nem annyira, mint a focihoz – de majdnem.
A csúcstalálkozó fókuszában az áll, hogy először is számba vesszük, ki milyen problémát tud beazonosítani, milyen megoldásokat kínál azok orvoslására.
A tanácskozás gerincét azonban az adja, hogy élénk vitában igyekszünk kiválasztani a ma 3 legfontosabbnak vélt problémát és megoldásaikat. Ezt a következtetést a kormány asztalára helyezzük.
KÉRJÜK, AKI ÚGY DÖNT, HOGY RÉSZT VESZ A KONFERENCIÁN, NAGYON ALAPOSAN KÉSZÜLJÖN FEL RÁ.
Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem a leglényegesebb kérdések megoldási javaslatait tesszük az illetékesek asztalára.
Az esemény lebonyolítása:
13:40 – 13:55 Belépés az online térbe
14:00 – 14:10 Köszöntő mond a BKIK elnöke (felkérés alatt) valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke (felkérés alatt) (plenáris ülés)
14:10 – 15:00 Moderált vitabeszélgetés a rendezvény fókuszcsoportjaiban (6-8 fős virtuális kerekasztalok)
15:00 – 15:30 A fókuszcsoportok beszámolói az általuk vélt (plenáris ülés) legfontosabb problémákról
15:30 – 15:50 Vitabeszélgetés a felvetések fontossági sorrendjéről
15:50 – 15:55 A konferencia üzenetének megfogalmazása
15:55 – 16:00 Zárszó
A részvétel térítésmentes, a konferencia vitaasztalainál a férőhelyek száma korlátozott, kérjük a mielőbbi jelentkezést.
REGISZTRÁCIÓ
Kellemes időtöltést kíván az esemény két házigazdája és moderátora
| Sepsi Zsigmond BKIK XXIV. osztály elnök |
Kárpáti Péter BKIK XXV. osztály elnök |
Gulyás József KKVHÁZ vezérigazgató moderátor |
About Post Author
A kkv-k eredményessége döntő mértékben múlik a munkavállalók általános és szakmai képzettségén. Ugyanakkor a kvalifikált munkaerőből hiány van, a kvalifikálatlan munkaerő termelékenysége viszont alacsony.
Segítené-e a kkv-szektor eredményességét hosszú távon, ha képzettebb munkavállalókból biztosíthatnák a munkaerő-utánpótlást?
Ha igen, elképzelhető-e egy kölcsönös érdekeken alapuló hosszú távú együttműködés és program az állammal (kormányzattal), mely ösztönzővé tenné az általános iskolát befejezett szakképzetlen (több mint egymillió fő), és az érettségizett szakképzetlen (több mint 900 ezer fő) munkavállalási korú – 15-64 éves – felnőtt népesség szakképzettséghez juttatását?
Zachár, L. (2021) Új Pedagógiai Szemle, 71. évf. 2021/ 05-06.sz. 12-36.old. – Szerk. Molnár, Gy.
A hazai kkv szektor meghatározó szerepet tölt be a gazdaságunk fejlődésében, ezért célszerű lenne kiemelten kezelni a gazdaságirányító szerveknek. A kisvállalkozások kreativitása nagy mértékben hozzájárulhat hazánk innovációs potenciáljának, illetve versenyképességének a növeléséhez. Fel kell ismernünk, hogy ez a területet a gazdaságfejlesztés még nem teljesen kihasznált területe és nem a multikhoz hasonló módszerekkel fejleszthető.
Nem a tréningcégeket, hanem a trénereket lenne érdemes minősíteni, így nem lehetne gyenge trénereket alkalmazni, viszont elkerülhetők lennének a feleslegesen túlbonyolított adminisztráció.
Nem látszik a szakmapolitikai irány a felnőttképzés terén. 2019-ben számos rendelkezés hatályon kívül helyezését követően 2022-ben ismét visszaköszönnek a korábban elvetett szabályozási elemek. A foglalkoztatáspolitika és a felnőttképzés ágazati irányítása 6 hónap után ismét szétvált. A felsőoktatás szerepe jogilag nőtt, ugyanakkor források és ágazati kapcsolódások hiányában ennek hatása jelenleg nincs. A piaci képzők helyzete rendkívül bizonytalan. A szakképző intézmények túlterheltek. A vállalati szerepvállalás remélhetően nő, de nem fedi le a felnőttképzés ágazati, területi, társadalmi sokszínűségét. Jó lenne látni, mi a szakmapolitikai irány az elmúlt évek rendkívül divergáló beavatkozásai után, mert ez lenne a munkaerőpiaci és a társadalmi érdek is.
Felnőtteket 1. olyan oktasson, aki abban a szakmában és témakörben gyakorlattal rendelkezik 2. olyat oktasson, ami támaszkodik és feldolgozza az oktatott felnőttek tapasztalatait valamely ismerten elfogadott szakmai anyag módszertanával
A vizsgaközpontok akkreditálásának aktuális kérdései.
A digitális kihívások a képzés területén is megjelennek. Felmerülő kérdések: Milyen lehetőségek vannak a képzők és a vállalatok kezében? Ezt hogyan alakítja, befolyásolja a szabályozás?
1. Legyen ismét versenypiaci szakképzés, mellyel párhuzamosan egy szakember értékelési rendszer kialakítása is történjen meg! Ez a rendszer tartalmazza, hogy ki-hol szerezte szakképzettségét és rendelkezzen a lakosság számára elérhető keresőfelülettel, értékelési lehetőséggel. Késztesse ez a rendszer a szolgáltatókat tényleges versengésre, hogy melyikük képes jobb szakembereket képezni. Az oktatás módszere csak részben legyen szabályozott (pl. legyen kötelező mennyiségű gyakorlati offline képzés), a tananyagnak viszont legyen egy kötelező alap tanmenete, mely kiegészíthető. 2. Vezetők emberi oldalának képzése, hogy képesek legyenek úgy bánni a munkatársaikkal, ahogy ők is szeretnék, hogy velük bánjanak, de a munkavégzési hatékonyság megmaradjon. Ehhez ajánlom például a viselkedéskutató, tantestületeket oktató, (gyereknevelési anyagokat is készítő) Novák Ferenc pedagogust.
Hogyan javul, nő a szakmai képzés, oktatás szinvonala, mert a halogatásnak nagy – számszerűsíthet és társadalmi)ára lesz ?
Ellenőrzés kapcsán, az egyszerű, adminisztratív jellegű tévesztésből adódó hibázási esetekben legyen lehetőség adminisztratív hibaként történő kezelésre az első alkalommal, amikor a hibát a hatóság feltárja. Ez a felvetés egybevág az FVSZ közzétett javaslatával, tulajdonképp annak megerősítése.
digitális képességek
Miként lehet érdekeltté tenni a potenciális felnőttképzési résztvevőket a képzés vállalásában?
A feladatok megoldásához kellő tudás átadására törekvés