Az ülést Vagács István főosztályvezető nyitotta meg. Köszöntötte a jelenlevőket, majd ismertette az ülés napirendi pontjait.
Köszöntőjében kiemelte, hogy a munkacsoport ülés témájának fontossága nem újszerű ténymegállapítás, elsődleges cél összefogni a különböző kezdeményezéseket, hogy a szakma segítségével egy átlátható, teljes körűen elérhető, és a mostaninál jobban a rendszerbe foglalt módszertan kerüljön kidolgozásra, annak érdekében, hogy pénzügyileg képzett, a vállalkozói létformát ismerő fiatal generációt építsünk. A stabil mikro-, kis és középvállalkozói bázis gyarapodásában kiemelt szerepe van a fiatalok által alapított vállalkozásoknak, számuk azonban a teljes magyar vállalkozói szegmensen belül még mindig nagyon alacsony. A vállalkozói alapismeretek oktatása, illetve ezen adottság fejlesztésének szükségessége az Unió által kiemelt fókuszt élvező KKV-kat támogató intézkedéscsomag (SBA) részét is képezi.
Megkérte a résztvevőket, hogy egy proaktív, véleményformáló és inspiratív beszélgetés keretében az előadások után szíveskedjenek megosztani észrevételeiket, ötleteiket, valamint eddigi tapasztalataikat.

Téglásy Kristóf főosztályvezető úr szintén köszöntötte az ülés résztvevőit, majd bemutatta ismertette az Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórum (ISZEF) eddig működését. Az ISZEF keretein belül kezdetben 6 munkacsoport működött, amely 2013. nyarán bővült a hetedik, nemzetpolitikai célokkal, tervekkel foglalkozó munkacsoporttal. Az egyes munkacsoportokban számos terület szakértői vesznek részt, legtöbben a „Tanulás és életpálya” című munkacsoportba jelentkeztek. Hozzátette, hogy megkezdődött a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 3. cselekvési tervének kidolgozása, amelynek három alap pillére a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás, a közösségfejlesztés, valamint az összmagyar szemlélet erősítése és a határon túli együttműködések fejlesztése. A cselekvési tervet a közeljövőben tervezik benyújtani a Kormány elé, addig azonban várják a további ötleteket, javaslatokat.
A jövőbeni tervekkel kapcsolatban kifejtette, hogy elsődleges cél a fiatalok vállalkozóvá válásának elősegítése, valamint az üzleti szféra fejlesztése.
Vagács István az elhangzottakhoz kapcsolódóan felvázolta azokat a Stratégiai kereteket, amelyek a Nemzetgazdasági Minisztérium ilyen témájú intézkedéseit meghatározzák. A 2014-2020-as időszak Kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiájában megjelenik mindkét terület: a pénzügyi tudatosság előmozdítása, mint a vállalkozások finanszírozási forráshoz jutását elősegítő tényező a hitelkeresleti oldalról közelítve, valamint a vállalkozói képzés elérhetőségének javítása, a vállalkozói kompetenciák fejlesztése is. A KKV Stratégia 2014-2015. évi javasolt intézkedési tervében szintén megtalálhatóak a témához kapcsolódó intézkedés: A fiatalok vállalkozóvá válásának elősegítése érdekében a vállalkozói ismeretek magasabb szintű oktatását biztosító feltételek megteremtése a köznevelési, illetve a felsőoktatási keretek között, valamint a felnőttképzés rendszerében a vállalkozói ismereteket nyújtó képzések támogatása. Ezeket a célokat és megfogalmazott intézkedéseket egyrészt a vállalkozók körében végzett kérdőíves felmérések, másrészt hazai és nemzetközi tanulmányok, és EU-s dokumentumok sora támasztja alá. Elsődleges célok:
– emelkedjen azoknak az intézményeknek a száma, melyek beépítik helyi tantervükbe a Nemzeti Alaptanterv által kínált, „Pénzügyi és gazdasági kultúra” és a „Vállalkozzunk!” című kerettanterveket,
– ennek előmozdítása érdekében már a kerettantervben is magasabb arányban jelenjenek meg a pénzügyi és vállalkozói kompetencia-fejlesztő ismeretek,
– biztosítsunk az oktatók számára ehhez illeszkedő pedagógus-továbbképzési lehetőséget,
– és a megvalósításban aktív szerepe legyen a gazdasági szektor képviselőinek.

Dr. Pillók Péter kutatásvezető előadásában röviden bemutatta a pénzügyi, gazdasági ismeretekről, benyomásokról fiatalok körében készített felmérés eredményeit. A 2013 őszén általános- és középiskolákban végzett kérdőíves felmérés eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a közvetlen környezet, azaz a szülők és a baráti társaságok jelentős befolyásoló tényezői a diákok pénzügyi és gazdasági ismereteivel kapcsolatos benyomásnak.
A fiatal korosztály számára a zsebpénz korosztályos elvárásnak számít, a felmérésben résztvevő diákok 82%-a rendelkezik saját pénzzel. Munkából származó jövedelme 37%-uknak van, míg a bankkártyás fizetés, valamint az ATM használat 100%-os a felmérésben résztvevők körében.
A kérdőívben kitértek a pénzügyi fogalmak ismeretére is, amelyekkel kapcsolatban általánosságban megállapítható, hogy a hazai fiatalok ismerete elmarad a nemzetközi átlagtól.
A kockázatmegoszlás és a részvénybefektetés fogalmával a felmérésben résztvevők mindössze 26%-a van tisztában.
A felmérés eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy azok a fiatalok, akik nagyobb vállalkozói kedvvel rendelkeznek, tájékozottabbak, pénzügyi, gazdasági és munkával kapcsolatos tudásuk nagyobb. Továbbá egyértelműen látszik, hogy már az általános- és középiskolai életkorban is van igény a pénzügyi ismeretek oktatására.

Hajna Csongor, a Provident szakmai-programvezetője hozzászólásában jelezte, hogy a pénzügyi- és vállalkozói ismeretek oktatásával kapcsolatban a fiatal korosztály gazdasági ismereteinek bővítését munkaerőpiaci ismeretek, gazdasági ismeretek, valamint állampolgári ismeretek területeken tartja fontosnak.
Kiemelte, hogy a lakosság pénzügyi ismereteinek fejlesztése a pénzügyi szektornak is elemi érdeke. A cégek kezében számos erőforrás és tananyag van, amelyek a jövőre nézve hasznosak lehetnek. A vállalatoknál lévő tudás- és tananyagrendszer rendkívül diverzifikáltak, az egységesítés szerkesztési munkálatokat igényel, azonban számos vállalat és intézmény mutat hajlandóságot az együttműködésre. A kutatás eredménye rávilágít arra, hogy az iskolarendszer alapjaiban nem elég a pénzügyi kultúra oktatásához, a célok elérése érdekében mindenképpen szükséges bevonni a vállalatokat is, továbbá szükség van az oktatási rendszer fejlesztésére is.
A pénzügyi ismeretek oktatása során azonban szem előtt kell tartani, hogy a vállalkozások nem végezhetnek üzleti tevékenységet az oktatási intézmények területén, ennek elkerülése kormányzati vagy civil szereplők bevonásával biztosítható.

Vagács István felkérte a résztvevőket, hogy fejtsék ki véleményüket az alábbi kérdésekre vonatkozóan:
1. A képviselt intézmény milyen formában, módon tud hozzájárulni a pénzügyi és vállalkozói ismeretek magasabb arányban történő megjelenéséhez az általános és középiskolai oktatásban (kidolgozott szakkönyv, tankönyv, módszertan, akkreditált pedagógusképzés, és/vagy helyszín biztosítása, vállalkozói szféra bevonása, stb.)
2. Tapasztalatuk szerint mi hiányzik, mik akadályozzák ezen ismeretek elterjesztését?
3. Mi jelentheti a megoldást, mivel motiválhatóak az érintettek?

Kovács Patrik a FIVOSZ elnöke kifejtette, hogy az ifjúsági vállalkozásfejlesztés az elmúlt néhány évben vált kiemelt területté. A FIVOSZ közel egy évtizede foglalkozik a fiatalok vállalkozói attitűdjével. Tájékoztatta az ülés résztvevőit, hogy a fiatalok vállalkozóvá válása program keretében közel 14 ezer vállalkozni vágyó fiatallal kerültek kapcsolatba, több mint kétezer üzleti terv elbírálása történt meg az elmúlt hónapokban. A FIVOSZ által 2010-ben készített Ifjúsági Vállalkozásfejlesztési Stratégia, valamint a Szövetség által készített kutatás eredményei mentén elérhetővé válnak a kitűzött célok.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok ¾-e egyet ért a vállalkozók kriminalizálásával, mindössze 1/3 részük rendelkezik pozitív tapasztalattal esetleg példaképpel a vállalkozói szférából. A kérdőívet kitöltő mintegy 3500 válaszadónak 1/3-a tartja magát alkalmasnak vállalkozás elindítására, amely szintén aggodalomra ad okot.
Hozzátette, hogy Európában nincs egységes mutatószám arra vonatkozóan, hogy az egyes programok milyen hatással vannak a fiatalokra, ezért a FIVOSZ kidolgozta az európai fiatalok vállalkozói tevékenységét és attitűdjét mérő komplex mutatószámrendszerét. Hazánkra vonatkozóan már meg vannak a mutatószámok, jelenleg az uniós társszervezettel azon dolgoznak, hogy az Unió többi tagországában is begyűjtésre kerüljenek a szükséges adatok. A mutatószámok vizsgálata és összehasonlítása alapján lehetővé válik a vállalkozói ismeretek oktatásának, valamint a vállalkozóvá válásának pontos keretrendszerének és mérhető céljainak meghatározása.
A FIVOSZ a vállalkozói bázisával és tapasztalataival tud elsősorban hozzájárulni a folyamatok előmozdításához.

Dr. Vadász György az OKISZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy az időpont, illetve a jelenlegi gazdasági környezet különösen alkalmas a fiatalok vállalkozóvá válásának elősegítésére, a pénzügyi kultúra elterjesztésére. A hazai kis- és középvállalkozások területén jelentkező legfontosabb feladatnak a generációváltást tartja.
Kiemelte, hogy az előttünk álló 2014-2020 közötti időszak gazdaságfejlesztési céljai és a rendelkezésre álló keretösszeg rendkívül kedvező.
A Magyar Iparszövetség által működtetett inkubátorház díjmentesen nyújt segítséget a fiataloknak a vállalkozás beindításával, működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben, melyet fel tud ajánlani a pénzügyi és vállalkozói ismeretek elterjesztésében. A korábban említett ernyőszervezettel kapcsolatban jelezte, hogy a kamarai rendszer, valamint az érdekképviseleti szervek megfelelő összekötő kapocs lehet a vállalkozók és a kormányzat között.

Papp Judit a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénziránytű Alapítvány képviselője hozzászólásában jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2006-ban készítette el az első kutatását, amely a fiatalok pénzügyi kultúrájának felméréséről szólt, amelynek eredményei jelentős mértékben hasonlítanak a korábban bemutatott eredményekhez. 2007-ben a végzős középiskolások számára elkészítették a „Pénz beszél” című kiadványt, amely azonban sajnos nem jutott el a diákokhoz. 2008-ban jött létre a Pénziránytű Alapítvány, amelynek honlapján pénzügyi oktatási program működik. Az iskolák pénzügyi támogatással vehették igénybe a pénzügyi oktatási programot. Az elmúlt öt évben mindössze 70 iskolát sikerült elérni.
Az elmúlt nyolc év tapasztalata alapján megállapítható, hogy a vállalkozói ismeretek oktatásához mindenképpen szükség van pénzügyi és gazdasági ismeretek oktatására a közoktatás keretein belül. Papp Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek megvalósításához ütemezett cselekvésre lenne szüksége, melyre az EMMI főosztályvezetője felajánlott az ISZEF érintett munkacsoportját.
Az MNB és az Alapítvány képviseletében a felmérésekkel és ismertető anyagokkal, nemzetközi kutatások eredményeivel tudnak hozzájárulni a munkához.

Gulyás József a KKVHÁZ Zrt. vezérigazgatója hozzászólásában bemutatta a KKVHÁZ Zrt. által immár második éve megrendezésre kerülő, kis- és középvállalkozások számára meghirdetett versenyt, amelybe a jövőben a fiatal korosztály bevonását is tervezik.
Kiemelte, hogy az oktatási rendszer egyik fő problémájának a szakdolgozatok elkészítési rendszerét tartja. Évente több tízezer szakdolgozat készül, azonban ezek jelentős része elvesztegetett erőforrás. A vállalkozói kedv növelése érdekében irányított szakdolgozati témák megadására lenne szükség, amelyek a vállalkozásokkal kapcsolatos teendőkre és tudásra helyezik a hangsúlyt.
Vezérigazgató úr hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a fiatalok motivációját jelenleg a kötődésen (akár oktatási intézmény iránti, akár adott település vagy régió iránti), a játékosságon, a versenyen, valamint a sikerélményen keresztül lehet megközelíteni.

Merényi Zsuzsa közgazdász tanár egyetért a korábbi hozzászólásokkal, hozzáfűzte, hogy a program hosszú távú sikeréhez a pedagógusok attitűdbeli változására is szükség van. A helyi példák, valamint a diákvállalkozások jelentős mértékben hozzájárulnak a program sikeres megvalósulásához. A diákok szempontjából a siker, az élményszerűség lehet a célravezető.
Hangsúlyozta, hogy a szakmunkásképző iskola diákjai között kiemelkedő arányú az írástudatlanság és a számismeret hiánya. A szakmunkásképzésben résztvevő diákok felénél tapasztalható ez a probléma, amelyet a közeljövőben mindenképp kezelni szükséges.

Bártfai Edit a Bázisiskola Program szakmai pillérvezetője hozzászólásában jelezte, hogy a TÁMOP-3.3.12 konstrukció keretében sor került egy átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztésre, amelynek középpontjában az életpálya-építés programhoz kapcsolódó köznevelési program áll. A bázisiskolákban az iskolai munka tréningek, készségfejlesztő, valamint projektlogikai gondolkodást igénylő feladatokon keresztül zajlik. Véleménye szerint a bázisiskola program keretében kialakított jó gyakorlatok átvételével elérhető a pénzügyi és vállalkozói ismeretek magasabb arányban történő megjelenése az általános és középiskolai oktatásban.
Ehhez a Bázisiskola program az alábbiakkal tud hozzájárulni:
– kidolgozott, bevezetett kompetenciafejlesztő foglalkozások,
– szakmai tananyag, koncepció,
– hozzá kapcsolódó akkreditált pedagógus továbbképzés,
– taneszközök,
– implementációs modell.

Dr. Bodó Márton az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa teljes mértékben egyetértett az előtte szólókkal, majd javasolta, hogy az általános iskola 7-8. osztályában szabad órakeret vagy az egész napos iskola keretében, míg középiskolai évfolyamokon a rendelkezésre álló szabad órakeret terhére történjen a pénzügyi kultúrát tartalmazó modulok beépítése. Bodó úr tájékoztatta a résztvevőket, hogy az egész napos iskola koncepciója most áll kidolgozás alatt az OFI-ban.
Az iskolák és pedagógusok motivációjának egyik eszközéül egyfajta pályázati rendszer bevezetését javasolta. Jó példaként említette az Ökoiskola hálózatot, mely ráadásul nem jelent plusz forrást az iskolák számára, mindössze presztízs értékkel bír csatlakozni a hálózathoz.

Papp Edit hozzászólásában jelezte, hogy a Pénziránytű Alapítvány kezelésében már létezik az említett ún. ekoiskola hálózat-modell, amely az ökoiskola program mentén került kialakításra. Jelenleg a program felülvizsgálata zajlik.

Szabó Bálint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakértője szintén felhívta a figyelmet a szakmunkásképzésben részt vevő hallgatók alapvető készségeinek hiányosságára. Az egyes területi kamarák közel 50.000 hallgatóval állnak szerződéses viszonyban, mintegy 7000 vállalkozásnál, 11.000 képzőhelyen. A szakmunkás hallgatók itt jutnak hozzá a pénzügyi- és vállalkozási alapismeretekhez. Kiemelten fontosnak tartja egy egységes tankönyv elkészítését, valamint a lemorzsolódás mértékének csökkentését, továbbá azt, hogy a pénzügyi kultúra, valamint a vállalkozói ismeretek oktatása a felnőttképzési programokban is jelenjen meg.

Selmeczi Zoltán a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ főosztályvezetője a köznevelési rendszer legfontosabb feladatának az élhetőbb iskolák kialakítását tartja, amelyhez a szükséges jogszabályi környezet már rendelkezésre áll, a következő lépés a szemléletformálás. Általános iskolás korban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a mozgáskultúra fejlesztésére, valamint a szabadidős és kulturális programok megvalósítására. Mindezek mellé szükségesnek látja a pénzügyi- és vállalkozói ismeretek oktatásának beintegrálását.
Fenntartói oldalról teljes együttműködésről biztosította az ülés résztvevőit.

Jakovác Katalin az Állami Számvevőszék képviselője hozzászólásában jelezte, hogy az Állami Számvevőszéken belül működő Pénzügyi Kultúra Munkacsoport 2012-2013-ban végzett pénzügyi kultúra témában egy kutatást, amelyben a felsőoktatásban tanuló fiatalok vélt- és valós tudását vizsgálták. A kutatás eredménye hasonlít a korábban bemutatott felmérések eredményéhez. Mindenképpen fontosnak tartja, hogy a tananyagfejlesztés és az egységes módszertan kialakítása az elvégzett kutatások eredményei alapján történjen meg, továbbá a módszertan bevezetését követően meghatározott időközönként történjen meg az eredmények visszamérése. Amennyiben szükséges, az Állami Számvevőszék megismétli az elmúlt években végzett kutatást és felajánlotta segítségét a visszamérés megvalósításában.

Katona Bence az Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Egyesület szakértője a tananyag kidolgozásával kapcsolatban jelezte, hogy a kutatási eredményeken kívül gyakorlati tapasztalatok mentén kerüljön kialakításra az egységes tananyag.
A tananyag elkészítéséhez felajánlotta segítségét, valamint a Corvinus Egyetemen alkalmazott tananyag, módszertan, bevett gyakorlatok felhasználását.

Molnár Klára a Magyar Adományozói Fórum igazgatója egyetértett a korábbi hozzászólásokkal, majd tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Magyar Adományozói Fórumon belül működő Gazdaságnevelési Munkacsoport a tanár továbbképzést, valamint a tananyag továbbfejlesztést tartja elsődleges feladatnak. A munkacsoport együttműködéséről és módszereinek megosztásáról biztosította az ülés résztvevőit.

Hámori Réka a Bankszövetség vezető közgazdásza a tananyag lektorálásával kapcsolatban felajánlotta a Bankszövetség segítségét.
Pénzügyi ismeretek témakörben a Bankszövetség kollégái jelenleg is tartanak előadásokat oktatási intézményekben, az ilyen fajta kéréseknek továbbra is szívesen eleget tesznek.

Palkó Péter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselője felajánlotta a kamara segítségét a helyszínbejárásokban, a kihelyezett helyszíni oktatásokban, valamint felajánlotta a tudásbázisukat.

Hajna Csongor hozzászólásában érdeklődött, hogy milyen operatív lépések következnek a munkacsoport ülése után? Első lépésként az egységes tankönyv elkészítését emelte ki, ezen belül is az egyes fejezetek kidolgozásához almunkacsoportok kialakítását javasolta.

Vagács István megköszönte az eddigi felajánlásokat, majd a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ képviselőjéhez a következő kérdésekkel fordult: Melyik az a leghamarabbi időpont, amikorra esély van arra, hogy a pénzügyi kultúra és a vállalkozói ismeretek oktatása bekerüljön a tantervbe? Illetve pontosan hogy zajlik az egész napos iskolai oktatás?

Selmeczi Zoltán a kérdésekre reagálva kifejtette, hogy az egész napos iskola lényege, hogy a szakköri, tehetséggondozó, szabadidős- és egyéb felzárkóztató tevékenységek egységes formában, az iskola keretei között valósul meg. 7-8. évfolyamban ezen tevékenységek között kerülhetne sor a pénzügyi ismeretek oktatására.

Vagács István a választható tantárgyakkal és választható szakkörökkel kapcsolatban elsődleges probléma, hogy jelenleg is van lehetőség pénzügyi ismeretek elsajátítására, azonban a diákok és a tanárok érdeklődése a téma iránt rendkívül alacsony. Ebből fakadóan a következő kérdés a tanár motivációjára, érdeklődésének felkeltésére vonatkozik.

Papp Edit az elhangzottakra reagálva jelezte, hogy a pedagógusok motivációjának elsődleges eleme az akkreditált tanártovábbképzés.

Szabó Bálint hozzáfűzte, hogy az oktatói gárda naprakészsége és felkészültsége a pénzügyi ismeretek oktatása kapcsán különösen fontos.

Bártfai Edit tájékoztatta a résztvevőket, hogy a tanárok által beérkezett visszacsatolások alapján legnagyobb motivációnak a megfelelő hátteret, mentori támogatást tartják, valamint a fejlett eszközrendszer meglétét.

Téglásy Kristóf az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy a pedagógusok motivációjának alapvetően két módját tartja reálisnak: a pénzbeli motiválást, valamint az órakedvezményt.

Selmeczi Zoltán az órakedvezménnyel kapcsolatban jelezte, hogy az óraszámok jogszabályban vannak rögzítve, ezért ő a motiváció elsődleges forrásának a kreditrendszert, valamint a felsőoktatási intézményekkel való szorosabb együttműködést, ezen belül pedig a kedvezményes oktatás biztosítását véli.

Dr. Bodó Márton az elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy a korábbi kutatások alapján szükségesnek tartaná egy friss felmérés elkészítését a pedagógusok körében, amely elsősorban a motivációjukra irányul.

Bauer Béla a Századvég Politikai Iskolai Alapítvány vezető kutatója hozzászólásában jelezte, hogy amennyiben konkretizálódnak a pontos kérdések és területek, szívesen részt vesznek a kutatás elkészítésében.

Vagács István megköszönte a Tanács tagjainak részvételét, a hozzászólásokat és a javaslatokat. Felkérte a résztvevőket, hogy az ülés során említett dokumentumokat és felajánlásokat szíveskedjenek írásban is elküldeni, majd az ülés 12:10 órakor lezárásra került.