Persze előfordul az is, hogy a fővállalkozó valamilyen egyéb, rajta kívülálló okra hivatkozik. A sarokba szorított fővállalkozó gyakran minőségi kifogásokkal él, és ezek miatt tartja vissza a kifizetést. Az igazságszolgáltatási módszerek nem elég hatékonyak, mert ilyenkor a beruházó a fővállalkozón követelheti a munka ismételt elvégzését. Ezzel pedig elindul a lavina: a beruházó nem fizeti ki a fővállalkozót, annak további összegekbe kerül a munka ismételt elvégzése, ezáltal pedig még kevésbé lesz fizetőképes.
A legnagyobb gond ilyenkor az, hogy mivel az alvállalkozók nem állnak szerződéses kapcsolatban a megrendelővel, azaz a beruházóval, így igényeiket csak a fővállalkozóval szemben érvényesíthetik. Az alvállalkozói szerződéseket sok esetben nem is írásban kötik meg, csak megállapodnak a teljesítésben, és abban is, hogy a fővállalkozó a számla kibocsátásától számított milyen határidőn belül fizet. Ha viszont a fővállalkozó vitatja, hogy a teljesítés megtörtént, az alvállalkozónak jogorvoslatért bírósághoz kell fordulnia, vagy az illetékes közjegyzőtől fizetési meghagyás kibocsátását is kérheti. Ha ennek jogosságát a fővállalkozó vitatja, az eljárás perré alakulhat az illetékes bíróság előtt. Ha a fővállalkozó a tartozását nem vitatja, és az alvállalkozó számláját a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül nem egyenlíti ki, az alvállalkozónak fel kell szólítania a fővállalkozót írásban a számla összegének megfizetésére. Ha a fővállalkozó a fizetési felszólítás ellenére sem fizet, valamint a tartozást a fizetési felszólítás kézhezvételéig nem vitatta, akkor az alvállalkozó kezdeményezheti a fővállalkozó felszámolását.
Amennyiben a fővállalkozó fizetésképtelenségét a bíróság megállapítja és a felszámolását elrendeli, akkor az alvállalkozók futhatnak a pénzük után: a felszámolást elrendelő bírói végzés közzétételének napját követő 40 napon belül az alvállalkozóknak be kell jelenteniük követeléseiket a felszámolónak, és meghatározott összeget (követelésük egy százalékát, de legalább 5.000,-Ft-ot és legfeljebb 200.000,-Ft-ot) a bíróság által megjelölt elkülönített számlaszámra át kell utalniuk. Bár a követeléseket a jogszabály értelmében 180 napos jogvesztő határidőn belül is be lehet jelenteni, a fenti, 40 napos határidő elmulasztása a gyakorlatban legtöbbször a követelések behajthatatlanságát eredményezi, mert a 40 napon túl bejelentett követelések kielégítésére csak más hitelezői igények kielégítését követően kerülhet sor.
A baj megelőzhető, ha a szerződésben nemfizetés esetére kötbért kötnek ki. A kötbér nem jelent azonban garanciát arra, hogy a fővállalkozó fizetőképes marad.
Elkerülhető-e a körbetartozás?
Mint azt az előző cikkünkben már említettük, nagyobb értékű beruházások esetében kötelező építtetői fedezetkezelőt alkalmazni, amely esetben a beruházónak a munkák elvégzéséhez szükséges fedezetet előzetesen a fedezetkezelő rendelkezésére kell bocsátania.
A körbetartozás kiküszöbölésének másik, leggyakrabban alkalmazott módja, hogy a kivitelezésben résztvevő felek eleve a megrendelő fizetésének várható időpontjára tekintettel állapítják meg saját, egymás között irányadó fizetési határidejüket. Sajnos azonban sokszor ez sem elegendő, hiszen ha a megrendelő bármilyen okból késedelembe esik, előfordul, hogy az alvállalkozók – kényszerhelyzetben, és mivel a megrendelővel közvetlenül nem állnak jogviszonyban – egymást kezdik perelni, holott mindannyian a megrendelő szerződésszegésének áldozatai, és egyikük sem tehet arról, hogy a megrendelő nem fizette meg az általa megrendelt szolgáltatás ellenértékét.
A fent leírtakból látható, hogy manapság – az építtetői fedezetkezelő intézményének 2009. évi bevezetése ellenére is – komoly kockázatokkal kell számolniuk az alvállalkozói láncokba tömörülő cégeknek, hiszen az esetek többségében még csak rálátásuk sincs arra, hogy mi annak az indoka, hogy a megrendelő az általa megrendelt szolgáltatás ellenértékét nem fizette ki. Tekintettel a felszámolási eljárások és a végrehajtások lassúságára és gyakori eredménytelenségére, mindenképpen javasolt valamennyi alvállalkozói szerződést írásban megkötni, és a szerződésben előzetesen biztosítékokat kikötni arra az esetre, ha a fővállalkozó nem teljesítene.
BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda
