Ha ötlete van kössön titoktartási nyilatkozatot, ha egyszemélyi aláíró és meghal, bajba kerülhet a cége.

Tálas K József ügyvéddel a KKVHÁZ tagjával folytattunk rendhagyó beszélgetést, a kisvállalatok néha egyetlen kincséről az ötletükről és annak megvédéséről.
Szóba került az is, hogy az angolszász országokban általános írásbeli végrendelkezés, nálunk ritkaság számba megy és egy negatív érzet kötődik hozzá, miközben az élet és a gazdaság egyik faktuma az elmúlás.

A beszélgetés jellemző gondolatai:
A szellemi tulajdonról
Az ötletet általában nem védi semmi, de van lehetőség azt leírni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál letenni. Ez arra jó, hogy a „műpéldány” bizonyítja, az adott napon, egy adott ember ezt már gondolta és le is írta. A leírás, dokumentálás abban az esetben is fontos, ha az adott ötletet titokban tartva akarja hasznosítani, mert tudni kell mi is a titok.
A hazai törvények a titokvédelemmel kapcsolatban fejlődtek. Fontos, hogy a titok gazda minden tőle elvárhatót tegyen meg a titok titokban tartásáért. A tárgyalások során a titoktartási megállapodás aláíratása éppen a törvény igényének a követését jelenti. Ne féljen ezt megtenni.
Természetesen az ötleteket ki lehet játszani apró változtatásokkal, előadónk színes példákkal illusztrálja ezeket a helyzeteket.
Egy valamit érdemes megjegyezni: Ha az ötlete addig a fázisig jut, hogy képes azt már írásba foglalni, feltétlen forduljon szakjogászhoz, de amennyiben ez egy műszaki megoldás, akkor ennél is fontosabb a szabadalmi ügyvivő.
Az ő személye garantálhatja, hogy az ötlet nem csak jogilag és forma szerint, de műszakilag és gazdaságilag is kellően megalapozott lesz. Az ügyvivő képes arra is, hogy megkutassa, az ötletünk valóban védendő újdonság, vagy csak másoktól függetlenül már meglévő dolgot ismertünk fel.

A végrendeletekről
Végrendeletet ügyvéd, vagy közjegyző előtt is tehetünk. Ezekben az esetekben a rendelkezésünk központi nyilvántartásba kerül, nem veszik el. A végrendeleten akárhány alkalommal is változtathatunk, arra törekedjünk, hogy ha lehet ugyanannál az ügyvédnél.
Persze tehetünk végrendeletet sajátkezűleg írva és aláírva, avagy két tanúval is, de az nem biztos, hogy előkerül a fiókból. Sok vitára adhat okot a halálos ágyon fülbesúgott utolsó rendelkezés is.
Ha valaki elhal, az önkormányzatnál be kell jelenteni a vagyontárgyait. A hagyatéki eljárást már közjegyző végzi. Ő mindenképpen megnézi a Közjegyzői Kamara és/vagy az Ügyvédi Kamara nyilvántartásait is. (Ezért is szerencsés közjegyző, vagy ügyvéd előtt végrendelkezni.)
Visszautasíthatja valaki a ráhagyott örökséget? Igen, de csak az egészet. Olyan nincs, hogy a veszteséges tartozásokkal teli céget köszöni nem kéri, de a rózsadombi villa jöhet.
Persze itt is az élet sokkal bonyolultabb még annál is, mint amit álmunkban elképzelünk. A cégek korlátolt felelőssége és a magánvagyon párhuzamosan sok munkát adhatnak még a szakembereknek is.

Izgalmas kérdés, hogy az öröklés tisztára mos-e, esetleg illegálisan létrejött vagyonelemeket.  Az ügyvéd úr erre határozott nemmel nem tudott válaszolni – még majd boncolgatjuk a kérdést.

Annyit azonban kijelentett, hogy a praxisában nem tud olyan esetről, amikor egy jogerősen megnevezett örökösnél kopogtatott volna a NAV, firtatva az elhunyt pénzének az eredetét.
Egyébként az örökösödési eljárás egyik lépése a záró adóbevallás. Ez sok mindenre pontot tehet.

Meghal az ügyvezető és ő volt az egyetlen aláíró a banknál.
A bankok ebben az esetben nem mutatnak rugalmasságot. Végrendeletet lobogtatva nem férhet a cég bankszámlájához senki. Be kell várnia hagyatéki eljárás végét.
Felelős ügyvezető – persze kellő körültekintéssel – megteszi azokat a lépéseket, ami alapján, akár a bizalmi helyettese egyszemélyben, vagy a cég vezetői közöl ketten egyszerre aláírók, biztosítva ezzel a cég fennakadás mentes működését.

Lehet jövőbeni feltételekhez is kötni az öröklést
Ebben az esetben egy halál esetén bizalmi vagyonkezelő intézi az ügyeket mindaddig, míg a végrendelet tevő által megkívánt feltételek be nem állnak.
A bizalmi vagyonkezelés a 2010-es években kapott törvényi kereteket, de még nem terjedt el hazánkban.